A Dicsôszentmártoni Népszínház svédországi turnéjáról
írta B.D.
"...szeretnénk még egyszer megköszönni azokat a feledhetetlen perceket, melyekkel minket, a nemzettôl távol élô svédországi magyarokat megörvendeztettetek. Mind 1996-os, mind mostani, nap-nap utáni, fáradságot nem ismerô fellépésetek igazolta, hogy jó úton jártok."
A fenti sorokat abból a köszönôlevélbôl ragadtuk ki, melyet Bihari Szabolcs, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnöke és Molnár Gergely, az SMOSZ vezetôségi tagja, a Kristianstadi Magyar Egyesület elnöke küldött a társulatnak. A Dicsôszentmártoni Népszínház svédországi turnén vett részt április 9 — 18. között. Húsvéthétfôn indultak, csütörtökön érkeztek Kristianstadba. Másnap már Göteborgba indultak. Vitális Ferenc EMKE-díjas rendezô ezt írta naplójába: " Megérkezés után ebéd egy csinos magyar kisvendéglôben. Elsô elôadásunk jól sikerült, bár voltak apróbb nyelvbotlások. A tangagarde-i magyar gyülekezeti otthonba utaztunk; a szervezôk hibájából senki sem várt, és kénytelenek voltunk erôszakkal behatolni második szálláshelyünkre."
Sütô András Advent a Hargitán-ja után ezúttal egy vidám darabot, Ray Cooney A miniszter félrelép című bohózatát vitték el a messzi Északra.
Jönköpingben az elôadás jó volt, de csak 25 nézô jött el. "Felcsomagoltak vacsorával, és máris tértünk vissza a szálláshelyre. A déltôl maradt mosatlant Csíki István sofôrünk elmosogatta: ideális férj! (Hülye reklám férfiak számára...)" Vacsoráztak már, mire megérkezett Molnár Veres Pál, Svédország magyar evangélikusainak (s nemcsak nekik) Marosvásárhelyrôl elszármazott lelkésze, akinek édesanyja Béldy-lány volt (dicsôi vonatkozás). Ilyenkor elkerüli a szemet az álom, késô éjszakáig beszélgettek, daloltak.
A turné legfárasztóbb napja vasárnap volt: kora reggel keltek útra, mert Eskilstuna 300 kilométerre van, az ottani délutáni elôadás után még 100 km következik, hogy Stockholmba érkezzenek. Kb. 80 nézôjük volt, ami az ottani magyarság viszonylatában nagy szám. A közönség evett, ivott, így kapásból vette a poénokat, meséli Vitális Ferenc, ez pedig feldobta a társulatot.
Hétfôn délig aludhattak, aztán csaknem húszkilométeres gyalogtúrát tettek az esôs, rideg áprilisi svéd fôvárosban, a Magyar Háztól a király nyári rezidenciájáig és vissza. Kedden másfél száznál is több nézô volt kíváncsi az elôadásra. A nézôtér olyan szögben emelkedett, hogy a hátsó sorokban ülôk beláthattak a színfalak mögé. Ez roppant mulatságos lehetett a számukra. Este díszvacsora. Szerdán ismét utazás, vissza Kristiansdtadba, aztán csütörtökön már Malmöben: 40 nézô, pénteken Hamstadban 60 nézô elôtt.
Szombaton Ljungbyban. — A városka környékén fakitermelô és -feldolgozó üzemet látunk. Talán ennek tudható be, hogy a lakosság csaknem egynegyede székely. Elôadás elôtt és a szünetben hallani lehet a nézôk beszélgetését; az az érzésünk, valamilyen képzeletbeli "keverék" székely városban vagyunk, ahol angyalian váltogatják a háromszéki és a csíki szólást. Sokan meghatódnak a "hazaiak" láttán.
— Vasárnap hóvihar tombol, havas esô hull. A vendéglátó városban tartjuk az utolsó elôadást. Nézôszám: 160. Elôadás után Molnár Gergely, a magyarság helyi vezetôje feljön a színpadra, méltatja kis együttesünk harmincéves munkáját, és a kitartás követendô példájaként emlegeti anyanyelvünk ápolásáért, a magyar művelôdés szolgálatában kifejtett tevékenységünket. Ô is elmondja, amit csaknem minden meglátogatott helységben eddig: szeretettel visszavárnak, ha lehet, már a jövô esztendôben.
Kedves záróepizód: társulatunk tagja, Molnár Judit 1996-ban volt itt — mint Árvai Réka a Sütô-darabban. Megakadt a szeme rajta egy Németh Zoltán nevű "svédnek". A szerelem nem ismer határokat, sem távolságokat. Hétfôn a Németh házaspár vendégei vagyunk Olofströmben, gyönyörű erdei, tóparti vendégházban. Aztán: haza. Mielôtt még elkapna a honvágy.
(A Dicsôszentmártoni Népszínház legközelebb pünkösd másodnapján, május 24- én lép fel a városi művelôdési napok keretében a helyi művelôdési házban, 25- én pedig Székelyudvarhely közönsége tapsolhat a miniszternek, aki félrelépni sem tud annak rendje és módja szerint, azaz balhé nélkül.)
forrás://Népújság - 990516
|