| |
|
|
"Lefejezik"-e a Kisgazdapártot?
Nyugtalan a belpolitikai légkör Magyarországon, mondhatnánk
Budapesten, hiszen minden ott folyik le és minden ott dôl el. Még a
"vidék pártjának" sorsa is, nemcsak azért, mert a párt vezetôje teljes
életében pesti honos volt, hanem fôleg azért, mert Pest soha nem volt
annyira elszakadva az országtól ‹ vagy fordítva ‹, mint ma, a
félévszázados bolsevik központosítás következményeként. A vidéket,
nemcsak a falvakat, a városokat is szétverte az egypártrendszer. A
vidéki színházak és egyetemek még hozzájuttatták a vidék lelkiségét
valamellyes lélegzetvételhez, de az a sajtó, a politika, a
közigazgatás Pest "pest"-jének, fertôzési központjának a nagy P-vel
írt Pártnak a megsemmisítô krematóriumaiban hamvadt el. A magyar
holokauszt-idôszak demokráciát kápráztató elsô parlamentjében
(1945‹46) résztvett kisgazdapárt a nemzeti érzésű magyarság utolsó
politikai gyülekezete, egyben utolsó önvédelmi felbuzdulásának
reménysége volt: a polgári Magyarország a vidék akkori túlélô
pártjában keresett menedéket.
Ennek a pártnak a történelmi dicsfényét csillogtatták meg 1989-ben a
Független Kisgazdapárt felélesztôi, és vált máris egyik
gyülekezôhelyévé a politikából hosszú idôre kirekesztettek számára. A
gyülekezô helyen azonban kiskaliberű városi urak alkották meg a
vezetôséget, mint például a Sydneybôl hazatelepedett Ravasz Károly. Az
eltüntetett vidék nem volt seholsem, jeléül annak, hogy a
rendszerváltozás is ‹ már ahogyan ‹ Budapesten jött létre, vidéken
megmaradtak a vörös grófok és bárók, immár demokratikus, akár
nemzetiszínű felöltôben. Ami a Kisgazdapártból lett, azt Torgyán
József hozta létre, önmagának, mindenkinél ügyesebb és buzgóbb
pártemberként. A magyar ember tiszteli az erôskezű, határozott
vezetôt, amíg remélhetô a siker. Torgyán emelkedô pályára vitte
pártját, közben sikeresen kizárt mindenkit a vezetés körébôl, aki neki
egy kicsit is vetélytársa, vagy az övétôl eltérô vélemény esélyes
érvényesítôje lehetett volna.
A pártrendszer a becsvágy színtere is. Aki kellôszámú szavazatot gyűjt, részesedik a
pártvállalkozás állami ellátásban, mert ha a közhatalom a parlamenti
pártok létezésén nyugszik, akkor gondoskodni kell létezésük anyagi
alapjairól is. Nem úgy mint a pártállamban, most már csak a szavazatok
arányában. Sok szavazat: nagy pénz, nagy párt, nagy hatalom. A párt
mérete adta az államfôi méltóság betöltésére is a jogalapot: Torgyán
Józsefnek állt a köztársasági elnöki bársonyszék. Egyszer talán
megtudjuk annak a zseniális húzásnak a részleteit, miként védte ki
(feltehetôen) Orbán Viktor a demokratikus játékszabályok
következményét. Lehet, hogy Torgyán többre tartotta pártelnökségét,
mint a legfôbb méltóságot? Ha így van, bizony rosszul választott,
hiszen röviddel utána a párt szétfolyik alóla. Jórészt azért, mert
hanyatlik, és ilyenkor ‹ amikor a hullámvasút nem fölfelé visz, hanem
le a völgybe ‹ a szerencselovagok kiszállnak a kocsiból. Meg azok is,
akik jobbat kívánnak. Nem elvek megtagadása ez, ebben a pártban,
Torgyán pártjában nem sok szerepe volt az elveknek.
Közeledik a választás. Igaz, hogy egy év nagy idô, de szükség van a
nagy átalakulásra, annak érdekében, hogy a bolsevista utódpárt egyszer
már ne szétszakadozott nemzeti erôkkel álljon szemben, hanem egy,
legfeljebb két párttal. Középerôkrôl beszélnek, pedig a politikai
térség nem háromszeletű, csak két élesen elválasztható mezôny van:
szélsôbaloldali és nemzeti. Elôbbi mezônyben két párt van, amibôl egy
év múlva csak egyik lesz esélyes bekerülni a parlamentbe. Az MSZP a
kádári idôk nosztalgiapártja, népes, de nem fejlôdôképes. Lassú
kiöregedés, kihalás a sorsa, de még sokáig parlamenti erô lesz. A
másik mezôny még mindig a kialakulás állapotában van. Szavazótábora
olyan mint a futóhomok. De csak a mezônyön belül húz el egyik tábortól
a másikig. Tizenkét éve tart ez a mozgás, de egyáltalán nem annak a
jele, hogy az emberek nem figyelnek oda, hogy csak a hangulat sodorja
ôket. Akik általában szavaznak, nagyon is figyelnek, keresik a sikeres
erôt. 1998-ban a még nem szerepelt Fideszt részeltették a bizalomban.
A Fidesz, kormányon ‹ elsôként ‹ beváltotta a reményeket. Ez már
önmagában véve is megpecsételi a Kisgazdapárt sorsát a legközelebbi
választáson, hiszen akik 1998-ban nem tartották a Fideszt eléggé
jobboldalinak és azt a Kisgazdapártban remélték megtalálni, ma már más
véleményre jutottak.
Nem tudhatjuk,
milyen erôk működnek közre a Kisgazdapárt alámerülése érdekében, de
úgy tűnik, minden és mindenki ellene van. Torgyán József pártjának
egyik legbuzgóbb szétverôje most már ômaga, amilyen ütemben elôállnak
pártjának elégedetlen vezetôi, olyan ütemben váltja le, zárja ki ôket.
Remélve, hogy aki marad, nem fordul ellene. Csakhogy egy megindult
folyamatot már nehéz megállítani.
A kilépett és kizárt vezetôségi tagok április végére már mérhetô
politikai súlyt képeztek. Mint "reformkisgazdák" már Torgyán-nélküli
pártban gondolkodnak, és az elnököt okolják a földművelésügyi tárca
sikertelenségeiért. Ez a csoport már elég nagy ahhoz, hogy önmagát a
párt folytonosságában tekintse. Ugyanakkor Torgyán már kormányszinten
hadakozik, azután is, hogy lemondott miniszterségérôl is, kitartóan
követelte Orbán Viktortól, hogy a kormány négy kisgazda miniszterébôl
hármat (Boros Imre, Turi-Kovács Béla, Szabó János) Torgyán-jelöltekre
cseréljen ki, tekintettel arra, hogy az elnök ezektől az uraktól
megvonta a bizalmát.
Torgyán nem az a férfiú, aki meghátrál, mint a sebzett vad, inkább
támad. Mialatt a koalícióhoz való hűségét hangoztatja, "leleplezi"
koalíciós partnerét, a Fideszt. A Kisgazdapárt hetilapjában, a Kis
Újság április 27-i számában nagy feltűnést kiváltó cikk jelent meg,
címe: A Fidesz lefejezni készül a Kisgazdapártot. A név nélkül
megjelent írásnak minden valószínűség szerint Torgyán József a
szerzôje, annyit elmondott róla, hogy az abban kifejezettek a
kisgazdák többségének véleményét tükrözik. A cikk lényeges részét itt
közöljük:
"Történelmi eseményre készülôdik a Független Kisgazda-, Földmunkás- és
Polgári Párt nagyválasztmányának és országos nagygyűlésének küldött
hada, hiszen ma már mindenki elôtt világos, hogy a Fidesz elhatározta,
a Független Kisgazdapártot éppúgy megsemmisíteni, mint ahogy
megsemmisítette négy évvel korábban, az 1998-as választásokat
megelôzôen a Kereszténydemokrata Néppártot is. Ahhoz, hogy a kétpólusú
politikai rendszert a Fidesz kialakíthassa, mindenképpen szüksége van
arra, hogy lefejezze a Független Kisgazdapártot és Torgyán József
helyére egy olyan személyt ültessen, aki a Kisgazdapártot szétveri
ugyanazon forgatókönyv alapján, mint ahogy az a KDNP esetében is
történt. Árulókban itt sincs hiány... nyugodtan köpönyeget válthattak,
hiszen megkötötték a vádalkut, és ôk is rajta vannak a Fidesznek azon
a listáján, amely szerint Fidesz-színekben indulhatnak a következô
országgyűlési képviselô-választásokon. Hogy a Kisgazdapártot eláruló
politikusok ármánykodásaikban meddig jutottak el, mi sem érzékelteti
jobban, mint az a tény, hogy elôször Lányi Zsolt, majd Horváth Béla,
de késôbb mások is kinyilvánították a szakadárok abbéli szándékát,
miszerint ezek a Független Kisgazdapárt színeiben országos ismertséget
szerzett politikusok a 2002-es választásokon a Független Kisgazdapárt
miniszterelnök-jelöltjeként a Fidesz miniszterelnök-jelöltjét, Orbán
Viktort jelölik meg. Ezzel minden eddig ismert áruláson túllépve
gyalázattal övezték a maguk és az általuk elárult Kisgazdapárt nevét
is."
Fentebb
utalás történt a magyarországi politika két mezônyére, a baloldalra és
a jobboldalra. A két mezôny között nincs átjárás, így nem fenyeget
olyan veszély, hogy a megbántott, megsértôdött kormánykoalíciós
kisgazda képviselôk az ellenzéknél kössenek ki. A Fidesz csak a
kisgazdákkal szövetkezve tudott kormányra kerülni, és csak velük
együtt tud kormányon maradni. Olyan méretű bomlás, ami most a
Kisgazdapártot érte, mindenütt másutt kormányválságot,
kormányösszeomlást idéz elô. A jelen kormány helyzetét meg sem
rebbentette mindaz, ami eddig történt a partner-párt kebelében. A
miniszterelnök "nem avatkozik bele a kisgazdák belviszályába",
kijelentette, amíg ô meg van elégedve a kisgazda miniszterekkel nem
kíván változtatni a kormány összetételén.
A Kisgazdapárt május 5-én országos nagygyűlést tartott Cegléden. A
reformerek ugyanakkor Budapesten gyülekeztek. A két eseményrôl a
Magyar Nemzet az alábbi jelentést adta:
"Botrányos jelenetekkel tarkított nagygyűlésnek adott otthont
szombaton a ceglédi sportcsarnok. Turi-Kovács Béla környezetvédelmi
minisztert és Balogh Gyula képviselôt nem akarták beengedni, ôk
azonban némi szópárbaj és dulakodás után bejutottak a csarnokba,
mögöttük pedig betódult az ôket kísérô 80‹100 küldött. A nagygyűlés
kezdetére mintegy 900 bizalmatlansági indítvány gyűlt össze Torgyán
József és az elnökség ellen. Az aláírásokat Szabó János honvédelmi
miniszter átadta a közjegyzônek azzal a céllal, hogy a napirend
kiegészítése után titkos szavazással döntsenek a pártvezetésrôl, erre
azonban nem kerülhetett sor. Torgyán József felszólalásában kemény
hangon bírálta az "árulókat", az egykori párttitkárokat. Közben a
küldöttek egy része a lelátókon egyre hangosabban követelte Torgyán
lemondását, míg a pártelnök hívei Turi-Kovács Bélát szólították fel a
távozásra, aki a bekiabálások hatására kiment a terembôl, késôbb Szabó
János is távozott.
A legnagyobb hangzavar közepette Torgyán József beleszôtte
felszólalásába, hogy erôsítsék meg ôt az FKGP elnöki posztján. A
küzdôtér elsô felében lévô küldöttek felállva éljenezték Torgyánt, míg
a hátsó sorokban nem is hallották, mirôl kell szavazni. Az "ellenzék"
távozása után újabb döntéseket hozott a nagygyűlés.
Egyhangú határozatban álltak ki a küldöttek a koalíció mellett és
megerôsítették az országos elnökséget. Torgyán felhívására
megszavazták, hogy visszahívják Boros Imre PHARE-minisztert. A
pártelnök hangsúlyozta: az FKGP-ben soha nem vetôdött fel a
koalícióból való kilépés lehetôsége, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a
miniszterelnök és a Fidesz tartsa be a koalíciós szerzôdést, és váltsa
le Boros Imrét. Várhatóan ezt kérik majd Szabó János és Turi-Kovács
Béla esetében is.
Gyimóthy Gézát fôtitkárrá választották, míg az országos szervezô
fôtitkári posztra, Balogh Gyula helyére Bernáth Varga Balázs került.
Torgyán javaslatára visszaállították G. Nagyné Maczó Ágnes alelnöki
pozícióját. Információnk szerint elképzelhetô, hogy a szeptemberre
tervezett nagygyűlésen Torgyán visszalép az elnöki posztról Gyimóthy
javára."
Ugyanakkor Budapesten:
"Lányi Zsoltot választották egyhangúlag szombaton az FKGP elnökének a
reform polgári platform által összehívott nagygyűlésen, miután az FKGP
országos nagyválasztmányává kiáltották ki az öszszejövetelt és
leváltották Torgyán Józsefet. A budapesti gyűlésre 178, mandátummal
bíró kisgazda párttag is átutazott Ceglédrôl. Várhelyi András
képviselô szerint jogfolytonosság van a két gyűlés között, a
Torgyánhoz hű tagok rendezvénye felbomlott, így jogszerűen alakultak
át nagyválasztmánnyá. Kiszely Katalin, a polgári platform ügyvivôje
viszont jogszerűtlennek tartotta az átalakulást, majd elhagyta az
ülést. Mint elmondta: a Torgyán József ellen benyújtott
bizalmatlansági indítványok jogosak voltak, ám nem volt
jogfolytonosság a két gyűlés között, ehhez több embernek kellett volna
feljönni a fôvárosba. Csúcs László erre reagálva közölte: minden
megfelelt a jogi követelményeknek, szerinte Kiszely Katalin
hisztérikus rohamot kapott. Lányi Zsolt beszédében azt hangsúlyozta:
hűségesek szövetségeseikhez, de a kisgazda program szerint akarják
megvalósítani célkitűzéseiket."
A baloldali
lapok az idézettnél sokkal színesebb, részletesebb beszámolót adtak.
Aczél Endre így ír a Népszabadságban:
"Orbán Viktort egy picit se érdekli már, hogy szeptember végén Torgyán
föl akarja mondani a koalíciót.
Az FKGP reformer szárnya, élén Lányi Zsolttal, aki nem éppen
tündöklően jogszabatos körülmények között került a "második", ha úgy
tetszik: rivális kisgazdapárt élére, jelentősen besegített a
miniszterelnöknek. Mostantól tudniillik jogvita lesz arról, melyik
kisgazdapárt a legitim, a Torgyáné-e vagy a Lányié. S amíg ez a vita
tart, Orbán már formailag is moshatja a kezét. Ő ‹ mondhatja és
mondani is fogja ‹ nem illetékes eldönteni, hogy a torgyánisták vagy a
reformerek képviselik-e valóban az "igazi" kisgazdapártot, Torgyán-e
vagy Lányi-e az elnök, s ilyenformán abban sem illetékes állást
foglalni, hogy az a bizonyos koalíciós szerződés, amely a Fidesz és az
FKGP között létrejött, vajon mely kisgazda frakció esetében bír
jogérvénnyel?
Az egész természetesen színtiszta bohózat. Orbán pontosan tudja, hogy
ő Torgyánnal kötött koalíciós alkut, s tudja azt is, tévedett, amikor
a kisgazda vezér »méltóságteljes« távozásában és az FKGP feltétel
nélküli elfideszesítésében bízott. Ma már azt is tudnia kell,
akármilyen anyagi visszaélések dokumentálásával (lásd a Kapu című
folyóirat listáját a Torgyán-apanázsokról) próbálja leválasztani
Torgyánról az ő hűséges kisgazdáit, azok csak nem mennek, legalábbis
nem tömegestül. Még mindig elegen vannak ahhoz, hogy TJ trónusa ne
dőljön le, ha inog is erősen. A fej, amelyet a törzstől elválasztani
óhajtott, a helyén van, bár a törzsről mindent el lehet mondani, csak
azt nem, hogy egy darab.
Úgy gondolta Orbán, hogy Torgyánnak elég vaj van a fején a »tisztes«
visszavonuláshoz? Ha igen, akkor bízott partnere racionális
magatartásában, amit nem kellett volna tennie. TJ habitusának kiváló
ismerője, Tímár György, a régi jó barát, pár hete vészjósló
figyelmeztetést adott le ebben a tárgyban, mondván, TJ ellenálló
energiái éppen akkor és attól szaporodnak meg, ha érzi, végveszélyben
van. Olyankor nem visszavonul, hanem támad.
Ezek után mit lehetne mondani a koalíció »állapotárul«? Koalíció, az
nincsen. A Fidesz, amint az már múlt év decemberében is
prognosztizálható volt, gyakorlatilag egymaga kormányoz (hacsak a
rosszkedvű MDF-et nem számítjuk ide a maga egyszál miniszterével). És
ekképpen fog kormányozni egészen a választásokig. A bizonytalan
státusú kisgazda miniszterek és Torgyán-ellenes honatyák hajszálra
ugyanazt a funkciót fogják betölteni, mint a Fideszbe már oly
sikeresen betagozódott, Fidesz-lobogók alatt szereplő »magyar
kereszténydemokraták«. A kisgazdák antitorgyánista frakciója le van
nyelve. Következhet a MIÉP. Az egyetlen párt, amelyik kisgazda
szavazókat el tud vinni a Fidesztől." (Eddig szól az idézett írás a
Népszabadságból).
A kettéválást
tovább erôsítette a kisgazda képviselôk között lejátszódott esemény. A
42 fôs kisgazda képviselôcsoport (frakció) május 7-én
munkaértekezletet tartott, amelyen ezúttal csak 29 képviselô vett
részt. Egy elhangzott bizalmatlansági indítvány alapján a
frakciógyűlés döntést hozott Torgyán József frakcióbóli kizárásáról. A
döntéskor még 22 képviselô jelen volt. A szabályzat értelmében 50
százalékot meghaladó résztvevô kétharmados szavazata kell a döntéshez.
Ez esetben 19 szavazott Torgyán kizárására.
A határozatról szóló dokumentumot megküldték Áder János házelnöknek.
Torgyán József és Gyimóthy Géza fôtitkár azonban szabálytalannak ítéli
a döntést, mert szerintük határozatképtelen volt a frakció. A
pártelnök hangsúlyozta: az FKGP húsz ellensége tudatosan tört a párt
ellen, és ezzel véget vetettek a politikai karrierjüknek.
Néhány újsághír: "Kovács Béla kisgazda miniszter szerint a Független
Kisgazdapártnak jelenleg vagy két elnöke van, vagy egy sincs.
Véleménye szerint Cegléden az FKGP nem országos gyűlést, hanem olyan
politikai vitafórumot tartott, ahol csak az egyik fél fejthette ki a
véleményét. Mint fogalmazott: a Torgyán József által bejelentett
bizalmi szavazás eredményét senki nem ellenôrizte, úgy választották
meg a párt vezetô tisztségviselôit, hogy a szavazatokat nem számlálták
össze. Hozzátette: ebben a helyzetben csak a bíróság tud igazságot
tenni."
"Az FKGP Budapesten megválasztott új elnöksége kezdeményezte a párt
számlavezetô bankjainál, hogy átmenetileg zárolják a számlákat ‹
közölte hétfôn az MTI-vel Lányi Zsolt, akit a reformkisgazdák hétvégi
nagygyűlése pártelnökké választott".
"A Fidesz hivatalosan nem kívánt reagálni a Kisgazdapártban
történtekre. Pokorni Zoltán, a Fidesz új és Kövér László volt elnöke a
kisgazdákkal kapcsolatban úgy fogalmazott: az FKGP belső vitája nem
érinti a koalíció munkáját, hiszen mindkét fél támogatja a
kormányprogram végrehajtását. ‹ Ameddig ebben változás nem történik,
addig a Fidesznek nem kell állást foglalnia arról sem, hogy kit tekint
az FKGP elnökének ‹ mondta Kövér. Pokorni közölte: egyelőre
elhárítaná, ha Lányi Zsolt az FKGP elnökeként koalíciós megbeszélésre
hívná. Torgyán Józsefről is hasonlóképp nyilatkozott: »nem hiszem,
hogy a közeli napokban találkoznom kellene Torgyán Józseffel«. A
Fidesz kongresszusán vasárnap megjelent Vonza András vidékfejlesztési
és Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter, utóbbit vastaps
fogadta.
Az MSZP szerint a történtek tovább növelték a bizonytalanságot a
koalíció jövőjét illetően. Nem lehet tudni, hogy érvényesnek
tekinthető-e a Fideszt hatalomra segítő koalíciós szerződés, kit
képviselnek a kormányban a kisgazda miniszterek, ki a második
legnagyobb kormánypárt elnöke."
A fentiekkel
kapcsolatos két lényeges vitapontban döntés jött létre május 10-én:
1. Torgyán József a Kisgazdapárt jogerôs elnöke. A Fôvárosi Bíróság
elutasította Lányi Zsolt közel 300 oldalas kérelmét, hogy a
Kisgazdapárt reform-polgári platformjának budapesti oszágos
nagygyűlésén született döntésnek megfelelôen ôt jegyezzék be az FKGP
elnökévé. Indokolás: a pártalkotmány szerint az elnök által
összehívott nagyválasztmány hatásköre a pártelnök leváltása és az új
elnök megválasztása. A budapesti rendezvény a jelenleg érvényes és
hatályos pártalkotmány szerint nem tekinthetô olyan gyűlésnek, amely
érvényes határozattal új elnököt választhatott volna. Lányi Zsolt
fellebbez a döntés ellen.
2. Torgyán József "független" képviselô lett, pártjának
képviselôcsoportja kizárta kebelébôl. A képviselôház ügyrendi
bizottsága foglalkozott a kisgazda frakcióvezetô bejelentésével,
amelyben közli, a frakció döntését a kizárásról. A bizottság szerint a
házelnöknek a frakcióvezetô bejelentését kell figyelembe venni, vagyis
nem bírálhatja felül a frakcióvezetôi bejelentést, csak azt kell
vizsgálnia, hogy az megfelel-e a házszabályban elôírt
követelményeknek. A testület kilenc tagja ‹ a kormánypártok és a MIÉP
képviselôi ‹ szavaztak igennel, az MSZP és az SZDSZ tartózkodtak a
szavazástól.
Torgyán puccsszerű, alkotmánysértô eljárásnak tartja a frakció hétfôi
döntését. Formai szabálytalanságot feltételez a frakció eljárásában és
az Országgyűlés határozatát kéri majd az ügyben. Bejelentette, hogy a
szerinte szabálytalanul eljáró Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezetô
ellen párttagságának felfüggesztésével egyidejűleg fegyelmi eljárást
indított a pártfôügyész, továbbá leváltották a fôvárosi elnöki
posztról.
Torgyán József továbbra is ragaszkodik a vele ellenszegülô két
kisgazda miniszter Turi-Kovács Béla és Boros Imre leváltásához, azon
az alapon, hogy a koalíciós szerzôdés értelmében visszahívásukra az
FKGP elnöksége tehet javaslatot.
Orbán Viktor nem hajlandó felbolygatni a miniszterek sorát, meg van
velük elégedve, ellenben Turi-Kovács Béla javaslatára kezdeményezte
Kávássy Sándor leváltását. Turi-Kovács azt követően tartotta
indokoltnak a felmentést, hogy Kávássy az FKGP ceglédi nagygyűlésén
szó nélkül nézte végig, hogy miniszterének hangos kiabálások, majd
lökdösődések közepette távoznia kellett a rendezvényről. Torgyán
József szerint a kormányfô Kávássy menesztésével súlyosan megsértette
a koalíciós szerzôdést és a demokráciát. Megjegyezte még: amikor Orbán
Viktor miniszterelnök akart lenni, akkor tudta, hogy ki a Kisgazdapárt
elnöke, most azonban, a kétpólusú politikai rendszer kiépítésén
fáradozva, nem tud választ adni erre a kérdésre. Torgyán mindezek
ellenére nem kívánja felbontani a koalíciós szerzôdést, de ‹ mint
mondta ‹ a választásokig a Kis Újság hasábjain részletesen kifejti
majd a napirend elôtti felszólalásnak szánt gondolatait, amelyekben
elmondja, mi az, amit nem tud elfogadni a Fidesz politizálásában.
Összegezésül megállapítható, hogy a ma még egyetlen Kisgazdapárt már
nem egy párt, és a ma még egyetlen pártelnöknek nincs hatalma (ilyen
esete volt már a múltban is) a párt országgyűlési képviselôi fölött. A
gyakorlatilag már ketté vált pártban történtek túljutottak azon a
ponton, hogy összebékítéssel egyben maradjon a párt. Az elnökkel
szembeszegülôk tábora túl nagy ahhoz, hogy eltűnjenek a naplementével,
így egészen biztosan két kisgazdapárt lesz.
Ami a Fidesz felszínen látható szerepét illeti: igyekszik egyrészt
kivédeni, másrészt hasznot húzni a kisgazdák belháborújából. Olyan
feltételezés, hogy a Fidesz indította és kormányozza a Kisgazdapárt
szétbontását, a Fidesz lehetôségeinek túlzott felértékelése. Ami a
kisgazdátáborban létrejött, arra csak belsô erôk képesek. A
Kisgazdapártban, szervezetében, vetezetôi stílusában benne voltak és
vannak a változás követelményei. Hogy miért éppen most jöttek elô a
bajok, és ilyen hévvel, további elemzés kérdése. De a játszma még nem
folyt le.
Csapó Endre (Ausztrália)
a HUNSOR Ausztráliai tudósítója, a Magyar Élet főszerkesztője
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Csapó Endre korábbi cikkei:
• A nemzetegyesítés további feladatai
• A nemzetegyesítés elsô törvénye
• Ahány ház, annyi egyház
• Délvidéki remények és aggodalmak
• Dabas beindította a választási kampányt
• Sajtóelvtársi összefogás
• A zámolyi romák cigányútra mentek
• Szétverni a szobrot is - ha magyar
• Trianon burjánzó ártalmai
• Tologatják már a villamost
• A kirándulás végetért...
• Gátak és rögeszmés gátépítők
• Nyugatról másszínű a táj
• Nemzetállam helyébe nemzetországot!
• Perpatvar a kisgazdapártban
• Éveleji látóhatár
• A Világszövetség sarokba állítása
• "Kis ország is mondhat érdekeset"
• Gyôzött a Balkán Romániában
• Pro Transilvania - Önálló Erdély
• Cser Ferenc interjú: Gyökerek - írta Csapó Endre
• Honnan ered a felemás világ?
• Elnökválasztás - a döntetlen eldöntése
• Pozsonyban is szakad a cérna
• Veszélyes lakoma Bukarestben
• MVSZ rendkívüli küldöttgyűlés lesz dec. 1-én
• A választások elôszele
• Ünneplések nyomában
• Középeurópa-politika kellene
• Fogy a magyar! kit érdekel?
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
| |||||||||