Meditációs Gyakorlatok:

- Első meditációként annyi lesz, hogy el kell gondolkodni a következőben leírtakon:

-Ha észrevennénk rossz beidegződéseinket, hátráltató

magatartásunkat, változtatni szeretnénk ezeken.

-Ha valóban változtatni szeretnénk ezeken, megfigyelnénk

magunkat.

-Ha valóban megfigyelnénk magunkat, tudatára ébrednénk

feszültségeinknek és szorongásainknak.

-Ha tudatára ébrednénk feszültségeinknek és

szorongásainknak, elengednénk őket és ellazulnánk.

-Ha elengednénk őket és ellazulnánk, tudatosulnának bennünk

érzéseink.

-Ha tudatosulnának bennünk érzéseink, benyomások érnének

bennünket.

-Ha benyomások érnének bennünket, ráébrednénk a

pillanatra.

-Ha ráébrednénk a pillanatra, megtapasztalnánk a valóságot.

-Ha megtapasztalnánk a valóságot, eszünkbe jutna igazi

önmagunk.

-Ha eszünkbe jutna igazi önmagunk, megszabadulnánk

félelmeinktől és kötődéseinktől.

-Ha megszabadulnánk félelmeinktől és kötődéseinktől, lényegi

önmagunk megérintene bennünket.

-Ha lényegi önmagunk megérintene bennünket, akkor

önmagunkkal, a kozmikus tudatossággal való egyesülést

kezdenénk keresni.

-Ha önmagunkkal, a kozmikus tudatossággal való egyesülést

kezdenénk keresni, azt akarnánk, amit lényegünk akar.

-Ha azt akarnánk, amit lényegünk akar, kitisztulna elménk és

megvilágosodnánk.

-Három fokozat van az ember lelki fejlődésében: a testi, a lelki és az isteni – mondta a Mester.

-Mi a testi fokozat? - kérdezték a buzgó tanítványok.

-Az az állapot, amikor a fát fának, a hegyet pedig hegynek látják.

-És a lelki?

-Az az, amikor az ember mélyebben néz a dolgokba, s a fa már nem fa, a hegy pedig már nem hegy többé.

-És az isteni?

-Ah az a megvilágosodás – mondta a Mester kuncogva -, amikor a fa újból fa és a hegy újból hegy lesz.

- A következőkben különböző meditációkat mutatok be az érdeklődőknek:

Alapelv meditáció:

E néhány alapelv, betartása rendkívül hasznos és nagy segítséget ad spirituális fejlődésünkhöz. Az alapelveken való mindennapos meditáció segít a minél tudatosabb élet kialakításában. Minél mélyebben megértjük őket, annál könnyebben boldogulunk a mindennapi helyzetekben és belső erőnk növekedni fog. A félelem és az idegesség feszült állapotot idéz elő, elhomályosítja látásunkat. Görcsös állapotban nem láthatjuk tisztán a valóságot, nem tudunk valóban itt és most jelen lenni. Pedig ez lehet az egyetlen célunk, hiszen akkor élünk igazán, ha nem beidegződéseink alapján cselekszünk, erre utal az is, hogy a fogadalom mindig csak a mai napra szól. A múlt elmúlt, már nem tudunk rajta segíteni, a jövő miatt pedig nem aggódunk, inkább a jelenben teszünk meg minden tőlünk telhetőt. Ekkor észrevesszük, milyen értékesek vagyunk már most is és ez hálával tölt el bennünket.

Ülj le térdeplő ülésben, vagy keresztbe tett lábakkal(törökülés), s közben tenyereidet összeérintve egymással emeld a szíved tájára(imádkozó tartás) és meditálj az alapelveken. Ne csak a sorokat ismételd, lélegezd magadba őket és érezd, ahogy átjárják minden porcikádat. Ne siess, hagyd, hogy egész lényedet eltöltsék. Érezd, ahogy tisztaságot, végtelen nyugalmat és erőt sugárzol.

Ismételd!:

A mai napon mellőzöm az aggódást.

A mai napon hálás vagyok mindenért.

A mai napon mellőzőm a haragot.

A mai napon tisztelettel vagyok minden és minden élőlény iránt.

A mai napon teljes tudatommal jelen vagyok minden pillanatban.

A mai napon mellőzöm a lustaságot.

A mai napon hagyom, hogy érzéseim és gondolataim szabadon

áramolhassanak anélkül, hogy befolyásolnának.

A mai napon tanulok mindenből.

A mai napon türelmes vagyok mindenkivel és magammal.

A mai napon minden lény határtalan boldogságát kívánom az

univerzumban, beleértve magamat és ellenségeimet is.

A mai napon mellőzöm a vádaskodást.

A mai napon felelősségem teljes tudatában cselekszem minden pillanatban.

Ezt csináld 5-8 percig, majd folytasd a három fontos jellemzővel.

Ismételd!:

1-A maga teljességében megélem azt, hogy jelen vagyok élőlényként itt és most. Tudom, hogy van itt valaki, érzem anyagomat, létezésemet és ennek eredményeként biztos lábbal állok az adott pillanatban, de ez nem azért alakul így, mert valamiféle külső nézőpontból figyelem magamat, hanem, mert az élményen belül vagyok, tökéletes kapcsolatban az élet testemből eredő érzéseivel a lábujjaim hegyétől a fejem búbjáig. Nem érzek ellenállást a pillanat valóságával szemben.

2-Teljesen ítélkezés és érzelmi reakciók nélkül fogadom be a külső és belső környezetemből származó benyomásokat. Úgy tudom megfigyelni a tudatomon áthaladó számtalan gondolatot és érzést, hogy egyikbe sem kapaszkodok bele. Belső nyugalmamból és békémből kiindulva lépek kölcsönhatásba az élettel, nem pedig szorongásaimtól és belső kétségbeesésemtől vezérelve. Figyelmemet arra összpontosítom, ami most történik, nem álmodozok a múltról, nem várom a jövőt és nem is képzelődök bármi másról.

3-Teljes mértékben részt veszek a pillanatban, engedem, hogy megérintsenek a körülvevő benyomások, hogy igazán megízleljem és megtapasztaljam életem értékességét és kifinomultságát. Teljesen őszinte vagyok, mesterkéltség és elfogódottság nélkül. Minden pillanatban teljesen új dologként tapasztalom meg identitásomat.

Ezt is csináld legalább 5-8 percig, majd ereszd le kezeid a combodra, tudatosítsd, hogy befejezted a gyakorlatot.

Ezt a gyakorlatot próbáld meg minden reggel elvégezni és légy tudatos arra, hogy egész nap veled maradjon hatása. Akár napközben is meditálhatsz az alapelveken és a három fontos jellemzőn, a buszon ülve, séta, munka és egyéb tevékenység közben (nem elmerengve, hanem tudatosan megélve!!!!!!!).Bármikor elmélkedhetsz rajtuk, amikor csak jól esik. Idővel egyre kevesebbszer fogsz elbizonytalanodni, fokozatosan átalakulsz, és kizökkenthetetlen harmóniában élhetsz a világgal. Természetesen idő kell, míg tényleg beletetoválódnak ezen alapigazságok az ember elméjébe és lassan lépésről lépésre halad a tudatosság valódibb megélése felé, de ne csüggedj, ha nem mindig sikerül minden pontot valósan megélned, fontos a türelem és a bizalom, hogy van egy lényeged, ami a valódi te vagy, mely a szabadulásra, az igazi életre, létezésre vár.

Figyelem fokozó meditáció:

Keress egy kényelmes ülőhelyet, ahonnan megfigyelheted a körülötted lévő környezetet. Próbálj meg öt percen keresztül a lehető legjobban nyomon követni a figyelmedet, és állandóan megnevezni azt, amire éppen odafigyelsz. Pl.: „Észreveszem, hogy megfeszítem a jobb vállamat-észreveszem, hogy ideges vagyok-észreveszem, hogyan esik a fény a falra-észreveszem, hogy azon gondolkodom, mi lesz holnap – stb.” Próbáld megnézni, fel tudsz-e fedezni valami rendszert tudatosságod mozgásában. Főleg gondolataidra vagy környezetedre, testi érzékeidre vagy érzelmeidre és reakcióidra koncentrálsz?

Éleslátás meditáció (Vipassana):

Ülj le egy olyan kényelmes helyen, ahol ellazultnak és nyitottnak érezheted magad. Kezdő testtartásod nagyon fontos, mivel az a cél, hogy csendben figyelmes legyél és a feszült testtartás ezt nagyon megnehezítené. Nyakad és hátad legyen egyenes, de nem megfeszítve, akár szemeid is becsukhatod. Miután sikerült olyan testtartást találnod, melyben nyitott, ellazult és figyelmes tudsz maradni, végy két-három mély lélegzetet úgy, hogy a levegőt mélyen beszívod a hasadba és lassan engeded ki. Be és kilégzésnél folyamatosan kövesd figyelmeddel a levegő útját. Közben felbukkanhatnak különféle gondolatok, érzések, de ezek téged nem érdekelnek, hagyd, hagy jöjjenek menjenek, ne tégy velük semmit, vedd tudomásul létezésüket, és ne akard sem megváltoztatni, sem megszüntetni őket. Csak nyugodtan figyeld légzésedet. Érezd, ahogy az életet adó levegő orrodon keresztül beléd áramlik egészen a hasadig feltöltve minden porcikádat életadó energiával. Kilégzéskor vissza a hasadtól az orrodon keresztül a világmindenségbe. Közben elmondod magadnak:”Életet adó energia áramlik belém az univerzumból és én felveszem mindazt, ami lényem működéséhez szükséges.” Természetesen lélegezz mélyeket normális tempóban. Ahogy lassan ellazulsz és az elmédben lévő gondolatok, érzések elkezdenek lecsendesedni, elkezdhetsz különböző dolgokat megfigyelni önmagaddal és környezeteddel kapcsolatban. Talán jobban tudatára ébredsz környezeted hangjainak, illatainak, hőmérsékletének, vagy talán kezdesz tudatára ébredni önnön jelenlétednek, ahogy ülsz és annak, hogy jelenlétednek sajátos minősége van. Egyszerűen kapcsolódj össze mélyebben az élményeiddel. Sehova sem próbálsz meg eljutni, nincs célvonal, az sincs meghatározva, milyennek kell lenned. Csak légy tudatában annak, amilyen vagy. Ha fáradt vagy, légy tudatában a fáradtságnak. Ha izgatott vagy, légy tudatában az izgatottságnak. Milyen benyomások és érzések érkeznek a testedbe ebben a pillanatban? Érzed-e magad, amint ülsz? Milyennek érzed a lábadat most? Hidegnek? Melegnek? Feszültnek? Ellazultnak? Esetleg érzéketlennek? Milyen a jelenléted ebben a pillanatban? Gyors, felpörgött vagy nyugodt, terjeszkedő? Ahogy folytatod a meditációt, felismered bizonyos, a testedben megbúvó feszültségeknek a jelenlétét. Pl.: Egy bizonyos módon tartod az arcodat vagy jellegzetes szögben billented meg a fejedet és nyakadat. Esetleg tested egyes részeit zsibbadtnak vagy kizártnak érzed, esetleg egyes testrészeid éppen kényelmes helyzetben vannak. Ahogy észreveszed ezeket a dolgokat, ne reagálj rájuk és ne is próbáld megváltoztatni őket semmilyen módon, egyszerűen hagyd, hogy tudatod mélyebben hatoljon beléjük. Ülj tovább és figyeld csendben magad, légy teljesen önmagad, érezd a jelenléted ízét, hogy valami alapvető és lényegi bontakozhasson ki belőled. Eleinte napi 10 percet fordíts erre a meditációra, ahogy aztán hozzászoksz a folyamathoz, meghosszabbíthatod az időtartamot. Idővel a meditáció pihenéssé válik, olyan oázissá, amit fel akarsz keresni, s immár nem olyasmi, amit meg kell csinálni.

Az élet, mint meditáció:

Állj meg hirtelen, ahol éppen vagy. Mit látsz? Mit hallasz? Mit érzel? Ne elégedj meg felületes gondolati széljegyzetekkel, mint pl. „ó igen, látom a könyv lapjait, vagy a falat, az ablakot, a tájat, stb.” - Nem! Mi az, amit valójában látsz? Tanulmányozd alaposan azt, amire nézel, figyeld meg a látottak kifinomultságát, apró részleteit. Most válts a hallásra. Milyen hangokat hallasz először? Mi az, ami először magára vonja a figyelmedet? Most figyelj gondosan a távoli hangokra. Mik keltik a zajokat? Merről hallod őket? Hogyan érzed magad? Szánj rá időt és tapasztald meg a testedből fakadó minden érzékletedet teljesen. Ülsz? Állsz? Milyen érzés? Mit tapasztalnak a lábaid, a hátad, a kezeid, stb.? Milyen érzéseket kelt a környezeted, amit látsz, amit hallasz? Figyeld meg általános mentális állapotodat. Boldog vagy? Szomorú vagy? Figyeld meg, mit érzel éppen most. Abban a pillanatban azonnal éld át az összes tényezőt, mely a pillanatban éppen körülvesz, jelen van. Érzések, hangok, képek. Érezd át a jelen pillanatot, hagyd létezni. Ott vagy, ahol éppen most vagy. Úgy nézz szét, mintha éppen most nyitottad volna ki a szemed és először látnál mindent magad körül. A pillanatok egymást követik, ezért soha nem látod, hallod, érzed teljesen ugyanazt, mint az előző pillanatban.

Ezzel a gyakorlattal megtanulhatod, hogyan irányítsd az egyszer repülő, máskor a végtelenségig elnyúló idő mentális érzékelését. Ezt a gyakorlatot egész életeden át folytasd – ahogy reggelizel, ahogy fürdesz, az utcán sétálsz, stb. Bármilyen esemény tökéletes időpont ehhez a gyakorlathoz. Ne gondolkodj róla, csak légy jelen minél gyakrabban. Engedd, hogy elméd átcsusszanjon a tökéletes jelenlét tudatosságába és elgyönyörködjön a világ létezésében, szépségeiben, rondaságaiban, változatosságaiban, minden ítélkezés nélkül, mintha csak először látná. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem kell különbséget tenni egy tányér ízletes főzelék és egy rakás szar között, csupán tudni, minek hol a helye.

Itt és most (1.) - Jelenlét a testben:

Próbálj meg most ebben a pillanatban ellazulni és mélyebb kontaktusba kerülni pillanatnyilag átélt érzékleteiddel és benyomásaiddal. Próbáld meg ténylegesen érezni, mit jelent a testedben élni itt és most. Ne vizualizáld, egyszerűen csak tapasztald meg azt, ami éppen van. Ahogy egyre szilárdabban állsz a valóság talaján és megnyugszol, lehet, hogy észre fogod venni elméd „zajának”fokozatos elcsendesülését. Folytasd ezt a gyakorlatot néhány percen át. Maradj kapcsolatban közvetlen érzékleteiddel és benyomásaiddal s figyeld meg, milyen hatással van ez a gondolkozásodra. Elméd elcsendesülésével vajon tisztábbá vagy homályosabbá válik-e az észlelésed? Élesebbnek vagy tompábbnak tűnik-e az elméd? Gondolkozz csak el egy pillanatra most ezen sorok olvasása közben: érzed-e a testedet, mennyit érzel belőle, pontosan milyen helyzetben van ebben a pillanatban, mennyire intenzíven érzékeled, és mi segít abban, hogy mélyebben átérezd?

A test kulcsfontosságú minden igazi spirituális munkában, mert ha a testbe visszahozzuk a tudatosságot, az rögzíti a jelenlét minőségét. Ennek oka elég nyilvánvaló: Míg elménk és gondolataink bármikor elkalandozhatnak a múlt vagy a jövő felé, addig testünk kizárólag ITT ÉS MOST a jelen pillanatban tud létezni.

Itt és most (2.) - Jelenlét a szituációkban:

Ha azt veszed észre, hogy kétségbeesetten próbálsz elérni valamiféle célt, állj meg egy percre és tedd fel a kérdést: „Valójában mi a tét? Arányos-e az általam érzett frusztráció szintje a kezelendő helyzettel?” - Probléma helyett használjuk inkább a helyzet kifejezést, mivel a helyzet szó semleges töltésű. Egy helyzet bármilyen lehet és ez kiutat jelent magából a problémából-helyzetből.- Különösen figyelj oda a belső párbeszédre. Mit mondasz magadnak? Kit próbálsz meggyőzni, megbékíteni? És miért? Figyeld meg a frusztráció energiáit önmagadban. Amikor észreveszed, hogy frusztrált vagy, állj meg és végy néhány mély lélegzetet. Pontosan milyen érzést kelt benned a frusztráltság? Mi történik, ha csak érzékeled, de nem fejezed ki? Legközelebb amikor reaktívnak érzed magad egy helyzetben, próbálj meg elvégezni egy egyszerű kísérletet. Ahelyett, hogy engednél késztetéseidnek, állj meg, lélegezz mélyeket és figyeld meg, hogyan mozog benned a késztetés energiája. Próbáld meg követni. Mennyi ideig tart? Változik-e az idővel? Ha összpontosítod a figyelmedet, egyéb érzések is felmerülnek benned? Az egyik kezed vidd oda ahol a legtöbb energiát érzed és érintsd meg óvatosan ezt a területet. Mi történik?

Zanshin gyakorlatok:

A Zanshin a kiterjesztett tudatosság állapota, amikor az egyén teljes mértékben tudatában van a környezete minden elemének. Ezt a kifinomult képességet az elme szertartásos összpontosításával érheted el.

1-Amint reggel felébredsz, tartsd csukva a szemeid és tudatosan éld át a felébredést. Néhány nap gyakorlás elteltével elméd megtanulja, hogy csukott szemmel átélje az alvásból való ébredést. Amikor tudatosul benned, hogy felébredtél, csukott szemmel kezdj el nyugtázni mindent, amit a környezetedben érzékelsz. Ne engedd, hogy ezek a megfigyelések mentális megfigyelésekké egyszerűsödjenek, hanem határold be a velük járó fizikai érzeteket, hangokat, illatokat, hogy hogyan helyezkedik el a tested az ágyon, milyen érzetet kelt rajtad a takaró, mit hallasz, honnan jönnek a hangok, milyen illatokat, szagokat érzel, honnan jönnek azok. Ha már körülírtad a külső jellemzőket, figyeld meg, hogy érzi magát a tested. Érzel-e valamilyen kényelmetlenséget, vagy természetes laza testhelyzetben aludtál? Mindeközben ne mozdulj meg, csak figyeld érzékleteidet. Összpontosítsd figyelmedet a lábfejedre, hogy érzi magát, majd haladj figyelmeddel fokozatosan felfelé, a vádlid, a combjaid, stb. részletesen leírva magadnak érzékleteidet haladva felfelé légzésed mélységét, szívverésed ritmusát arcod és fejed minden részét, egészen a fejed tetejéig. Teljes részletességgel végezd a gyakorlatot. Amikor végeztél, nyújtóztasd ki végtagjaidat még fekvő helyzetben, majd kelj fel, menj wc-re vagy, ami jól esik.

Ha rendszeresen végrehajtod reggelente ezt a gyakorlatot, tudatosan arra utasítod elmédet, hogy megfigyeljen minden nem vizuális külső körülményt. Az idő haladtával nemcsak saját tested érzéseivel leszel folyamatosan tisztában, hanem természetesen és azonnal észreveszel minden érzékszerveid által észlelt eseményt magad körül. Ez a gyakorlat megedzi az elmét, hogy tudatosan áttudjon lépni egyik tudatállapotból egy másikba, jelen esetben az alvásból az ébrenlétbe. Ahogy elméd kezd tudatosan érzékelni és lépkedni az egyes állapotok között, egyre tudatosabban lépsz kölcsönhatásba életed minden elemével.

2-Amikor elméd már azonnali fókuszálásra készen áll a külső körülmények irányában(rendszerint az előző gyakorlat egy hónapon át tartó rendszeres gyakorlása után), továbbléphetsz a zanshin fejlesztésének következő szintjére. Ehhez tudatos kölcsönhatásban kell állnod mind fizikai, mind vizuális környezeteddel, amikor a vizuális elemeket is bevezeted a zanshin fejlesztésébe, rendkívül fontossá válik az éles mentális összpontosítás képessége. A látási ingerek állandóan változnak, csupán egy fa ágának leveleit borzoló szellő, vagy egy égő gyertya lángjának megfigyelése elég, hogy elméd elmerüljön egy tárgy mozdulatainak precíz vizsgálatába. Ha elméd a koncentráció valamely területén rögzül, nem lehet tudatában az egésznek. Ha viszont könnyen elterelhető, akkor nem képes megfigyelni fizikai univerzumunk leheletfinom változásait. Ez a zanshin paradoxonának forrása. Az elmének képesnek kell lennie érzékelni a teljes egészt a legapróbb részletességgel és eközben nem ragadhat meg egyetlen részlet szemlélésében. A zanshinban időző elme mentes a korlátoktól, ugyanakkor tűhegyesen éber.

Állj fel, hunyd be szemeid és végy néhány mély lélegzetet, mellyel tudatos kapcsolatot létesítesz a levegő életadó elemével. Majd lassan nyisd ki szemeid. - A gyakorlat közben ne mozgasd a fejed sem a tekinteted. Nézz teljesen természetesen, a pislogást nem kell visszatartani. - Mit látsz közvetlenül magad előtt? Tanulmányozd az eléd táruló látványt, mintha egy a látásod által bekeretezett mozgóképet ábrázoló festmény lenne. Még ha százszor is láttad már korábban, nézz úgy rá, mintha most látnád először. Tanulmányozd. Mit látsz? Milyen színű? Milyen az alakja? Figyelj meg minden apró mozzanatot. Még egy sima fehér falon is találhatsz apró elemeket, ami felett a szokványos tekintet elsiklik. Azt érzékelsz, amit érzékelsz. Ezen a világon egyetlen tárgy sem érdemesebb az érzékelésre, a másiknál, és egyik sem vezethet mélyebbre a zanshinba, mint a többi. A zanshin annak a tudatosításán alapul, amit érzékelsz.

Kozmikus kör meditáció:

A tudomány is igazolta, hogy minden élő és élettelen dolog energiától vibrál. Ez az energia a ki, az életenergia, amely táplálja az életet. Átfolyik mindenen. Mivel jelen van minden dologban, mi, akik részesei vagyunk ennek az energiának, tudatosan megcsapolhatjuk. A ki nem használható fel ipari célokra, mint egy vízesés. Bár nem ejthető csapdába, de tudatosan befogadható, összpontosítható és kiaknázható – azaz személyes használatra fogható. A ki-nek két elsődleges eleme van: a földi és az égi ki. A föld által kibocsájtott ki nehéz, tartós és erőteljes. Összekapcsolja a testünket és elménket a földdel, fizikai és mentális erőt ad, a mentális összpontosításon és állhatatosságon kívül. A földi ki színe az erdei zöld. Az égből érkező ki aranyszínű, könnyű, légies és passzív. Az égi ki testünkbe vonásával rendkívüli mértékben fejlődik intuíciónk és látnoki képességünk, mentálisan is okosabbá, találékonyabbá válunk. Mint a ki energia részesei légzésszabályozással tudatosan irányíthatjuk e két ki erőt, és felhasználhatjuk energiáikat különleges energetikai igényeink szerint. Meghatározó energiáik különálló alkalmazásán kívül tudatosan össze is kapcsolhatjuk e két univerzális energiát, hogy harmonizálva őket együttműködésüket is felhasználhassuk.

Ülj le egyenes háttal úgy, hogy talpaid összeérjenek egymással, kezeid is tedd gassho-ba (imádkozó tartás). Ha úgy kívánod használj ülőpárnát. Tudatosítsd, hogy elkezded a meditációt. Engedd, hogy a kozmikus életenergia, most a tudatos figyelmed kíséretével beléd áramoljon. Add át magad a neki. Tenyereidben és talpaidban hamarosan érzed az áramlását. Csak figyeld, mi történik. Kezdetben 3-5 percig végezd, amikor úgy gondolod elég, tudatosítsd, hogy befejezed a gyakorlatot és engedd le kezeid. Később akár 20-30 percig is folytathatod, ahogy jól esik.

A hara-meghatározó valódi légzés:

A hara az emberi test középpontja, a test természetes súlypontja, emellett a ki-energia testi székhelye, ahol összegyűjthető és ahonnan szétárasztható a ki. Ezért a hara a test egyik legszentebb része. Kb. négy ujjnyira, 3-4 cm- re a köldök alatt található és mintegy kétujjnyi sugarú. A buddhista iratokban a harát tanden-nek nevezik, melynek jelentése: az energia gyújtópontja vagy tűzhelye. Fontos, hogy a haránk pontos helyét meghatározzuk, nemcsak amiatt, hogy a ki-energiát bármikor felhasználhassuk, hanem azért is, hogy az élet minden tevékenysége során megtartsuk tudatos egyensúlyunkat. A hara-meghatározó gyakorlat nemcsak fókuszálja az elmét, a hara fizikai helyére, hanem mozgásos meditációként is szolgál, mivel a testmozgást a légzéshez igazítja, ezáltal tudatos kapcsolatot hoz létre a meditatív tudattal. A gyakorlat végrehajtásához ülj seizába (térdeplő ülés, fenék a sarkakon, jobb láb nagyujja a bal láb nagyujján), ezt szertartásosan hajtsd végre. Először bal lábbal lassan letérdelsz, majd a jobbal, lábujjaidat egymásra helyezed, ezután ahogy lassan leereszkedsz fenekeddel a sarkaidra, nyisd szét lábaid vállszélességbe. Kezeid tenyérrel lefelé tedd a combjaidra a térdek felé mutató ujjakkal. Hunyd be szemeid és kezd el figyelni a légzésedet, amint természetesen a testedbe lép az orrodon keresztül a tüdődbe, majd vissza az orrodon át a szabadba. Figyeld a be és kilégzést néhány másodpercig. Amikor már kényelmesen ülsz ebben a térdeplő helyzetben és elméd kellőképpen elcsendesedett, résnyire nyisd ki szemeid úgy, hogy tekinteted kb. egy méternyire magad előtt a talajra irányítod. A következő természetes belégzésnél képzeld el, hogy a ki-energia aranyszínű áramlatban a levegővel együtt a testedbe lép az orrodon keresztül majd leereszkedik egészen a harádig és égi ki-energiával tölti fel. Kilégzéskor pedig azt figyeld, ahogy a kilehelt ki-energia aranyszínű párába borítja a környezetedet és az egész univerzumot. Miután néhány természetes légzéscikluson keresztül figyelted a ki útját a harádba és vissza, emeld fel kezeidet a köldök felé néhány cm-rel a napfonatig (solar plexus) úgy, hogy a hüvelyk és mutatóujjak érnek össze csak és a tenyereid kifelé néznek. Majd ebben a helyzetben is figyeld a harádig beléd áramló aranyszínű ki-energiát három be és két kilégzésen keresztül. A harmadik kilégzésnél emeld kezeid a homlokodig szintén tenyérrel kifelé úgy, hogy a mutatóujjak összeérnek, a hüvelykujjak pedig keresztezik egymást (a bal hüvelykujj belső hajlatán a jobb hüvelykujj külső hajlata). Tekinteted továbbra is egy méternyire magad előtt tartod. A következő ki-vel töltött belégzésnél, mely az orrodon át a hara felé tart, gondolatban mond ki az om mantrát. Eközben oldalt lassan engedd le a két karod egy-egy körív mentén, mintha úsznál, egészen a padlóig míg az ujjhegyeid megérintik. A mozgássor éppen a belégzés végéig tartson. Ujjaid hegyét hagyd mozdulatlanul mialatt természetesen kifújod a ki-vel áthatott lélegzetedet. A következő ki-vel töltött belégzésnél emeld fel kezeidet a tested előtt hasad magasságába, bal kezed tedd a jobbra, majd mindkettőt a harádhoz. Kilégzéskor érezd, hogy a ki-energia az egész testedben visszaverődik és kiárad a harádból a környezetbe, az univerzumba. Amikor újra belégzésre kerül a sor, ismételd meg a gyakorlatot. Újra emeld kezeid a napfonatig, mint korábban stb... Amikor úgy érzed, hogy elég, az utolsó mozdulatsort követően ereszd kezeid újra a combjaidra tenyérrel lefelé és tudatosítsd, hogy befejezted a gyakorlatot. Ezután lassan szertartásosan állj fel úgy, hogy a jobb lábadra állsz először, majd a balra. Amikor felálltál köszönd meg a kozmikus energiát, és folytasd a napot. A gyakorlat a testedet és elmédet hivatott tudatosan összekapcsolni a kozmikus energiával, az univerzális ki-erővel, mely belép a testedbe és a haránál összegyűlik.

A középpont megtalálása és harmonizálása:

Helyezd egyik kezed a tandenre,-harára (kb. 3cm-rel a köldök alá), a másikat pedig a homlokod felső részére. Várj míg az energia mindkét kezedben egyenletesen áramlik, majd a homlokodon lévő kezed helyezd át a harádon lévő kezedre. Most, hogy mindkét kezed a tandenen van hagyd, hogy az energia eltöltse azt kb. 20-30 percig, vagy amíg jól esik.

A kiegyensúlyozatlanság megszüntetése:

Ülj le vagy állj meg egyenes háttal. Csinálj gassho-t és figyelmed összpontosítsd harádra. Engedj ki minden feszültséget a testedből és lazíts. Add át magad a reikinek és légy tudatában, hogy a része vagy. Rövid időre maradj ebben a tartásban, majd (szintén gassho-ban) emeld kezeid homlokod magasságába és várj. A reiki irányítani fogja kezeidet testeden a problémás területekre. Amikor egy résszel végeztél, valamely másik területre irányítja majd kezeidet, ahol éppen energiahiány van. Addig ismételd, amíg szükséges. Ha nincs olyan rész, ahol szükség lenne reikire vagy a kezelést befejezted, kezeid maguktól a lábaidra ereszkednek-ha ülő helyzetben vagy, vagy tested mellé-ha állsz.

Hatsurei-ho:

A tudat megtisztulását, az energiacsatornák kitárását elősegítő gyakorlat.

Ülj le seiza pozícióban (térdeplőülés fenék a sarkakon, jobb nagy lábujj a bal nagy lábujjon) egyenes háttal és lazíts. Szemeid hunyd be, kezeid tedd a combjaidra tenyérrel lefelé. Figyelmedet összpontosítsd a harád vonalára, 3-5 cm-rel a köldök alá. Tudatosítsd magadban, hogy elkezded a gyakorlatot. Ezután kezeid fordítsd tenyérrel felfelé, s hagyd őket az öledben nyugodni. Lélegezz természetesen az orrodon keresztül. Amikor belélegzel, érezd, hogy az aranyszínű égi ki-energia fejtetődön és tenyereiden keresztül belép testedbe egészen a harádig, és onnan szétárad az egész testedben feloldva minden feszültséget. Amikor kilégzel, érezd, hogy az aranyszínű ki-energia az egész testedből kisugárzik az univerzumba és minden lényhez eljutva segíti utunkat a megvilágosodott állapotba. Végezd ezt a légzést kb. 15 percig, vagy amíg jólesik. Ezután emeld kezeid gassho tartásba (tenyereid összeillesztve egymással a mellkasod előtt kicsivel a szíved fölött. Ezt a pozíciót használd a meditáció folytatásához. Képzeld el, hogy kezeiden keresztül a tenyereid között lélegzel. Belégzéskor érezd, ahogy az aranyszínű ki-energia átfolyik a kezeid közt a szíveden át egészen a harádig, melyet teljesen megtölt ezzel az aranyszínű égi ki-energiával. Kilégzéskor érezd, ahogy az energia erőteljesen áramlik a tenyereidből és kisugárzik az egész univerzumba, hogy minden lényhez eljutva segítse utunkat az egyetlen tartós gyönyör megtapasztalásában, mely a tudat megismerése, lényegünkkel az istenivel való eggyé válás. Végezd ezt kb.15 percig, vagy, amíg jólesik. Eztán (még mindig gashoban) meditálj az alapelveken és a nemes nyolcrétű ösvényen. Ne csak ismételd a sorokat, lélegezd magadba őket. Érezd, hogy a mai napon mellőzöd az aggódást, a mai napon hálás vagy mindenért, a mai napon mellőződ a haragot, a mai napon tisztelettel vagy minden és minden élőlény iránt, a mai napon teljes tudatoddal jelen vagy minden pillanatban, a mai napon mellőzöd a lustaságot, a mai napon hagyod, hogy érzéseid és gondolataid szabadon áramolhassanak anélkül, hogy befolyásolnának. Megért, hogy a helyes szemlélet a helyes szándék a helyes beszéd a helyes cselekvés a helyes életmód a helyes erőfeszítés a helyes éberség és a helyes összpontosítás segíti utadat. Engedd a tudatod szabadon szárnyalni, ne kösd senkihez és semmihez! Érezd, ahogy eggyé válnak veled ezek a gondolatok és egész nap veled maradnak, tisztaságot és erőt sugárzol a nap minden pillanatában. A fogadalom azért mindig a mai napra szól, hogy ezzel is erősítse a jelenlétet. A múlt elmúlt, a jövő miatt pedig nem aggódunk, inkább a jelenben teszünk meg minden tőlünk telhetőt. Végezd ezt is kb. 15 percig, vagy, amíg jólesik. Ezután kezeid ereszd le combjaidra tenyérrel lefelé és tudatosítsd magadban, hogy befejezted a gyakorlatot.

Ez egy nagyon hasznos gyakorlat, végezd minél gyakrabban.

Ki kokyu gyakorlat ki-energialégzés ülő helyzetben:

Tudatos ki-felhasználásod megkezdéséhez ülj le seizába, érezd ennek a testtartásnak a szilárdságát és figyeld, amint tudatosan stabilizálod magad, „belegyökerezel a földbe”, ez segíti a földi ki-vel folytatott kommunikációdat a kezdetekkor. Mivel a gyakorlat megfelelően nem hajtható végre, ha elméd nem biztosan stabil földi helyzetében, ezért meg kell alapoznod a talajon elfoglalt helyedet. Ehhez rendíthetetlen testhelyzetre lesz szükséged. Ennek megértése az egyik kiemelkedő tényező, amely nemcsak a földi ki felvételét, hanem a mély meditációs technikák végrehajtását is befolyásolja. Ami a jelen gyakorlatot illeti, a megfelelő stabilitás elengedhetetlen, tehát úgynevezett „jó ülőhelyzettel” kell kezdeni. Ahhoz, hogy tudatosan „megásd alapjaidat” a talajon, hunyd be szemeid és „lazíts bele” a térdelésbe. Tedd kezeid a combjaidra, ujjaid természetesen kinyújtva és szétnyitva a térdeid irányába nézzenek. Orrodon vedd és enged ki a levegőt. Amikor elhelyezkedtél ebben a tartásban, figyeld meg légzésed néhány másodpercig, hagyd, hogy elméd magától ellazuljon. Amikor úgy érzed, hogy kellően ellazultál, kezd el vizualizálni az életadó erdei zöld színű földi ki-energiát, amint minden egyes természetes belégzéssel a szinte földbeolvadó lábaidon át testedbe lép feláramolva egészen a harádig, ott összegyűlik és feltölti lényed sugárzó erővel, éltető energiával. Láss minden egyes zöld színű a földből áradó belégzést, amint lábaidon át testedbe lép és feltölti harádat megszilárdítva kapcsolatodat a földdel, majd kilégzéskor orrodon át elhagyja testedet. Ezt kb. 10 légzéscikluson át végezd. Ezzel a technikával tested és elméd feltöltődik földi ki-vel összekapcsolva lényed a szilárd földdel.

Amikor először hajtod végre ezt a gyakorlatot, nehéznek érezheted magadat, mintha megnőne a testsúlyod, esetleg úgy érezheted, mintha a földhöz kötöttek volna. Ez a földdel való kapcsolat természetes kifejeződése, nem kell tartanod tőle. Ahogy folytatod a gyakorlatot és finomítod a földi ki-vel kapcsolatos ismereteidet, ez az érzés eltűnik, de megmarad egyfajta mély összefonódás-érzet

az Isteni Földanyával. Ezzel hatalmas erőtartalék birtokába jutsz, amely a többlet földi ki mellékterméke. Ennek a gyakorlatnak a bevezető része nagyon hatékony olyankor, ha elméd össze-vissza kóborol és valamiféle horgonyra, kapaszkodóra van szükséged az életben, vagy ha a meditáció előtt szeretnéd elmélyíteni kapcsolatodat a földdel.

Amikor tested szilárdan megkapaszkodott a földi ki segítségével, a következő belégzésnél engedd résnyire kinyílni a szemeidet, tekinteted magad elé kb1m-nyire irányítsd. Néhány másodpercig ne tégy semmit, csak lélegezz természetesen, hogy megszokhasd a gyakorlatba belépő új látványelemet.

Amikor érzed, hogy készen állsz a meditáció folytatására, melyben a földi és égi ki közötti rést töltöd ki összekapcsolva testedet, elmédet és szellemedet az egyesített földi és égi ki-vel, a következő belégzés kezdetén emeld fel a két kezedet könyökeid vonalában tenyérrel felfelé lazán kinyújtott ujjakkal. Hagyd, hogy a beszívott levegővel az aranyszínű ki-energia orrodon át belépjen a testedbe egészen a harádig. Lásd a hara felé tartó aranyszínű égi ki-t, és, amint elvegyül a már ott lévő zöld színű földi ki-vel, közben emeld tovább kezeid, még mindig tenyérrel felfelé, és lassan emelkedj fel sarkaidról térdelőállásba, úgy időzítve a műveletet, mire a tüdőd megtelik teljesen légy felemelkedve, eközben engedd, hogy hüvelyk és mutatóujjaid összeérjenek egy felfelé mutató háromszöget képezve körülbelül a homlokod magasságától egy kicsivel feljebb. Tartsd a harádban ezt az égi ki-vel feltöltött lélegzetet néhány másodpercig, de csak mindössze

1-2 másodperccel tovább, mint a természetes légzésciklusod normál időtartama. Amint az égi ki mozdulatlanul időzik a harádban, figyeld meg az így tapasztalható könnyűséget és éles elméjű bölcsességet. Soha ne erőltesd légzésed, hagyd, hogy természetesen a saját ütemében fejlődjön. Amikor érzed, hogy elérkezett a kilégzés ideje, orrodon át lélegezd ki harádból az egyesített zöld földi és aranyszínű égi ki-t, eközben engedd le kezeid tenyérrel lefelé az oldalad mentén lassan visszaereszkedve eredeti ülőhelyzetedbe míg a kilégzés tart, gondolatban figyeld meg a testeden keresztül a harádból távozó egyesített zöld földi és aranyszínű égi ki-t, ahogy aranyos-zöldes színben ragyog körülötted, és szétárad az univerzumban. Amikor kilélegeztél, egy másodpercre hagyd üresen a tüdődet, érezd, ahogy az ég összeolvad a földdel. Ezt a légzést is 10 légzéscikluson át ismételd.

Ahogy folytatod ezt a légzőgyakorlatot, érzékelni fogod az arany égi ki hatásának növekedését, enyhíti a nehéz földi ki lehúzó hatását, majd a kétféle ki-energia között egyfajta dinamikus egyensúly alakul ki.

A tizedik légzésciklus végeztével állj fel és érezd a földi ki „gyökerei” mellett az égi ki-vel rokonságban álló felfrissült gondolkodási képességet és az újonnan felfedezett éles elméjű bölcsességet.

Csak az élet az, ami gyorsan elszalad, de amit szeretve tettünk benne, az megmarad.

EGY A FÖLDDEL!

EGY AZ ÉGGEL!

EGY A MINDENSÉGGEL!

vissza