Nem kis büszkeséggel a hangjában jelentette ki dr. Ioan Piso egyetemi tanár, az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója, hogy a 140 éve létezõ intézmény elõször nyit állandó kiállítást, melyen bemutatják azokat a felbecsülhetetlen értékeket képezõ tárgyakat, amelyek jelenleg a múzeum tulajdonában vannak. Amint a sajtótájékoztatón Szõke Mária Anna muzeográfustól megtudtuk, a nagyközönség számára február 16-án nyílnak meg az ajtók. A mûvelõdési minisztériumtól kapott pénzbõl sikerült ezt a kivételesen értékes kiállítást megszervezni. A biztonsági felszerelés 300 millió lejbe került, az ízléses berendezés 140 milliót emésztett fel. A látogatok heti négy napon: kedd, szerda, csütörtök, péntek 11-14 óra között legtöbb 10-es csoportokban (biztonsági okokból) látogathatják. Fényképezni nem szabad. A tartozkodási idõ 25 perc. A stoplámpákkal megvilágított két termet televíziós kamerák "figyelik". 1100 darab hihetetlenül értékes ékszereket, ruhagombokat, arany és ezüst használati tárgyakat, serlegeket, kupákat, tányérokat láthat a szerencsés látogató. Ezenkívül 2500 darab pénzérmét különbözõ korokból. A legértékesebb az a tiszta aranyból készült románkori pénz, melyet még Aurelianus császár idejében vertek. Ez a pénz egyetlen katalógusban sincs feltüntetve, lévén egyedüli a világban, "aurus"-nak nevezik. Nem kevésbé értékes az úgynevezett "cosoni" dák pénzérme, amelyet Coson király arcképével valószínûleg Augustus császár idejében vertek. Egy bizonyos rajz alapján a szakértõk állítják: csak Dácia területén verték. A látogatók gyönyörködhetnek a Néró császár idejébõl származó ezüst pénzekben. Figyelemre méltó az a férfiruha-díszítés, amely a XVIII. századból származik, a sarkantyú, kardlánc, deréklánc, mentekapocs, mente- és dolmánygombok, csákódísz aranyból, drága és féldrága kõ díszítéssel. Nagyságredben az ország második kincstára ez a múzeum, az elsõ az 1972-ben Bukarestben létrehozott Országos Kincstár, ahova annak idején jónéhány kincset kértek el a Kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum állagából. A kiállítás beszédes bizonyítéka annak, hogy az erdélyi kézmûvesek mily tökéllyel ismerték mesterségük, és alkotásaik egyedülállóak. Az igazgató nem kis nosztalgiával említette a szilágysomlyói kincset, melyet Bécsben õriznek. Az apahidai rendkívül értékes leletet Bukarestben õrzik, és létezik egy lelet Halberstam gyûjteményében. Ennek a története elég furcsa. A kolozsvári Flacara gyár udvarán fedezték fel (szerintem egy gyár melletti házban, egy ismert pártaktivista renováltatott egy zsidótól elvett házat, de ez nem hivatalos értesülésem). A gyûjtemény az Erdélyi Történelmi Múzeum tulajdonába került. 1992-ben felszólították az intézményt, hogy egy izraeli kiállításra adja "kölcsön". A gyûjteményt elszállították Netanyaba, a mûvelõdési minisztérium belegyezésével. A mai napig nem került haza. A kiállítás szervezõi, Szõke Mária Anna és Livia Calian vállán nagy felelõsség van. Kutatóknak külön lehetõséget biztosítanak, hogy a kiállított tárgyakat tanulmányozzák. Fényképezni csak akkor engednek, ha elõzõleg bejelentkeztél és irásos engedélyt kapsz, de nem készíthetsz olyan felvételt, melynek alapján számot adhatsz a terem nagyságáról, felépítésérõl, a szekrények, tárlók helyzetérõl. A belépti díj felnõtteknek 6000, gyermekeknek 3000 lej. Történészhallgatók ingyen látogathatják a kiállítást.
CSOMAFÁY FERENC
Románia Magyar Szó...Erdély - február. 1999