1999. július 5.

A magyar nemzeti közösség legitim képviselői valamint a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Kormánya, a Szerb Köztársaság Kormánya és Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa, tárgyalásaik eredményeként megkötik az alábbi

Ez a megállapodás minden vajdasági nemzeti közösség számára nyitott. Az aláírók szándéka szerint – a rájuk vonatkozó pontosításokat követően – csatlakoznak hozzá más vajdasági nemzeti közösségek is.

1.1. Abból a történelmi tényből kiindulva, hogy a Vajdaság Autonóm Tartomány (a továbbiakban: Vajdaság) - a Szerb Köztársaság (a továbbiakban: Szerbia) és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (a továbbiakban: Jugoszlávia) kereteiben – sajátságos fejlődést mutató többnemzetiségű, többfelekezetű, multikulturális közösség, szükség mutatkozik a tartomány jelenlegi alkotmányos helyzetének rendezésére és szabályozására, hogy az megfelelő kerete lehessen a szerbek, a crnagoraiak és a nemzeti közösségek multietnikai és multikulturális együttélésnek.

1.2. A Vajdaság alkotmányos helyzetére vonatkozó megoldásoknak a polgárok: szerbek, crnagoraiak, valamint a nemzeti közösségekhez tartozó egyének és közösségeik egyenjogúságának teljes tiszteletben tartásán kell alapulnia. Ennek érdekében szavatolni kell a nemzeti, vallási, kulturális értékek és a történelmi hagyományok maradéktalan érvényesülését és a hozzájuk való egyenlő viszonyulást. A Vajdaságban élő nemzeti közösségek számára lehetővé kell tenni, hogy nyelvük és kultúrájuk megőrzése, valamint identitásukat érintő más kérdésekben, önszerveződés útján maguk döntsenek. Lehetővé kell tenni számukra azt is, hogy Vajdaságon és Szerbián belül, a decentralizáció és a szubszidiaritás elveire támaszkodva, a szerbek, crnagoraiak és más nemzeti közösségek jogait tiszteletben tartva, személyi elvű és területi önkormányzat útján biztosítsák az önazonosságra vonatkozó jogaikat. A magyar nemzeti közösség, ezzel a dokumentummal is kinyilvánítja az ilyen önkormányzatra való igényét.

1.3. Ezen megállapodás végrehajtása módosításokat feltételez Szerbia és Jugoszlávia jogszabályaiban. A Vajdaság alkotmányos jogállására vonatkozó szabályozásnak összhangban kell lennie Jugoszlávia és Szerbia jogrendjével, továbbá a nemzetközi normákkal és az elfogadott nemzetközi dokumentumokkal.

1.4. Vajdaság polgárai demokratikus úton, a törvényalkotó-, végrehajtó- és bírói hatalmi szervek, valamint a nemzeti közösségek testületei révén érvényesítik jogaikat.

1.5. Vajdaság polgárai, azaz szerbek, crnagoraiak, valamint a nemzeti közösségek tagjai korlátozás nélkül élhetnek emberi és demokratikus jogaikkal és lehetőségük lesz magukat minden hatalmi szervben képviseltetni.

1.6. A nemzeti közösségek tagjainak, nyelvük és kultúrájuk tekintetében, egyenjogúaknak kell lenniük Vajdaság többi polgárával, és lehetővé kell tenni számukra a nemzeti, nyelvi, kulturális és vallási identitás kinyilvánítását és megőrzését.

Vajdaság minden polgára egyenjogú a törvény előtt, és azonos jogokkal rendelkezik anyanyelvének és kultúrájának megőrzése és fejlesztése érdekében. Vajdaság autonómiája és a nemzeti közösségek önkormányzata nem veszélyezteti az állam területi integritását és szuverenitását.

1.7. Vajdaság tartomány és a nemzeti közösségek szerveinek hatáskörét és működését jelen dokumentum alapján kell szabályozni. Saját hatásköri teendőik végzésében Vajdaság szervei, a területi önkormányzat szervei, valamint a nemzeti közösségek szervei önállóak.

1.8. Vajdaság minden polgárának - a hazai törvényhozás által előirányzott jogorvoslatok kimerítése után - jogainak védelme érdekében lehetősége lesz nemzetközi intézményekhez fordulni.

2.1. Vajdaság minden polgárának -- így a nemzeti közösségek tagjainak is – biztosítani kell a nemzeti, nyelvi, vallási és más nemzeti-közösségi sajátosságainak kinyilvánítására, megőrzésére és fejlesztésére való jogát, összhangban a nemzetközi dokumentumokkal és az európai gyakorlatot követve.

2.2. Kulturális és nyelvi egyenjogúságra vonatkozó jogainak érvényesítésében a vajdasági magyar nemzeti közösség az alábbi alapvető jogokkal rendelkezik:

- anyanyelvének és írásmódjának közéleti és hivatalos használata, amiből az alábbi alapvető jogok következnek:

a.) a magyar nyelvnek egyenjogú hivatalos használatban kell lennie minden olyan községben, ahol a magyar nemzetiségű lakosság aránya legalább 5 % vagy 500 fő, Vajdaságban, továbbá a köztársasági és szövetségi szervek előtt;

b.) Jugoszlávia, Szerbia, Vajdaság, valamint az előző bekezdésben felsorolt községek jogszabályait magyar nyelven is közzé kell tenni;

c.) mindenütt, ahol a magyar nyelv egyenjogú hivatalos használatban van, a polgárok minden hatalmi szervhez és közhivatalhoz magyar nyelven fordulhatnak, és válaszra is ezen a nyelven jogosultak. Az állam kötelessége biztosítani az állami szervek és közhivatalok magyar nyelven és más nemzeti közösségek nyelvén történő működését;

d.) bármely fél kérésére a bírósági és közigazgatási eljárásokat magyar nyelven kell lefolytatni;

e.) biztosítani kell a településeknek, utcáknak és tereknek, továbbá más hagyományos földrajzi megjelöléseknek a magyar nyelvben elfogadott, hagyományos formában és módon történő kiírását, a szerb nyelvű feliratokkal együtt;

f.) a vajdasági magyar nemzeti közösség tagjainak joguk van nevüknek az anyanyelv szabályai szerinti feltüntetésére minden közokiratban és személyes okmányban (ami nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a neveket egyidejűleg a szerb nyelv szabályai szerint is feltüntessék).

g.) a magyar nyelven kiadott közokiratokat érvényeseknek kell tekinteni.

- a magyar nyelven biztosított tömegtájékoztatás, amely magába foglalja a tömegtájékoztatási eszközök alapítását és azok igazgatását is. A vajdasági magyar nemzeti közösség számára biztosítani kell legalább egy középhullámú és egy ultra-rövidhullámú (AM és FM) rádiófrekvenciát és egy földi tévéfrekvenciát Vajdaság területén, amelyek felett a nemzeti közösség rendelkezik;

- oktatási, tudományos, kulturális és vallási egyesületek alapítása, amelyeket az állami szervek pénzügyi támogatásban részesítenek. A vajdasági magyar nemzeti közösség -- megfelelő önkormányzati formák révén -- jogosult az oktatási-nevelési intézmények irányítására;

- a Jugoszlávia területén kívüli nemzeti testvérközösségekkel való zavartalan kapcsolattartás, beleértve pénzsegélyek fogadását is;

- a nemzeti jelképek használata és kitűzése, Szerbia és Jugoszlávia állami jelképeivel együtt;

- anyanyelvű oktatás minden szinten, különösen az iskolai oktatás vonatkozásában, és mindazon tantárgyak esetében, amelyek a nemzeti közösség anyanyelvét és írásmódját, nemzeti kultúráját és történelmét érintik. A Magyar Nemzeti Tanács, saját szakmai szervezeteivel együttműködve határozza meg azoknak a tantárgyaknak a tanterveit és tanmeneteit, amelyek a nemzeti azonosságtudat megőrzésére vonatkoznak;

- a nemzeti közösségek számára történelmi, vallási és kultúrtörténeti jelentőséggel bíró műemlékek és emlékhelyek védelme;

- a vajdasági magyar nemzeti közösség tagjainak arányos képviselete az állami szervekben és közhivatalokban;

2.3. A vajdasági magyar nemzeti közösség számára szavatolni kell az oktatási-nevelési, kulturális, közszolgálati-tájékoztatási és tudományos intézményeknek, a nemzeti közösséghez tartozó személyek adó-hozzájárulásával arányos költségvetési finanszírozását. A vajdasági magyar nemzeti közösség számára kötelező minimumként szavatolni kell a Vajdaságban az oktatási-nevelési, nyelvi, kulturális, tájékoztatási és tudományos célokra fordított eszközök 17 százalékát.

3.1. A nemzeti közösségek anyanyelvük, kultúrájuk, oktatásuk, és az anyanyelven történő tájékoztatás, valamint nemzeti önazonosságuk megőrzését érintő jogaikat a perszonális önkormányzat rendszerében érvényesítik. Ennek érdekében a nemzeti közösségek Nemzeti Tanácsot választhatnak.

A Nemzeti Tanácsok az egyes nemzeti közösségek képviseleti szerveiként jogosultak és érdekükben fellépni.

A Nemzeti Tanácsok mint képviseleti szervek önállóan, vagy a tartományi kormánnyal egyetértésben, végrehajtó hatalmat gyakorolnak ezen megállapodásban és a jogszabályokban meghatározott kérdésekben. Hatáskörükön belül jogszabályokat fogadnak el.

3.2. Minden nemzeti közösség önállóan határozza meg a saját nemzeti tanácsának megalakulását.

A nemzeti tanácsok saját szerveket alakíthatnak.

3.3. A vajdasági magyar nemzeti közösség közvetlen, egyenlő, általános és titkos választások útján létrehozza a Magyar Nemzeti Tanácsot, amely a vajdasági magyarok perszonális önkormányzatának legfelső szerve.

A Magyar Nemzeti Tanács székhelye Szabadka.

3.4. A vajdasági magyar pártok támogatják a vajdasági magyarok választói névjegyzékének létrehozását.

3.5. Az ezen Megállapodás 3.8. pontjában meghatározott időpontig a Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsot a következő személyek alkotják:

3.6. A Magyar Nemzeti Tanács a nemzeti közösségnek az ország jogrendjében és az ezen megállapodásban felvett nyelvi, művelődési, oktatási-nevelési és egyéb jogairól határoz.

A Magyar Nemzeti Tanács a magyar nemzeti közösséget érintő következő kérdésekben jogosult dönteni:

- közoktatás,

- művelődés,

- tájékoztatás,

- egyenjogú nyelvhasználat,

- műemlékvédelem,

- határokon átnyúló kapcsolattartás,

- nemzeti szimbólumok használata,

- költségvetés és zárszámadás,

- szervezeti és működési szabályzat.

A Magyar Nemzeti Tanács jogosítványai felölelik, egyebek között, a következőket:

- alapítói jogokat gyakorol állami pénzelésű magyar intézmények felett;

- pályázatokat hirdet és gondoskodik azoknak szabályszerű lebonyolításáról;

- egységes mércék alkalmazásával, gondoskodik állami pénzelésű magyar nyelven működő oktatási, művelődési, valamint tájékoztatási intézmények illetve intézményrészlegek finanszírozásáról;

- kidolgozza, és az illetékes tartományi szervekkel egyetértésben elfogadja a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a zenei nevelés és a képzőművészet oktatásának programját;

- meghatározza az állami szervekkel, az anyaországgal, valamint a nemzetközi politikai élet résztvevőivel kialakítandó kapcsolatok és együttműködés alapjait.

3.7. Megalakulását követően a Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács különbizottságot alakít, amelynek célja, hogy azonnal hozzálásson a vajdasági magyarok választói névjegyzékének létrehozásához. Ennek a bizottságnak 6 tagja van, valamennyi, jelen megállapodás aláírásának időpontjában létező vajdasági magyar párt egy-egy tagot delegál.

3.8. Amikor a vajdasági magyar választópolgároknak az 1997. évi köztársasági parlamenti választásokon a vajdasági magyar pártokra leadott szavazatok összege alapján kiszámított többsége a vajdasági magyarok választói névjegyzékébe való feliratkozással kinyilvánítja a Magyar Nemzeti Tanács közvetlen szavazással történő megválasztására irányuló akaratát, a Magyar Nemzeti Tanács közvetlen választások útján alakul meg.

A választásokra a soron következő tartományi képviselőházi választásokkal egyidejűleg kerül sor.

A vajdasági magyarok választói névjegyzékére az a jugoszláv állampolgár kerül fel aki:

- magyarnak vallja magát,

- nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozik, de ő vagy kiskorú gyermekei használják a perszonális önkormányzat intézményeit,

- nem nyilatkozik nemzetiségéről és sem ő, sem kiskorú gyermekei nem használják a személyi elvű kisebbségi önkormányzat intézményeit, de évente bizonyos összeggel segítik az önkormányzat működését.

3.9. A Magyar Nemzeti Tanács együttműködik a Magyar Körzeti Önkormányzat és a tartományi szervekkel. A Magyar Nemzeti Tanács jogosult részt venni regionális és nemzetközi nem kormányzati szervezetek munkájában, ezen szervezetek szabályaival összhangban.

3.10. A Magyar Nemzeti Tanács döntései végrehajtására Intéző Bizottságot hoz létre. Az Intéző Bizottság kezeli a vajdasági magyarok választói névjegyzékét és intézményeinek nyilvántartását.

3.10.1. Az Intéző Bizottság gondoskodik a perszonális önkormányzat tevékenységét érintő törvények és egyéb jogszabályok valamint a Magyar Nemzeti Tanács által hozott jogszabályok végrehajtásáról.

A Magyar Körzeti Önkormányzat területén lévő állami és társadalmi tulajdonú vagyonnal (kivéve a hadsereg, az állami szervek kezelésében és a községek tulajdonában lévő vagyont) a Magyar Körzeti Önkormányzat rendelkezik.

Vajdaság, Szerbián belül, külön területi autonómiát képez a jugoszláv és a szerbiai alkotmányában rögzített módon.

Vajdaság szervei: a Képviselőház, a Kormány, a Kisebbségi Jogok Ombudsmanja, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Ügyészség és az Alkotmánybíróság.

A nemzeti közösségek, identitásukat biztosító jogaik megvalósítása érdekében, önszerveződés utján, Nemzeti Tanácsot hoznak létre.

Vajdaság a tartomány Alkotmányában szabályozza és biztosítja mindenek előtt:

1.) a területi szerveződést, a nemzeti közösségek önkormányzatait és a helyi önkormányzatot Vajdaság területén; a vagyonjogi viszonyokat Vajdaság és a helyi önkormányzatok vagyona vonatkozásában;

2.) az emberi és polgári szabadságjogok, továbbá a nemzeti közösségek jogainak érvényesítését és védelmét; az alkotmányosságot és törvényességet; Vajdaság bíróságai, ügyészségei és szabálysértési bíróságainak szervezetét;

3.) Vajdaság területén a belügyi és közbiztonsági feladatok ellátását; rendkívüli állapot idején alkalmazandó intézkedéseket;

4.) a családi és az öröklési jogra, az örökbefogadásra, gyámságra, a személyi állapotok nyilvántartására, a személyi nevekre, hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó jogviszonyokat; az egyházak jogállását; a közvállalatok és más tartományi érdekeltségű szervezetek jogállását; a gazdasági és gazdaságon kívüli szerveződések és kamarák jogállását; a piac, a tervezés, a munkaviszonyok, a munkavédelem, a foglalkoztatás, a szociális biztosítás és a szociális biztonság egyéb formáival és egyéb közérdekű gazdasági és szociális viszonyokkal kapcsolatos kérdéseket;

5.) a környezetvédelem és - fejlesztés rendszerét, a növény- és állatvilág védelmét és gazdagítását;

6.) az egészségügyi, szociális-védelmi, harcos- és rokkantvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi, oktatási, művelődési, a kulturális javak védelmének, a levéltári állag kezelésének és őrzésének, a testnevelés, a nemzeti közösségek nyelvén működő tömegtájékoztatás, valamint a tartományi érdekeltségű, szerb nyelvű tömegtájékoztatás rendszerét;

7.) a közszolgálatok rendszerét;

8.) a jogi személyek pénzügykezelésének törvényességi felügyeletét, a közkiadások pénzügyi revízióját és ezeknek tevékenységek egységes szervezési módját; a közérdekű statisztikai és egyéb adatok begyűjtését;

9.) a gazdasági, tudományos, technológiai, demográfiai, regionális és szociális fejlődésre, a mezőgazdaság- és falufejlesztésre vonatkozó alapvető célokat és fejlesztési irányokat; a területszervezést és - fejlesztést; a fejlesztés serkentését és irányítását célzó politikát és intézkedéseket, beleértve a fejletlen vidékek fejlesztését is; az árutartalékokat; a területfejlesztést;

10.) a tartománynak az Alkotmányban, a törvényekben és ebben a megállapodásban meghatározott jogai és kötelezettségei teljesítésének pénzelését; adók (forgalmi adó, jövedelmi és vagyonadó, nyereségi adó) és jövedéki adó előírását; a közbevételek kivetését és behajtását;

11.) a tartományi szervek szervezését, hatáskörét és tevékenységét;

12.) a Vajdaság érdekeit képező, az Alkotmány, a törvények és az ezen megállapodásban rögzített egyéb viszonyokat;

13.) egyéb, a nemzeti közösségek nemzeti önazonosságának megőrzése szempontjából jelentőséggel bíró kérdéseket;

14.) egyéb, a Vajdaság működése szempontjából jelentőséggel bíró kérdéseket;

5.2.1. Vajdaság Képviselőháza (a továbbiakban: a Képviselőház) két testületből áll: a Polgárok Tanácsából és a Nemzeti Közösségek Tanácsából.

5.2.2. A Polgárok Tanácsa tagjainak megválasztása közvetlen módon, az "egy polgár egy szavazat" elve alapján történik.

5.2.3. A Nemzeti Közösségek Tanácsának tagjait az adott nemzeti közösség soraiból választják. A tanácsban külön küldöttséggel rendelkezik a magyar, horvát, szlovák román, ruszin és az ukrán nemzeti közösség. A küldöttséget az adott nemzeti közösség nemzeti tanácsa alakítja meg.

A vajdasági magyar nemzeti közösség kész saját Nemzeti Tanácsának megalakítására, küldöttség felállítására a Tartományi Képviselőház Nemzeti Közösségek Tanácsába és készen áll az együttműködésre más nemzeti közösségek küldöttségével a Nemzeti Közösségek Tanácsában.

5.2.4. A Képviselőház hatáskörébe tartozik:

5.2.5. A határozatok meghozatala – kivéve a 5.2.6. pontban foglalt eltérést - a Képviselőház mindkét tanácsának szavazattöbbséggel hozott döntésével történik.

5.2.6. Amennyiben egy nemzeti közösség küldöttsége úgy ítéli meg, hogy valamely határozati javaslat sérti az adott nemzeti közösség érdekeit, a kérdésről az érintett küldöttség és a javaslattevő egyeztet. A határozati javaslat csak abban az esetben tekinthető elfogadottnak, ha az egyeztetést követően az érintett küldöttség tagjainak többsége megszavazza.

5.2.7. Amennyiben a 5.2.6. pontban meghatározott okokból nem születik határozat, a határozati javaslatot a nemzeti közösség küldöttsége visszaküldi a javaslattevőnek. A kérdés újbóli tárgyalására három hónap elteltével kerülhet sor. Amennyiben a javaslat újbóli tárgyalása során sem születik határozat - a költségvetés kivételével - a javaslat lekerül a napirendről.

5.2.8. A Képviselőház elnökséget választ, az elnökségnek elnöke van, megbízatását az elnökség tagjai között évente rotálják.

A Képviselőház Elnökségének elnöke és a Kormány elnöke nem tartozhatnak ugyanahhoz a nemzeti közösséghez (akár többségi, akár kisebbségi közösséghez tartoznak).

5.3.1. A Vajdaság Autonóm Tartomány Kormánya (a továbbiakban: a Kormány) gyakorolja a végrehajtó hatalmat.

A Kormányban legalább egy-egy helyet kell biztosítani a Nemzeti Közösségek Tanácsában küldöttséggel rendelkező valamennyi nemzeti közösségnek.

A Kormány tagjainak jelöltjeit a Képviselőház Elnöksége egyetértőleg javasolja, a két tanács pedig egyenrangú jogkörben választja meg őket.

A Kormány felel a törvények és más jogszabályok és a Képviselőház határozatainak végrehajtásáért, továbbá - amennyiben erre az adott jogszabály felhatalmazza - a köztársasági és szövetségi jogszabályok végrehajtásáért is.

A Kormány a határozatait - a 5.2.6. pontban rögzített kérdésekre vonatkozó kivétellel, amikor a 5.2.7 pontban meghatározott elvet kell alkalmazni - a résztvevő tagok szavazattöbbségével hozza meg.

5.3.2. Törvényben kell szabályozni a nemzeti közösségek nyelvének teljesen egyenjogú hivatalos használatát minden közigazgatási szerv előtt, továbbá a közigazgatási és közigazgatási-bírósági eljárások minden határozathozatali fokán.

Minden közigazgatási szervnél biztosítani kell a nemzeti közösségek nyelvén folyó eljárások vezetésének személyi és tárgyi feltételeit. A közigazgatási szervekben foglalkoztatott beosztott és vezető személyek nemzetiségi összetételének meg kell felelnie Vajdaság lakossága, illetve a lokális közösség nemzetiségi összetételének.

Vajdaság Autonóm Tartomány Kisebbségi Jogi Ombudsmanja (a továbbiakban: ombudsman) figyelemmel kíséri a nemzeti közösségek jogainak érvényesülését és védelmük érdekében, intézkedéseket javasol.

Az ombudsman személyét a Képviselőház elnöksége javasolja egyetértőleg, megválasztása pedig, a Képviselőház mindkét tanácsa által történik, öt éves megbízatási időre.

Az ombudsman intézményét, más országok pozitív tapasztalataival összhangban, külön jogszabállyal kell szabályozni.

6.1. A helyi önkormányzat alapegységét a községek és a városok¹ képezik.

6.2. A helyi önkormányzat feladatait és hatáskörét törvény, továbbá Vajdaság Képviselőházának vonatkozó határozata szabályozza, más országok pozitív tapasztalataival és a helyi önkormányzatokra vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban.

A választási törvényeknek lehetővé kell tenniük, hogy a nemzeti közösségek számarányuknak megfelelően képviseltessék magukat a köztársasági és szövetségi parlamentekben.

Vajdaság Képviselőháza a Nemzeti Közösségek Tanácsának egyetértésével köteles megfelelő számú bírót és ügyészt és más tisztségviselőt választani a nemzeti közösségek tagjainak soraiból.

A nemzeti közösségek tagjai elfogadják Szerbia igazságszolgáltatási rendszerét azzal a feltétellel, hogy külön törvényben szabályozott módon kell biztosítani a nemzeti közösségek nyelvének teljesen egyenjogú hivatalos használatát a bírósági és szabálysértési eljárásokban, a határozathozatal minden fokán, továbbá a nemzeti közösségek soraiba tartozó szakemberek arányos mértékű alkalmazását a bíróságokon és a szabálysértési szervekben.

Minden bíróságon és szabálysértési szervnél biztosítani kell a nemzeti közösségek nyelvén folyó eljárások vezetésének személyi és tárgyi feltételeit.

A nemzeti közösségek soraiból származó igazságügyi tisztségviselők megválasztása a Nemzeti Közösségek Tanácsának egyetértésével történik.

Minden község helyi rendőrséget állít fel, amelynek összetétele megfelel a község lakossága nemzetiségi összetételének.

A helyi rendőrség hatáskörét, kiképzését és a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket törvénnyel kell szabályozni, a Nemzeti Közösségének Tanácsának véleményével összhangban.

A helyi rendőrség, a tartományi közbiztonsági szervek és a szerb belügyminisztérium közötti viszonyokat, továbbá a helyi rendőrség munkájának a községi szervek által történő ellenőrzését törvénnyel kell szabályozni.

Az ezen megállapodásban szereplő szervek, intézmények és egyéb tevékenységek pénzelése Vajdaság költségvetési eszközeiből történik, amennyiben arra Szerbia költségvetése nem biztosít fedezetet.

Az állami szervek haladéktalanul megkezdik az ezen megállapodás végrehajtása érdekében szükséges jogszabályi módosításokat és kiegészítéseket.

Ezen megállapodás aláírói tevékenyen részt vesznek annak végrehajtásában.

Ezen megállapodás végrehajtásának végső határidejeként a felek a helyhatósági választások kiírásának idejét jelölik meg.

A Vajdaság Autonóm Tartomány jelen megállapodásban meghatározott jogkörei és működése nem feltétele a magyar perszonális (személyi elvű) és körzeti önkormányzat létrejöttének és működésének.

A megállapodás aláírói: