| |
|
|
Lesze-e valaha Magyarok Világszövetsége?
Fel kell tenni ezt a kérdést a legutóbbi küldöttgyűlés után is,
amelyrôl a hírek között olyan vélemény is megnyilatkozik, miszerint ez
az esemény rendbetette a rendbetenni valókat. Nem az a fô kérdés, hogy
rendbehozni azt ami van, hanem az, hogy lehet-e még remélni, hogy
ebbôl kiindulva lesz-e Magyarok Világszövetsége. Az, ami eddig még nem
jött létre. Történt ugyanis hivatkozás arra, hogy a Magyarok
Világszövetsége 63 éves fennállása óta ez meg az nem fordult elô, és
méltánytalan, hogy most...stb.
Hogy is állunk ezzel a hatvanhárom évvel? Horthy Miklós kormányzósága
idején létrejött egy állami szervezet Magyarok Világszövetsége néven.
Feladatát az Amerikába kivándorolt magyarok nyelvi kultúrájának
megtartásában jelölte meg. Magyarországon akkor ennek a távolbaszakadt
rétegnek elvesztése okozott fájdalmat és gondot. Valaki
megkérdezhetné: és miért nem az elszakított területek magyarságáért
vagy ôértük is, hozták létre a Világszövetséget. Erre az a magyarázat,
hogy ôértük ott volt a revíziós politika és az erôs hit és remény,
hogy az elszakított területek vagy legalábbis nagy részük rövidesen
bekövetkezô visszafoglalásával, lehetôleg békés revízió által az
elszakított nemzettest egyesül a Kárpátmedencében. Ez be is
következett. Új helyzetet, tartós elszakadást a második világháború
tragikus vége hozott. Az amerikai magyarok megmentéséért létrehozott
Magyarok Világszövetségét az orosz megszállással létrejött bolsevista
terrorállam megszüntette.
Néhány évvel késôbb ismét létrehoztak egy állami szervet, Magyarok
Világszövetsége néven. Ez a szervezet a pártállam politikai
frontszervezete volt, kifejezetten azzal a céllal, hogy a nyugati
világban élô magyar tömegeket és egyesületeiket semlegesítsék, az
otthoni változásokról rózsás képet kápráztatva a “szocializmust"
népszerűsítsék. A fogalmakat szándékosan összekeverték, szocialista
hazafiságról írtak ingyen szétküldött kiadványaikban. Kedvenc
kifejezésük volt: “hűséggel a szülôhaza, a Magyar Népköztársaság
iránt". Erre a “világszövetségre" nem hivatkozni, hanem attól
elhatárolódni kell.
A rendszerváltozás
sok esetlenségének egyike volt, hogy elmulasztották megtagadni a
pártállami szervezetet, elmulasztották kinyilatkoztatni, hogy ‹ habár
azonos nemvet alkalmazunk ‹ a Magyarok Világszövetsége a korábbi ilyen
nevű szervezetektôl független, új létesítmény. Annyira új, hogy ez már
nemcsak a nyugati magyarsággal törôdik, hanem ‹ nevéhez méltóan ‹ a
világ összes magyarjával, függetlenül attól, hol élnek. Igaz, hogy sok
tiszteletre méltó fáradozással megszabadult a szervezet a pártállam
személyi maradványaitól, de a radikális átalakítás, helyesebben egy
teljesen új szervezet megalakítása hiányát a mai napig is szenvedi.
Csak annyi történt, hogy a demokratikus egyesületi szabályok
külsôségeit alkalmazták, aminek a során sok minden megoldatlan maradt.
Valójában ma is még csak megalakulóban van, amely folyamatnak mostanra
egy sajnálatos és kritikus állapotába került. Kiegyenlíthetetlen
ellentétek, gyűlöletig menô pártoskodás, szakadás, türelemre,
egyetértésre való készség hiánya, törtetések, szabálytalanságok
mérgezik a légkört. Számos ok közül a legnagyobb hibaforrás az
átgondolatlan szervezeti rend. Annak, hogy “sokféle" magyarok vagyunk,
nem szabadna tükrözôdnie a Magyarok Világszövetsége összetételében. A
három régió valóban megvan, de annak szétválasztó következményei nem
kívánatosak. Szükséges, hogy egyesületek is részévé váljanak a
Világszövetségnek, de káros volt egyesületek csúcsszervévé tenni,
méghozzá úgy, hogy abba beleviszik a hazai vetélkedéseket, vigyázva
hogy a régi haragok miatt kinthagyottak kint is maradjanak.
Az alapszabályok állandó változtatása jelzi a szervi bajokat, végülis
mai napig sem állapodtunk meg a Világszövetség céljainak, feladatainak
rögzítésében. Sokféle a Világszövetség-elképzelés. Megoldatlan a
végrehajtás szervezeti és személyi szétosztása is. Az alapszabály
szerint a végrehajtó szerv az elnökség. Minden hatalmi,és hatásköri
vita ebben fészkel. Jelen nem lévô testület nem lehet végrehajtó
szerv.
A feladatok nagy része sokféle és sok esetben különleges szaktudást
igényel. Jó kérdés, hogy az országos tanácsoknál fellelhetô-e ez a
szakképzettség, és fôleg a küldöttek felvértezettek-e a feladatokra,
hiszen ôk képezik a szervezet legfelsôbb fórumát. A gyakorlati
tapasztalat azt mutatja, hogy ez az igény nemcsak kielégítetlen, de
kielégíthetetlen is, hiszen a küldöttek kiválasztásánál a szakértelem
nem követelmény, nem is állítható fel követelményként. De volt olyan
eset is, hogy egyes küldöttek, tisztségviselôk erkölcsi és polgári
törvénybe ütközô magatartása árnyékot vetített a Világszövetségre.
Összegezve,
a Magyarok Világszövetsége mostani szervezetében és állapotában,
rögzített alapelvek (meghatározott célok és feladatok) nélkül,
célszerű végrehajtási rendszer nélkül, a tagság kérdésének
rendezetlenségével, és immár biztosított anyagi források nélkül, az
ami van, a Magyarok Világszövetség névre méltatlan szervezet. Mindez
nem 2000 májusában jött létre, hanem jelen van 1990 óta. A baj az,
hogy a jelenlegi állapot még kevesebb esélyt kínál a megoldásra, mint
a 2000 május elôtti helyzet. Eleget lehet tenni a meglévô
alapszabályoknak, meg lehet felelni a demokratikus döntés
szabályainak, el lehet hallgattatni a másként vélekedôket, de ettôl
várni a fentiekre a megoldást, csak ábránd. Meg lehet fogalmazni, hogy
“az MVSZ testesíti meg a magyar nemzetet, és legitimitása semmivel sem
kisebb, mint bármelyik magyar köztestületé vagy az Országgyűlésé", de
a nemzet életében megvalósuló szerep ‹ elejétôl a mai napig ‹ ezt a
minôsítést nem igazolja.
Mi itt emigrációban, ha úgy tetszik külföldi életünkben teljesen
magunkra utaltan hoztuk lérte szervezeteinket. Félévszázados
tapasztalatunk van ezen a téren. Mindenféle nemes célért létrehoztunk
egyesületet, ismerjük tehát a szervezés szabályait. Az elsô szabály
az, hogy az egyesület sikerét csak néhány, sok esetben egy személy
szorgalma és tehetsége biztosítja. A másik szabály az, hogy az
egyesület taglátszáma és anyagi forrása a kevéstôl a nemsokig
korlátozott. Szervezetek szövetsége egy országon belül csak annyira
sikeres, amennyi munkát az egy vagy néhány vezetô személy beletesz. A
külföldi magyarság életrevaló világszövetséget csak kettôt hozott
létre: a Magyar Cserkész Szövetséget és a Magyar Harcosok Bajtársi
Közösségét. Két szoros érdeklôdésű, bajtársi szervezet. Ezen kívül
számos világszervezeti kísérlet zátonyra futott. És ha azonos nézetű
magyarok szervezeteinek nem sikerült a nyugati országokban
világszervezetet létrehozni, ne álmodozzunk azon, hogy állami
támogatás nélkül, vagy annak elutasításával, vagy valamilyen
alapítványra támaszkodás nélkül, profi vállalkozásfejlesztô és
felépítô megalapozás nélkül sikerülni fog immár az egész világ
magyarságát átfogó, történelmi szerepet ellátó szervezetet alkotni.
A demokráciát nem a létrehozásnál kell kezdeni, ott az nem működik. Az
Országház költségvetése terhére létrehozott gondoskodás járható út
volt. Következett volna a külön törvény a Világszövetségrôl és önálló
anyagi alapokra helyezése, átszervezése. Ez most elmaradt.
Mindenki tudta, érezte egy évtizeden át, hogy új alapokra kell
helyezni a Világszövetséget. Minden küldöttgyűlés feladattá tette az
átalakítás terveit. Készültek is tervek, a Stratég iai Bizottság
feladata volt foglalkozni velük. Eltűntek a süllyesztôben. Lassan egy
éve a Bizottságról sem hallani. Állítólag készül terv, adná az Ég,
hogy elfogadható legyen. Nem a küldöttgyűlésen, hanem a gyakorlatban.
A küldöttgyűlés
létszámban most szerényebb volt. Volt természetesen
alapszabályváltoztatás, ami elmaradhatatlan, de szükséges is. Az
alapszabály-változtatásról a Magyar Nemzet így számol be:
“Tegnap módosította alapszabályát a Magyarok Világszövetségének
küldöttgyűlése. Az egyik legfôbb változás az, hogy a jövôben az MVSZ
ingatlanainak bérbeadásához elegendô lesz az elnökség jóváhagyása is.
Szintén e grémium dönthet hitel felvételérôl, figyelembe véve a
jóváhagyott költségvetést. Ezen döntésekhez eddig a küldöttgyűlés
többségi szavazata kellett. A szövetség vagyonának eladása azonban
továbbra is a szervezet közgyűlésének hatáskörében marad. Megtudtuk,
az MVSZ Benczúr utcai székháza a Pax Pannónia Kft. tulajdonában van,
amelynek vezetôje a mindenkori MVSZ-elnök. Annyi biztos: a
közeljövôben bérbe adják az épületet, így nagyobb összeghez juthat a
szövetség. A testület tegnap elfogadta a távszavazásról szóló
határozati javaslatot, amely értelmében a Világszövetség szervezetei
fizikai jelenlét nélkül is határozatképesek lehetnek a
telekommunikáció segítségével."
A Népszabadság megfogalmazásában: “A Magyarok Világszövetségének le
kell mondania Benczúr utcai székházáról: az eladás egyelőre szóba sem
kerül ugyan, de a bérbeadás mindenképpen szükségesnek látszik. A
szövetség rendes évi közgyűlésén, pénteken, Budapesten a küldöttek
módosították az alapszabályt, és elfogadták, hogy a jövőben a
küldöttgyűlés helyett az elnökség döntsön az ingatlan bérbeadásáról,
valamint a hitelfelvételről. A résztvevők ahhoz nem járultak hozzá,
hogy az elnökségnek joga legyen az MVSZ-vagyon bármilyen jogcímen
történő megterheléséhez. Az alapszabály módosítására nagyrészt azért
volt szükség, mert az Országgyűlés megvonta a civil szervezet
eredetileg tervezett 257 millió forintos költségvetési támogatását."
A küldöttgyűlésen sor került a “tisztogatásra". Újsághír szerint
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke úgy vélekedett: a támogatás
megvonásában nagy részük volt azoknak a tagoknak, akik a tavalyi
elnökválasztást követően bojkottálták a munkát. Ez kívülről nézve
súlyos belső viszályt jelentett, amely óvatossá tette a döntéshozókat.
A leköszönő világszövetségi tisztikar néhány képviselője ‹ az elnök
tájékoztatása szerint ‹ ráadásul kifejezetten a támogatás megvonása
érdekében tevékenykedett. Király Zoltán elnökhelyettes kijelentette:
az MVSZ egyetért a jelenlegi kormányzat által képviselt
polgári-nemzeti értékrenddel; az pedig nem lehetséges, hogy a
Világszövetség szembeforduljon a polgári kormánnyal.
A küldöttgyűlés pénteken késő este visszahívta az MVSZ elnökségéből
Szíjártó Istvánt, Kellermayer Miklóst, Pozsgay Imrét, Szakály Sándort
és Fekete Gyulát, az anyaországi régió képviselőit, akik a tavalyi
májusi küldöttgyűlésen felfüggesztették tevékenységüket. Visszahívták
elnökségi tisztségéből Balogh Lászlót és esetében felkérték az etikai
bizottságot, hogy kezdjen vizsgálatot személye ellen. Felmentették
elnökségi tisztségéből a kárpátaljai Soós Kálmánt és a szlovéniai
Bencze Lajost is. A küldöttek megerôsítették az Amerikai OT és az
Ausztráliai OT határozatát, mely szerint visszahívták az elnökségbôl
Lauer Editet ill. Kardos Bélát. Összességében az MVSZ legfelsôbb
vezetôségének a felét, 12 elnökségi tagot kiraktak az MVSZ-ből.
Világszövetségi tagságukat ez nem érintheti,
Az Egyesült Államokból a Beke‹Bánkúty‹Kossányi‹Hilbert-féle Amerikai
OT tagjai nem jöttek el, mert megüzenték nekik, hogy hiába jönnek nem
fogadják el ôket, mint ahogy nem fogadják el a Dobos‹Duray‹Bauer-féle
eredeti Felvidéki Országos Tanácsot sem, amelynek ellenében új
országos tanácsot hoztak létre Szlovákiában. A kárpátaljai
delegációból csak Dupka jött el a többi bojkottálta a gyűlést,
úgyszintén a szlovéniaiak. Tervbe vették, hogy az anyaországi és a
kárpát-medencei régiót egybeolvasztják. Ezekkel az intézkedésekkel és
távolmaradásokkal a szervezet képviseltsége még tovább szűkült.
A kizárt elnökségi tagok
sajtótájékoztatót adtak, errôl a Magyar Nemzet tudósít: “A Magyarok
Világszövetségének vissza kell adni régi patináját, újra olyan
szervezetté kell válnia, amelyben mindenki megtalálja a helyét ‹
hangsúlyozta Duray Miklós felvidéki politikus, az MVSZ stratégiai
bizottságának korábbi elnöke a munkájukat felfüggesztô tizenkét volt
elnökségi tag által szervezett tájékoztatón. Duray Miklós szerint a
Világszövetség jelenlegi vezetôsége nemcsak kizárja, hanem kiutálja
azokat a tagokat, akik nem Patrubány Miklós szekerét tolják. Balogh
László úgy vélekedett, hogy törvénytelenül módosította a hét végén az
alapszabályát a küldöttgyűlés, mivel nem volt meg a szükséges 151
igenlô szavazat. Kardos Béla ausztráliai magyar MVSZ-tag szerint a
Világszövetség vezetôsége tudatosan szembehelyezkedik a kormányzattal,
valamint a státustörvény mellett a külhoni magyar állampolgárság
bevezetését erôlteti. A mostani Magyarok Világszövetsége állam akar
lenni az államban ‹ fejtette ki véleményét Kardos Béla. Fekete Gyula
író, visszahívott anyaországi elnökségi tag elmondta: sikerült a
szövetségbôl eltávolítani az írókat is. Példaként említette az erdélyi
Sütô Andrást. Megjegyezte, hogy noha mindenki erdélyi túlsúlyról
beszél, az MVSZ-en belüli erdélyi tanács csak egy szűk csoportérdeket
képvisel. Álláspontja szerint nem működhet egy olyan szervezet,
amelynek nincs teljes regisztrációja a tagságáról."
Borbély Imre, a Kárpátmedencei Régió elnöke május 2-án ötoldalas
jelentést írt és terjesztett az MVSZ küldöttgyűlése elé. Ebbôl idézzük
az alanti sorokat:
“A felvidéki MVSZ-OT újjáalakulásának jelentôsége: Sokan,
különbözőképpen magyarázzák azt az anomáliát, hogy egy magát
nemzetinek mondó kormány előzetes »altatási« manőverek után
rajtaütésszerűen, a destrukció nyilvánvaló szándékával megvonta a
legnagyobb össz-magyar civiltársadalmi szervezet teljes költségvetési
támogatását. Az a dühödt ellenségesség, amit tapasztaltunk, azoknak
látszik igazat adni, akik úgy vélik, hogy az MVSZ belpolitikai
eszközzé, 2002-es választások idején bizonyos pártok érdekében
korteskedő transzmissziós szíjjá tételét keresztezte az erdélyi
győzelem. Tény, hogy velünk sem a [tavalyi] májusi küldöttgyűlés
előtt, sem azt követően azok akik minden eszközzel ellenünk törtek,
nem voltak hajlandóak tárgyalni. Annak dacára, hogy politikailag
ugyanazt a célt, a nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését
követeljük. Annak dacára, hogy személy szerint kötődések tucatja
létezik immáron egy évtizede. Lehet, hogy valami formán
kiszolgáltatott és »kézben tartható« vazallusok kellenének és nem
szuverén társak"
A Népszabadság 2001 május 9-i számában Véget vetünk a civakodásnak
című interjújában Partubány Miklós többek között így nyilatkozott:
“Borbély Imre erdélyi régióelnök szavaira utalnék, aki tömören
megfogalmazta a lényeget, amikor azt mondta: igen, tényleg erdélyi
túlsúly alakult ki az MVSZ-ben, vagy másként szólva ‹ a
Világszövetségben jelenleg Erdély van hatalmon. Ez azóta van így,
amióta 1999 őszén az MVSZ akkori vezetői az alapszabály és határozatok
sorát megtagadva, feladták a külhoni állampolgárság intézményének
képviseletét a Magyar Állandó Értekezletben. Akkor született az
elhatározás, hogy ezen másképp már nem lehet segíteni, minthogy át
kell venni a hatalmat a világszövetségben."
Az MVSZ idei költségvetési terveirôl szólva Patrubány Miklós elnök
kifejtette: a szervezetnek 40 millió forint tartozása van. A teljes
működésképtelenség elkerülése érdekében új forrásokat kell keresniük.
Bérbe adják székházukat és várhatóan hitelt is felvesznek. Patrubány
utalt rá: felvetôdött az ötlet, hogy ha az MVSZ elleni perben
elmarasztaló ítélet születik, akkor a Világszövetség vonuljon ki
Magyarországról.
Klement Kornél, az újrakezdési bizottság elnöke felszólalásában úgy
vélekedett: mielôbb rendezni kell az MVSZ és a mindenkori magyar
kormány viszonyát, valamint együttműködést kell kialakítani a
politikai szférával.
A küldöttgyűlés résztvevôi között éles vita alakult ki azzal az
állásfoglalással kapcsolatban, amelyet az MVSZ szlovákiai és erdélyi
országos tanácsa fogadott el. A dokumentum megfogalmazói a
parlamenttôl támogatást kértek, a Legfelsôbb Ügyészségtôl pedig azt,
hogy vonja vissza a Világszövetség ellen benyújtott keresetét.
Emellett szorgalmazták a külhoni magyar állampolgárságot. Ez utóbbi
kitétel felvetése a nyugati régió több küldötte szerint a jelenlegi
helyzetben nem célszerű. Léh Tibor, a nyugati régió elnöke úgy
fogalmazott: “Nem alkalmas errôl beszélnünk, ha vissza akarjuk kapni a
költségvetési támogatást".
A Magyar Nemzet május 14-i számában olvassuk:
Tôkés László Királyhágó-melléki református püspök nem vállalja újabb
négy évre a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöki posztját.
‹ Célirányos módon szeretnék eljárni, de ne próbáljanak erkölcsi
szinten beugrasztani, betaszítani vagy berántani egy helyzetbe ‹
jelentette ki Tôkés László az MVSZ Kárpát-medencei régiójának ülésén.
Több küldött próbálta szándéka megváltoztatására bírni a püspököt, sôt
volt, aki hűtlenséget emlegetett, az egyik szlovákiai küldött pedig
kijelentette: ha nem vállal sorsközösséget a nehézségekben a Magyarok
Világszövetségével, akkor mondjon le egyházi tisztségérôl is. Tôkés
László nem zárkózott el attól, hogy részt vegyen a jövôben az MVSZ
védnöki testületének munkájában. A püspök kifejtette: nehéz erkölcsi
nyomás alatt érzi magát, mert egyesek hűtlenséget emlegetnek akkor,
amikor nem akarja tovább vállalni a tiszteletbeli elnökséget. Tôkés
utalt arra, hogy nem szeretne politikailag ellehetetlenülni, és
példaként említette Patrubány Miklóst, akit ‹ a püspök véleménye
szerint ‹ politikailag ellehetetlenítettek. Emlékeztetett arra, hogy a
Magyar Állandó Értekezlet decemberi ülésén tiltakozásként le akart
mondani a tiszteletbeli elnöki tisztségrôl, amikor az Országgyűlés
megvonta az MVSZ-tôl a költségvetési támogatást, de “a kormány idegeit
sem borzolhattam". Tôkés kifogásolta Patrubánynak a Népszabadságban
megjelent interjúját, és elmondta: abban több súlyos politikai hibát
követett el az MVSZ elnöke.
A püspök felrótta az MVSZ elnökének azt a kijelentését, amely szerint
Magyarországon már két évvel a választások elôtt megkezdôdött a
politikai harc, és ennek lett áldozata a Világszövetség. Azt is
nehezményezte, hogy a magyar kormány által benyújtott státustörvény
ellenében Patrubány továbbra is erôlteti a külhoni állampolgárság
ügyét."
A most lezajlott küldöttgyűlés a szervezet működését biztosító
javaslatokról határozott. Feladatokat, kiadásokat a várható
bevételekhez kellett igazítani. A szervezet folyamatos működtetése így
megvalósítható. A függetlenség megôrizhetô. De ha a cél az amit a
Magyarok Világszövetsége ‹ Kárpát-medence Regionális Tanácsa május
11-én kelt Állásfoglalás-ában megfogalmaz ‹
“A Magyarok Világszövetségének vezetőit mi is demokratikusan és
szabályosan megválasztottnak tekintjük, akiknek közjogi legitimitása
abból fakad, hogy kiválasztásukhoz a világ bármely országában élő
magyar közösség, tehát az egész magyar nemzet hozzájárulhatott. A
Magyarok Világszövetségét olyan szervezetnek tekintjük, amely alkalmas
a világ minden magyar emberének nemzeti egységét építeni."
‹ el kell indulni azon az úton, amely valóban alkalmas a világ minden
magyar emberének nemzeti egységét építeni.
Csapó Endre (Ausztrália)
a HUNSOR Ausztráliai tudósítója, a Magyar Élet főszerkesztője
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Csapó Endre korábbi cikkei:
• "Lefejezik"-e a Kisgazdapártot?
• A nemzetegyesítés további feladatai
• A nemzetegyesítés elsô törvénye
• Ahány ház, annyi egyház
• Délvidéki remények és aggodalmak
• Dabas beindította a választási kampányt
• Sajtóelvtársi összefogás
• A zámolyi romák cigányútra mentek
• Szétverni a szobrot is - ha magyar
• Trianon burjánzó ártalmai
• Tologatják már a villamost
• A kirándulás végetért...
• Gátak és rögeszmés gátépítők
• Nyugatról másszínű a táj
• Nemzetállam helyébe nemzetországot!
• Perpatvar a kisgazdapártban
• Éveleji látóhatár
• A Világszövetség sarokba állítása
• "Kis ország is mondhat érdekeset"
• Gyôzött a Balkán Romániában
• Pro Transilvania - Önálló Erdély
• Cser Ferenc interjú: Gyökerek - írta Csapó Endre
• Honnan ered a felemás világ?
• Elnökválasztás - a döntetlen eldöntése
• Pozsonyban is szakad a cérna
• Veszélyes lakoma Bukarestben
• MVSZ rendkívüli küldöttgyűlés lesz dec. 1-én
• A választások elôszele
• Ünneplések nyomában
• Középeurópa-politika kellene
• Fogy a magyar! kit érdekel?
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
| |||||||||