| |
|
|
MVSZ rendkívüli küldöttgyűlés lesz dec. 1-én
A Magyarok Világszövetsége 2000 december 1-re
meghirdetett rendkívüli küldöttgyűlés meghívójának levelében foglaltak kiértékelése
A.) A Küldöttgyűlés idôpontja december 1. 19 óra. Erre az esti
beszélgetésre kár oda menni. Nemcsak azért, mert a szervezôk sem
számítanak a küldöttek legalább kétharmadának megjelenésére, hanem
akkor sem érdemes komolyan venni egy ilyen idôpontban megjelölt
kezdést, ha mind a háromszáz küldött megjelenik. Ha azonnal elkezdik a
regisztrációt, amely minimálisan három órát vesz igénybe, ha minden
jól megy, máris 22 óra van. Kezdôdhet az 1. pont, lehet feliratkozni
alelnöki jelölésre. Ha nagyon katonásan megy, legyünk gavallérok: ez
is egy órán belül elintézôdik. Marad ebbôl a reménydús napból egy
szomorú óra. Éles meglátású ülésvezetô azt fogja javasolni, hogy a
négyfordulós választási procedurába már nem érdemes belemenni, mert az
elveszi az éjszaka másik felét. Javaslatba jön a meghívó levélben
vastagon szedetten kihangsúlyozott december 2-i küldöttgyűlés
érvényesítése.
B.) A másnapos küldöttgyűlést ugyanúgy kell elkezdeni a
regisztrálással, ami ezúttal hamarabb lefolyik. A 9 órára meghirdetett
gyűlés nagyon jó esetben megkezdhetô 10 órakor. Ebédidôvel együtt
szerencsés esetben d. u. 4 órára helyét elfoglalhatja az alelnök. A
hátralévô három tárgyalási pont bármennyire is kevésnek látszik, csak
hajszolva végezhetô el még aznap.
C.) A Meghívó levél 2. pontja: “A Regionális Tanácsok által póttagként
megválasztott szövetségi tisztviselôk plénum általi megerôsítése“. Ez
így egymagában állva, bôvebb tudnivalók nélkül nem értelmezhetô. Mi
teszi ezt a pontot szükségessé? Valószínűleg az, hogy az
“engedetlenkedô“ 12 elnökségi tagot és a más véleményen levô
küldötteket jobban parírozó póttagokkal lehessen felváltani. A
szabályosság érdekében figyelemre méltó, hogy az elnökség tagjainak
leváltásáról, felmentésérôl, eltávolításáról az alapszabály nem
rendelkezik, csak megválasztásukról. E szerint az Országos Tanácsok
jelölik az általuk kiválasztott küldöttet elnökségi tagságra, majd a
Regionális Tanács (az OT-ok elnökei, 100 küldött és a nyolctagú
elnökség) az összes jelöltek közül titkosan választja meg a régió
elnökségi tagjait, és ez a döntés kerül a 300 tagú küldöttgyülés elé
megerôsítésre. Ettôl kezdve a mi esetünkben a Nyugati Régió 8
elnökségi tagja mintegy 50 Országos Tanács képviselôje a 24 tagú
elnökségben, és összességükben az MVSZ egyetemes érdekeit szolgálják
tudásuk legjavát nyújtva. Az alapszabály mindenkire, így rájuk is
vonatkozó pontja szerint, aki vét az alapszabály ellen, azt az Etikai
Bizottság elé lehet állítani. Tehát ha valamelyik OT nincs megelégedve
az elnökség valamelyik tagjának olyan tevékenységével ami alapszabályt
sért, akkor vádat emelhet a Világszövetség Etikai Bizottságánál. Az
Etikai Bizottság a vádat megvizsgálja és véleményezi az ügyet az
elnökségnek. Az elnökség dönt és egy esetleges elmarasztaló határozat
ellen lehet fellebbezni a küldöttgyűléshez. Ez a törvényes eljárás.
Lehet, hogy hosszadalmas, de nincs mód a be nem tartására,
megkerülésére, mellôzésére. Minden más próbálkozás a tisztségviselôk
elltávolítására törvénytelen.
D.) A költségvetés a májusi küldöttgyűlésen furcsa módon került
beterjesztésre. A tárgyalásra tűzés idôpontjáig senki sem látta,
ismertetésére Emôdy Csaba által került sor ‹ nem éppen meggyôzô
formában ‹, mert elkészítôje, az akkori alelnök éppen elôtte történt
elnökké választásának ünneplôivel együtt megtalálhatatlan volt.
Mindamellett másokat okol nyilatkozatokban a küldöttgyűlés
határozathozatalra képtelenné válásáért és ennek folytán kárt
okozásért. A jelek szerint ezúttal sem lesz módja a küldötteknek
megismerni a költségvetés részleteit a rendkívüli küldöttgyűlésen való
megtárgyalása elôtt.
E.) A rendkívüli küldöttgyűlés 4-ik tárgysorozati pontja így hangzik:
“Az MVSZ megújulásához és átalakításához nélkülözhetetlen elvi
határozatok meghozatala“.
Minden valószínűség szerint ebben a mondatban két korábbi
küldöttgyűlésnek az a határozata rejlik, ami szerint a Magyarok
Világszövetsége gyökeres átalakításra szorul. Jelenlegi állapotában
nem alkalmas a tôle megkívánt feladatok ellátására. Kapcsolatos
kívánság, hogy a Világszövetség ne a társadalmi egyesületekre szabott
rendszerbe besoroltan működjön, mint egy a sok közül, hanem külön
törvény által kiemelten, egyedi jogosítványokkal ellátottan
megfelelhessen történelmi küldetésének.
Tudomásom szerint az 1990-es évben elegendô számú javaslat készült és
került az Elnökség asztalára mind a szerkezeti átalakulás, mind a
Világszövetségrôl szóló törvény koncepciójáról. Az ausztráliai
javaslatot én terjesztettem be. Meglepetve láttuk, hogy az ezévi
májusi küldöttgyűlésen egyáltalán nem szerepelt ezeknek a
javaslatoknak sem a tárgya, sem a sorsa. Megfoghatatlan, hogy milyen
könnyedén elmarad egyes határozatok végrehajtása. Pedig az átalakítás
demokratikus módszere ez volt: belülrôl, a régióktól érkeztek be a
javaslatok. Mindegyik érdemes volt arra, hogy egy ezek alapján és a
beterjesztôk részvételével lefolytatott egyeztetésbôl készített
tervezet a küldöttgyűlés mérlegelése elé kerüljön. Elsikkadt. Ezért a
májusi küldöttgyűlést megelôzô idôszak elnöksége együttesen felelôs a
szóban forgó küldöttgyűlés programösszeállítójával együtt.
A decemberi küldöttgyűlés meghívóleveléhez csatolt 2. sz. melléklet 3.
pontja azt mondja: “Az MVSZ elnöke, az MVSZ Elnökségével konzultálva,
és a májusi küldöttgyűlésen a Szabályzat-felügyelô Bizottság elnökének
senki által meg nem kérdôjelezett javaslata mentén haladva, 2000.
október 1-én felkérte és kinevezte azt az öt fôbôl álló (régiókat
képviselô elnökségi tagok és magyarországi jogászok) álló
munkacsoportot, amelynek feladata lesz az MVSZ megújulását célzó, az
elôzményeket figyelembevevô szerkezetváltást, új alapszabályt és
törvénytervezetet javasolni.“
Ez a hosszú mondat az új tagok tájékozatlanságára és a feledékenyekre
alapoz, ugyanakkor mellôzi a hivatkozást a májusi küldöttgyűlés két e
tárgyban hozott határozatára (K-34/2000, és K-38/2000), helyette egy
“meg nem kérdôjelezett javaslat“-ot említ, valamint az elnökséggel
való konzultálást, mint az elnöki elhatározás indokolását. (Kardos
Béla például megkérdôjelezte.)
Mit mond a K-34/2000? “A küldöttgyűlés elfogadja a nyugati régió
javaslatát, mely arra vonatkozik, hogy a küldöttgyűlés felkéri a
Magyarok Világszövetségének új vezetôségét a Szövetség másfél éven
belüli megreformálására.“ Értelemszerűen ez semmi egyéb, mint a már
korábban határozatba foglalt és már elkészült javaslatokkal működésbe
hozható átalakulás végrehajtási idôpontjának meghatározása.
Pontosítva: Az elkészült javaslatokból készítendô átalakítási terv
működésbe hozása és befejezése 2001 novemberében.
Mit mond a K-38/2000? “Az elnök, az elnökhelyettes, a régióelnökök és
az elnökség feleljenek azért, hogy még 2000-ben készüljön el az MVSZ
törvénytervezete. Ezzel párhuzamosan el kell készülnie az MVSZ
átalakításának végleges tervezetét (helyesen: tervezetének). Az
átalakításhoz alapként használják a beérkezett kollektív és testületi
anyagokat, valamint a régióelnökök javaslatait.“ Ugyanez a határozat a
végrehajtás részletezésének 4. pontjában ezt mondja: “4) Alapszabály,
SzMSz módosító- és tisztújító küldöttgyűlés együttes lefolytatása 2001
decemberéig.“
A Stratégiai Bizottság megalakuló ülésén, 2000 július 26-án, mint a
Nyugati Régió egyik SB-i tagja konkrét javaslatot tettem, hogy a
Világszövetség átalakulásának érdekében hozott korábbi küldöttgyűlési
határozatok alapján elkészült és beérkezett dolgozatokkal foglalkozzon
a Stratégiai Bizottság. Kértem, hogy a dolgozatokról minden bizottsági
tag kapjon másolatot, arról adjon egybefogó véleményt, kritizálja,
illetve tegye meg a maga javaslatát. Ezt a Bizottság egyhangúan
elfogadta, Piroska kisasszony meg is küldte minden tagnak a
dokumentációs csomagot.
A decemberi küldöttgyűlés meghívó leveléhez csatolt információs
mellékletben nincs utalás arra, hogy igénybe vette-e a dolgozatokat az
MVSZ elnöke által felkért és kinevezett öt fôbôl álló munkacsoport. A
javaslattevôkhöz sem érkezett olyan jelzés, hogy munkájuk valahol
figyelmet kapott, nem szólva az elvárható munkakapcsolatról.
Megállapítható ebbôl, hogy mindazoknak a dolgozatkészítôknek a munkája
mellôzést szenved azáltal, hogy az elnök a küldöttgyűlési határozattal
ellentétes intézkedést tett ebben az ügyben. Az érdekeltek, de még a
küldöttek lebecsülését is jelzi az a figyelmetlenség, hogy nem is
közlik az öttagú bizottság kilétét, milétét, amely az értesítés
szerint átvette az így lesöpört Stratégiai Bizottság munkáját.
Nemcsak meglepetést, de megrökönyödést is keltô a meghívó levélhez
csatolt 2. sz. melléklet 3. pontjának alábbi mondata: “Ebben a
pillanatban nem áll rendelkezésre egyetlen olyan javaslat sem, amely a
Rendkívüli Küldöttgyűlés tárgysorozatának negyedik pontjára
vonatkozna.“ Bizony hogy van, egy egész kötegre való.
Ennyi szabálytalansággal és méltánytalansággal lett meghirdetve a
decemberi rendkívüli küldöttgyűlés.
Közzé teszi Email-postán az érdekeltek részére Csapó Endre küldött.
Csapó Endre, Sydneyben, 2000 október 23-án.
a HUNSOR Ausztráliai tudósítója, a Magyar Élet főszerkesztője
Csapó Endre korábbi cikkei:
• A választások elôszele
• Ünneplések nyomában
• Középeurópa-politika kellene
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
| |||||||||