| |
|
|
Interjú Duray Miklós felvidéki politikussal (megjelent a Kolozsvari Szabadsagban)
A Kárpát-medencei magyar gondokról készült körképünk elsô részében vajdasági, kárpátaljai és horvátországi magyar politikusok nyilatkoztak közösségük helyzetérôl. A Magyarok V. Világkongresszusa alkalmából Duray Miklós felvidéki politikust a szlovákiai magyarság elmúlt évtizedérôl készült interju.
— A felvidéki magyarság jogállása az elmúlt tíz évben nem változott. A nyelvhasználat terén több negatív jelenség hódított: amíg ennek íratlan szabályai voltak, jobban működött, mint amióta törvényileg szabályozzák... A kommunista hatalom bukásával jelentôs strukturális változás következett be, pozitív fejleményekrôl azonban nem igazán beszélhetünk. A kormányba lépés sem hozta meg a várt eredményeket.
— Mit vártak el a kormányzati szerepvállalástól?
— A kormánykoalícióba történô belépésünktôl elsôsorban azt reméltük, hogy a kormányt alakító szlovák pártokkal partnerhelyzetbe kerülünk, de ez nem történt meg. A kormányprogramnak azt a részét, ami a mi javaslatunkra vagy kérésünkre került be a közös kormányzási programba, egyes miniszterek elutasították, vagy olyan huzavona van körülötte, hogy követeléseinket a kormányprogram „nem teljesíthetô" csoportjába száműzték...
— Hírek szerint Szlovákiában jobb a gazdasági helyzet, mint Kárpátalján, Erdélyben vagy a Vajdaságban. Mennyire érzôdik ez a felvidéki magyarság körében?
— Gazdasági helyzetünk megítélése eléggé relatív. Kárpátaljához vagy Romániához mérten valóban rendezettebbek, civilizáltabbak a körülmények, viszont nô a magyar lakosság elszegényedése és a munkanélküliség. Az országos munkanélküliségi ráta 20 százalék, a magyar vidékeken a legalacsonyabb szint 23 százalék, de van olyan, zömmel magyarok lakta vidék is, ahol az aktív lakosság 70 százaléka keres munkát... Rettentôen romlik a felvidéki magyarság gazdasági helyzete.
A szlovákiai lakossággal szemben továbbra is hátrányos megkülönböztetést szenved: nem sikerült elôbbre jutnunk a háború utáni elkobzott magyar vagyonok visszaadását illetôen, ugyanakkor nem sikerült az agrárpolitikát sem úgy alakítani, hogy az intenzív mezôgazdaságot támogassák, és ne szociálpolitikai kérdésként kezeljék az agrártámogatást. Ez azt jelenti, hogy a mezôgazdaság szempontjából hátrányos, nem magyar területekre viszik a támogatást. A hitelpolitika terén is a magyarok hátrányos helyzetben vannak, nehezebben jutnak bankkölcsönhöz, mint a szlovák vállalkozók. Ha a magyarországi Új Kézfogás alapítvány hitelekkel tudná támogatni a felvidéki magyar üzletembereket, ez igen komoly segítséget jelenthetne. Persze, az is kérdés, hogy mekkorák ezek a hitelek. Ha a 3 millió forintos magyar mikrohitelt veszem alapul — ami szlovák pénzben 500 ezer korona — ezzel Felvidéken vállalkozóként nincs mit kezdeni.
— Az elmúlt tíz évben a Kárpát-medencében sokat beszéltek a különbözô autonómiaformák megteremtésérôl a helyi magyarság körében. Mindebbôl szinte semmi nem valósult meg. Mi a helyzet Felvidéken?
— Attól függ, hogy mit értünk autonómia alatt... Helyi autonómia a községi önkormányzatiság, ezen önkormányzatok jogainak a bôvítése. Ez olyan községi önkormányzat, aminek nincsen etnikai jellege. Nagyon fontos szempont, hogy a helyi autonómiák erôsödjenek: minél több jogkört kapnak, annál több területen tudnak dönteni és kevésbé vannak kiszolgáltatva a felsôbb hatóságoknak. Éppen most folyik a nagy közigazgatási reform, amelynek be kellene vezetnie a regionális nkormányzatiságot is, meg kéne változtatnia a jelenlegi közigazgatási beosztást. Ez sajnos egyelôre annyira képlékeny állapotban van, hogy közelebbit nehéz róla mondani.
— Szlovákiában is az úgymond demokratikus szlovák pártok vannak hatalmon, amelyek kinyilatkoztatott szándéka az ország európai integrációja. A Meciar-féle visszarendezôdés veszélye mennyire reális?
— Vannak olyan politikai törekvések a jelenlegi ellenzék részérôl, hogy a jelenlegi kormány megbukjon. Ennek „érdekében" sajnos a mai kormánykoalíció is sokat tett. Ha a mostani koalíció megbukna, akkor feltételezhetôen olyan színezetű hatalom jönne létre, amelynek sokkal kisebb volna az eltökéltsége az európai felzárkózásra.
írta Makkay József
| |||||||||