| |
|
|
Nemzetállam helyébe nemzetországot!
Minden más kérdésnél fontosabb és elôbbre való a nemzet egysége.
Trianont és Párizst valahogy túl kell lépni. A Kárpát-medence az a
táj, ahol a magyarság együtt van. Más népek is élnek ott, így van ez
már évszázadok óta. A legutóbbi évszázadban megbomlott a medence
életének természetes rendje, az együvé tartozó területet, gazdasági,
kulturális és történelmi egységet mindezen szálak szétszakításával
politikai szempontú részekre tagolták. Sok jel mutatja, hogy ez a
természetellenes állapot az élet rendje szerint meg fog szűnni. Ezt
észre kell venni, és a helyreálló folyamatot fel kell gyorsítani.
Elsônek kell említeni egy lényeges történelmi fordulatot: elmúlt a
nagyhatalmak közvetlen beavatkozásának idôszaka a Kárpátok övezetében.
Túlhaladottá vált a kontinens feletti egyik vagy másik (vagy harmadik)
nagyhatalom esélye az egyeduralomra. Közép-Európa - amelynek alapvetô
alkotó eleme a magyar medence - immár nem elsôrendű hadicél. Igaz, ma
sem vagyunk híján ilyen-olyan hódítóknak, de az a vészidôszak, amiben
mémet-francia-angol-megint német-amerikai-orosz katonai, politikai
beavatkozás, bombázás, megszállás, sorozatos és véres hadi
vállalkozásaival a jelek szerint elmúlt.
Másodiknak kell említeni, hogy a hadi vállalkozások fegyôrláncolata, a
kisantant néven ismeretes politikai és szuronykerítés, elvesztette
nagyhatalmi hátterét - a Nagy Testvérek elvonultak. Nincs többé
nagyantant és nincs Szovjetunió.
A harmadik észrevenni való, hogy a Kárpát-medencébôl hadizsákmányban
részesült államok az új helyzetben képtelenek polgáraiknak
tisztességes megélhetést nyújtani, de még nem ébredtek rá a valóságra,
hogy csak egy történelmi kurzus emelte ôket dicsôséges hódítókká,
valójában csak lágercsendôr szerepbe. Még dolgozik mennük a régi
reflex, a magyargyűlölet, és még sok bajt fognak okozni, de a
magyarüldözést elôbb-utóbb abba kell hagyni. Meg kell tanulni
viselkedni.
Negyedikként tudni kell, hogy a nyugati világ szeme elôtt vagyunk. Nem
úgy, mint amikor még Bécs mutatta be a magyarokat, vagy késôbb, amikor
Prágától, Bukaresttôl, Belgrádtól szereztek be tudnivalót a gyôztes
nagyhatalmak. A hárommillió elszakított magyarról is tudnak egyre
többet. Most éppen a svéd Dagens Nyheter írja egyik cikkében:
"Magyarország egyike azoknak a tagjelölteknek, amelyek a legközelebb
jutottak a tagsághoz. A gazdaság jól működik, a növekedés évente 6%
körüli. A társadalmi különbségek azonban nagyok." A riport ezután
bemutatja egy Debrecen melletti falusi család nehéz életét,
hangsúlyosan szólva a kárpátaljai magyar kisebbségrôl is. A"Határ,
amelynek mindkét oldalán magyarok élnek" című riport rámutat:
Magyarország Európa azon országa, amelyet minden oldalról saját maga
vesz körül. 10 millió magyar él Magyarországon, 3 millió pedig a
környezô országokban. A magyar-román határon, a nyírábrányi
határállomáson, állandóan összefüggô folyamban áramlanak az autók.
Vízumra nincs szükség, de hamarosan itt is az új EU-szabályok lesznek
érvényesek. Már jártak erre földmérôk, akik kitűzték, hogy hol fog
állni az új határállomás, amikor majd itt húzódik az EU külsô határa.
"Minden magyar, Magyarország határain belül és kívül, ugyanazon
közösség tagja, feladatunk ezért, hogy mindannyiuknak támogatást
nyújtsunk - ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondja a Dagens Nyheterrel
folytatott beszélgetésben. Közli a lap, hogy Budapesten most folynak
az utolsó simítások egy új státus-törvényen, amely a Magyarország
határai mentén élô 3 millió magyar számára magyarországi tartózkodásuk
idejére bizonyos jogokat biztosít. A cikk a továbbiakban kommentár
nélkül részletesen ismerteti a tervezet lényegét.
Egy-két évvel ezelôtt még arról panaszkodtunk, hogy a Magyarországgal
foglalkozó nyugati politikusoknak még említeni is kár a határon túli
magyarok sorsát, mindegyre azt kapta tôlük a magyar diplomácia, hogy a
térség stabilitása mindennél fontosabb, és azt ne zavarják kisebbségi
követelésekkel. Most, hogy közelebbre került a szovjet iga alól
felszabadult országoknak az Európai Unióba való felvételi ideje, a
nyugati kormányok félnek az elôálló költségektôl és gazdasági
nehézségektôl, megemelték a befogadás feltételeit olyannyira, hogy
egyszerre nem is juthat be mind. Mint tudjuk, Magyarország az elsôk
között szerepel - hacsak nem egyedüli elsô lesz -, az is csak két év
múlva, ha minden jól megy. Ennek a késleltetô taktikának van egy
nagyon hasznos terméke Magyarország részére, és lesz egy nehéz
helyzetet elôidézô következménye. A magyar politika feladata annak
kihasználása illetve kivédése - ez pedig ma történelmi felelôsség.
A hasznos termék
az, hogy megszigorították a felvételi feltételeket, amelyek között
szomszéd államaink részére ott van a már határozottabban megkövetelt
kisebbégi kérdés megoldásának kötelezettsége, az ország gazdasági
helyzetének megalapozása és demokratikus intézményrendszerének
kialakítása tetejébe. Ez minimálisan öt év késedelmet jelent a magyar
felvétel mögött.
Ez a késedelem okozza a nehéz helyzetet, mert az ún. schengeni
egyezmény értelmében az EU keleti határai a mai jelenlegi
osztrák-magyar határról átmennek a magyar határ többi részére -
köröskörül. Az egykori kisantant határ teljes vonulatán csak vizummal
lehet átlépni a határt. A szépen kialakult sűrű magyar közlekedésnek
vége. Ennek kivédésére készül az ún. státusztörvény.
Itt jön majd be a magyar leleményesség és élniakarás. Ki kell
használni azt a lehetôséget, hogy szomszédainknak érdekükben áll
beszüntetni a magyarüldözést, a háttérbe szorítást, az erôszakos
asszimilációt. Az is érdekükben áll, hogy fennmaradjon a magyar-magyar
határforgalom. A kezdeményezés lehetôsége a magyar oldalon van. A
továbbiakban a kezdeményezés jelen állásával és esélyeivel
foglalkozunk.
A szovjet ellenôrzés megszűnte után a felszabadult államokban
kötelezôen bevezették a parlamenti demokrácia rendszerét. Ennek
köszönhetôen jött létre a szomszédos országokban részvételi lehetôség
a törvényhozásban és akár a kormányzati szervekben. E lehetôséggel az
elszakított területek magyarsága igyekezett élni, és igyekezett ezek
segítségével helyzetén javítani. Szlovákia és Románia sok pártra
szakadó politikai arénájában az egyetlen pártalakulatban szövetkezô-
magyarok olyan helyzetbe kerültek egy négy éves idôszakra, hogy a
mérsékeltebb politikai erôk nélkülük nem alakíthattak volna kormányt.
Ez az állapot Pozsonyban még tart, Bukarestben tartott négy éven át.
Sok reményt fűztek a magyarok a kormányzati szerepléshez, de azok nem
váltak be. Emiatt gyakran felmerült a kérdés: érdemes-e kormányzati
szerepet vállalni? Mert amellett, hogy nem tudták a magyar érdekeket
valóra váltani, azt a látszatot keltette - és ezt nyugaton tényként
nyugtázták - hogy e két ország jól bánik kisebbségeivel, jelen vannak
a törvényhozásban és a kormányzásban is.
Érdekesen alakult a helyzet Romániában, ahol a decemberi választásokon
kiesett a kormánykoalíció és az exkommunista Iliescu nacionalista
pártja alakított kormányt. A notoriusan magyarellenes párttal
természetesen a magyar párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
(RMDSZ) nem léphetett kormánykoalícióra. Az uralomra jutott Társadalmi
Demokrácia Pártja (TDP) az ellenzékkel szemben kisebbségben van, ezért
kénytelen volt alkuba bocsátkozni az ellenzékkel: a békés kormányzás
ellenében az ellenzékiek érdekei is érvényesülhetnek. A magyar párt is
szerzôdésbe foglalta követeléseit. Ezen felül a TDP rendezni akarja
Románia nemzetközi helyzetét is, tehát figyelembe veszi - talán most
elôször és remélhetôen már komolyan - az Európai Unió elvárásait,
amelyek között ott szerepel a kisebbségekkel való bánásmód. Ezek a
körülmények új helyzetet teremtettek Romániában a magyarság számára:
máris megszavazták Bukarestben a kisebbségi nyelvtörvényt.
A román sajtó
gunyoros hangnemben kommentálta ezt a törvényt."Amit az RMDSZ négy év
alatt koalícióban nem ért el, azt ellenzékben egy hónap alatt elérte a
Társadalmi Demokrácia Pártja segítségével" - hangzik a National cikke,
amely szerint a döntés azt jelenti, hogy a magyar hivatalos nyelvvé
vált Kovászna és Hargita megyében. A lap arra a veszélyre is
figyelmeztet, hogy az RMDSZ a székely vidékeken regionális autonómiát
akar. Az újság kifogásai nagyjából egybeesnek a Nagy Románia Párt
ellenvetéseivel. A Ziua úgy fogalmaz címében, hogy az RMDSZ legyôzte a
Nagy Románia Pártot, amely egyébként valószínűleg alkotmánybíróság elé
viszi a törvényt. A Cotidianul szerint az RMDSZ csak szépeket álmodhat
a törvény kapcsán, a lap Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert
idézi, aki népszámlálást kér, mert szerinte a 92-es népszámlálás
adatait meghamisították, a városban csak tíz százalék magyar él, míg a
törvény húsz százaléknyi kisebbséghez köti a helyhatósági
nyelvhasználatot. Több lap megkérdezte az új megyei prefektust,
felfüggeszti-e a polgármestert, ha az nem tartja be a törvényt, a
fôispán annyit válaszolt, hogy minden törvényt mindenkinek be kell
tartania. A Curentul szerint a kormánypárt elfelejtette, hogy a
hivatalos nyelv az országban a román, a lap emlékeztet arra, hogy amíg
a társadalmi demokraták ellenzékben voltak, egészen más volt a
véleményük a kisebbségi nyelvhasználatról, mint ahogy most szavaztak a
parlamentben.
A romániai magyar párt nem valami elhagyatott szervezet. Erre utal
Markó Béla a párt elnöke, amikor kifejti, hogy a tavaly novemberi
romániai választások eredményeként a Romániai Magyar Demokrata
Szövetség az egyetlen jobbközép, néppárti ideológiát valló erô, amely
bejutott a parlamentbe. Így nagy a valószínűsége annak, hogy az
RMDSZ-nek külpolitikai szempontból igencsak növekedni fog a
jelentôsége olyan körülmények között, hogy bár konstruktív
ellenzékben, de mindenképpen ellenzékben található.
Markó Béla az Európai Demokrata Unió (EDU) és az Európai Néppárt (EPP)
közelmúltban tartott berlini tanácskozása kapcsán nyilatkozott az
RMDSZ külpolitikai szerepérôl. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ az
EDU-nak már hosszú évek óta teljes jogú tagja, az EPP-nek pedig
mintegy két esztendeje, elsôként a magyar pártok, politikai erôk,
szervezetek közül, beleértve a magyarországiakat is. Berlinben az EDU
tagjává vált a Magyar Koalíció Pártja Szlovákiából, illetve az
anyaországban kormányzó Fidesz-Magyar Polgári Párt, amit az RMDSZ
magától értetôdôen melegen támogatott. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta,
hogy a két fórum jelentôs határozatokat fogadott el. Mint mondta, ezek
üzenete az, hogy egyértelműen támogatják az Európai Unió bôvítését,
sôt sokan már úgy fogalmaztak, valójában nem bôvítésrôl kellene
beszélni, hanem Európa újraegyesítésérôl. A másik üzenete az volt,
hogy mennyire fontosnak tartják a mérsékelt, vagy középjobb erôk
megerôsítését, támogatását szerte Európában. Az RMDSZ az egyetlen
ilyen romániai parlamenti erôként kért hatékonyabb támogatást, amire
mindenkitôl pozitív választ kapott. Markó azt a véleményét fogalmazta
meg: az új román kormány mindenképpen sokat fog tenni azért, hogy
nemzetközi téren elfogadtassa magát Nyugat-Európában. Különben nincs
is más lehetôsége arra, hogy az ország gazdasági és szociális
helyzetét eredményesen kezelje - tette hozzá.
Szlovákiának is
cselekedetekkel kell bizonyítania, hogy megtagadja balkáni
életvitelét. Pozsonyban is az történt, hogy a szélsôséges
kommunista-nacionalista Meciar-kormányt követô, lényegesen
mérsékeltebb Dzurinda-kormány ugyanolyan mereven elzárkózott a magyar
követelések elôl, mint elôdje. A szlovákiai magyar párt, a Magyar
Koalíció Pártja a jelenlegi kormány eddigi két éve során többször
latolgatta, hogy eme sikertelenség miatt kilép a kormánykoalícióból.
Ennek következménye azonban az lett volna, hogy a kormány kisebbségben
marad és visszaáll a korábbi magyarüldözô kormányzat. Nem tehette
tehát, és ezt használta ki a Dzurinda-kormány.
Most mégis megtört a jég: a szlovák kormány jóváhagyta a kisebbségi és
regionális nyelvek európai chartáját, amely így a parlament elé
kerülhet. A charta jóváhagyása az egyik feltétele annak, hogy a
kormányban résztvevô Magyar Koalíció Pártja támogassa az ország
alkotmányának módosítását. Teljesülni látszik a másik feltétel is,
hogy a szlovák kormány ajánlással és pénzzel nyisson utat a magyar
egyetemi kar létrehozása elôtt. Errôl várható a kedvezô döntés. Nincs
viszont haladás a harmadik feltétel ügyében: a Magyar Koalíció Pártja
követeli, hogy a kormány adja az önkormányzatok kezelésébe azt a
gazdátlan földvagyont, amelyet nem igényeltek vissza a tulajdonosok a
szlovákiai magyaroktól félévszázada elkobzott földek
visszaszolgáltatása után.
A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvi Chartát 1992-ben fogadta el az
Európa Tanács. A dokumentum célja az, hogy az Európa kulturális
örökségének tekintett kisebbségi nyelveket megóvja a kihalástól,
elterjessze és támogassa használatukat a társadalmi élet különféle
területein. A charta tételesen tartalmazza, hogy a csatlakozó államnak
milyen célokat és elveket kell tiszteletben tartania. Ezek a
következôk: el kell ismernie a regionális vagy kisebbségi nyelvek
létezését; tiszteletben kell tartania azt a földrajzi térséget, ahol
ezeket a nyelveket beszélik; határozott lépéseket kell tennie e
nyelvek megôrzéséért; biztosítania kell az e nyelvek tanulásához
szükséges eszközöket; meg kell szüntetnie a diszkriminációt; elô kell
segítenie a kölcsönös tiszteletet és megértést a különbözô nyelveket
beszélô csoportok között; föl kell állítania azokat a testületeket,
amelyek a regionális vagy kisebbségi nyelvek védelmét szolgálják. Az
Európa Tanács chartáját eddig tizenegy tagállam, köztük Magyarország
ratifikálta, további tizenkét ország pedig aláírta.
Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese szerint a
regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának január 17-én
Pozsonyban kormányzati elfogadást kapott változata"nemzetközi
összehasonlításban is az egyik legtartalmasabb ilyen dokumentum, ezért
várhatóan külföldön is igen kedvezô értékelésben részesülhet".
A Magyar Távirati Iroda pozsonyi tudósítójának nyilatkozó Csáky
emlékeztetett arra, hogy a dokumentum nemcsak a Szlovákiában élô
magyar, hanem a ruszin, a német, a roma és az ukrán, valamint a cseh,
de gyakorlatilag mind a tizenegy szlovákiai kisebbség anyanyelvének
használata elôtt nyit teret ott, ahol az adott kisebbség lélekszáma
eléri a 20 százalékot. A miniszterelnök-helyettes szerint"a charta
nagy elônye, hogy nemzetközi ellenôrzés alá vonja a kisebbségi nyelvek
használatának mindenkori szlovákiai gyakorlatát", hiszen az Európa
Tanács szakértôi folyamatosan figyelik majd a nyelvi jogok
alkalmazásának gyakorlatát."Jogi szempontok szerint a charta a
szlovák törvények fölé rendelt dokumentumnak számít, egyszersmind
érinti és rendezi a nyelvhasználat teljes spektrumát, tehát nemcsak az
eddig szabályozott nyelvhasználati jogokat tartalmazza, hanem a
hivatalos nyelvhasználattól kezdve az oktatást, a művelôdést, az
egészségügyet, mondhatni a közélet legszélesebb területeit érinti" -
fogalmazott Csáky.
Hangsúlyozta, hogy a charta rendelkezései értelmében a
közintézményekben, közhivatalokban is érvényesíthetôk lesznek a
kisebbségek nyelvi jogai. A gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy
bôvülnek a jelenlegi lehetôségek: a 20 százalékos nemzetiségi
többséget elérô helységekben, régiókban, azok közintézményeiben több
kétnyelvű nyomtatvány kerül forgalomba. A hivatalnokok felvételekor
figyelembe kell venni, hogy beszélik-e az ott élô kisebbségek nyelvét,
mivel hogy a kisebbségek nyelvén írott beadványokra mind szóban, mind
írásban ugyanazon a nyelven kell válaszolniok - húzta alá Csáky.
Egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy vonatkoznak-e majd
a dokumentum rendelkezései a bíróságok tárgyalási nyelvére is."Az az
egyetlen megkötés, hogy a hivatalos iratokat és a döntéshozatal
dokumentumait, így például a jegyzôkönyvet szlovák nyelven kell
rögzíteni. A bíróságokon mindenki használhatja majd a saját
anyanyelvét, és a bíróságok kötelesek lesznek elfogadni bármilyen
kisebbségi nyelven írott dokumentumot" - mondta a szlovák kormány
miniszterelnök-helyettese. Hozzátette: az esetleg szükséges tolmácsok
honoráriumát minden esetben az állam köteles fizetni.
Csáky várakozásai szerint a köztársasági elnök a kormány döntése
alapján rövidesen felhatalmazza a külügyminisztert, hogy Strasbourgban
írja alá a chartát, amelynek szlovák parlamenti ratifikációja
várhatóan"a lehetô leggyorsabban, mindenképpen 2001 elsô félévében,
vagy talán annál korábban is sikerül".
Jól politizál
a pozsonyi magyar párt. Az MKP csak akkor hajlandó támogatni a szlovák
alkotmány módosítását, ha - a kormány programjában rögzített
szándéknak megfelelôen - az állam kész az önkormányzatok kezelésébe
adni azt a közel félmillió hektárnyi földvagyont, amit a szlovákiai
magyaroktól elkobzott földek tulajdonosai és örökösei a kárpótlás
során valamilyen okból nem igényeltek vissza.
További követelés a szlovákiai magyar pedagógusképzés feltételeinek
megteremtését célzó nyitrai magyar egyetemi kar létrehozása és
Komárom-megye megalkotása. Ennek nemcsak közigazgatási, hanem
gazdasági vonzatai is vannak. Ismeretes, hogy a magyarlakta vidékeken
a lakosság egyharmada munkanélküli, távlatok nélkül él, a kormány nem
tesz semmit.
Egy lengyel újság (Rzeczpospolita) Fohász az Unióhoz című riportjában
írja: - Az egyik nagykürtösi gazda panaszkodik, két éve nem telt nekik
arra, hogy húst vegyenek. A helyi bányában egykor több mint 2000 ember
dolgozott, ma már csak 750, a tervek szerint az üzemet 2003-ban
bezárják. A környezetszennyezés elképesztô, lassan már az artézi kutak
vizét sem lehet meginni, munkalehetôség nincs, az ifjúság jövôje
kilátástalan. Tornaújfalu lepusztult, de még működô állami
gazdaságának egyik dolgozója a határon túlra mutat: a magyar oldalon,
pár kilométerre korszerű tejfeldolgozót építettek, de be kellett
zárni, mert nem volt elegendô beszállító. A szlovák oldalon pedig
termelik a rengeteg tejet, amit a 100 kilométerre levô Nagymihályiba
szállítanak. A magyar nemzetiségű állampolgárok földvagyonát az állam
kezeli, ráadásul rosszul. A magyarok évek óta hiába követelik, hogy
átvehesse ezeket a földeket a falvak önkormányzata.
A Kárpátok Eurorégió tanácsának tagja, Stefan Zaharias szerint az EU a
Phare alapból juttatna pénzt a határ menti területek fejlesztésére, de
ehhez elôbb meg kellene változtatni a szlovák államigazgatásban
uralkodó felfogást. Szlovákia Lengyelországgal aláírta a határmenti
együttműködésre szóló egyezményt, Magyarországgal azonban még nem. A
lengyel-szlovák határon 49 átkelôhely van, míg a magyarokhoz 19.
Duka-Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció parlamenti képviselôje rámutat:
- Meciar megszüntette a többségében magyyarlakta városok önálló
közigazgatását. Az 1998-as választások után a Magyar Koalíció
kormányzati szerepet vállalt, de még így sem sikerült elindítania a
reformokat. A szlovák politikusok művi, észak-déli tengelyek mentén
akarják megosztani a Pozsonytól az ukrán határig terjedô sávot,
olymódon feldarabolva a területet, hogy minden közigazgatási egységben
a szlovák népesség alkosson többséget. Ezzel szemben a történelmileg
összefonódott területeket hat közigazgatási egységre kellene bontani,
Komárom központtal: ez a város volt a régió fôvárosa egészen a XIX.
század derekáig. A lengyel riport végén közölt tájékoztató szerint
Szlovákiában 600 ezer magyar él.
Tudjuk, hogy a magyar kormány állandóan szorgalmazza a regionális
együttműködés kiépítést. Ehhez a Európai Unió PHARE-programjától
komoly anyagi támogatást lehet igényelni. A gazdaságilag együvé
tartozó, de a politikai határral elválasztott tájegységek összefogása
elsôrendű magyar érdek, hiszen nemcsak helyreállítja a gazdasági
egységet, hanem a magyarságot is egyesíti. A regionális együttműködés
szorgalmazására Lôrincz Csaba, a külügyminisztérium helyettes
államtitkára folytat jelenleg tárgyalásokat Pozsonyban.
Déli szomszédunknál
is alakulnak a dolgok. Vajdaságban járt Max van der Stoel, az EBESZ
kisebbségügyi fôbiztosa. Látogatásának célja: betekintést nyerni a
kisebbségek jogaiba és helyzetébe a nemzetközi dokumentumokban foglalt
mércékhez viszonyítva. Nenad Canak, a Vajdasági Képviselôház elnöke a
fôbiztosnak elmondta, hogy megalakulásától napjainkig a Tartományi
Képviselôház számos köztársasági törvény módosítását javasolta a
kisebbségek jogainak teljesebb valóra váltása érdekében. Max van der
Stoel kérdésére válaszolva, hogyan szerzi vissza a Vajdaság a
tartomány autonómiájának egy évtizeddel ezelôtti megszüntetésével
elveszített jogait, a vendéglátó elmagyarázta, hogy az SZDE keretében
létezik egyetértés ezzel a kérdéssel kapcsolatban, és a Szerbiai
Képviselôház megalakulása után várhatóan már elsô ülései egyikén
meghozza a törvényt, amellyel visszaszármaztatja a tartomány
hatásköreit és a funkciók pénzügyi forrásait is.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vélhetôen tagja lesz az új szerb
kormánynak: a szövetség elfogadta Zoran Djindjic leendô miniszterelnök
felkérését és Kasza József pártelnököt jelölte kormányfôhelyettesnek.
A leendô szerb miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy a VMSZ nélkül
a kisebbségi kérdések mindinkább a perifériára szorulnának és nem
tudnák kellô nyomatékkal képviselni a magyar közösség hármas
autonómia-koncepcióját. Kasza József örvendetesnek nevezte, hogy
várhatóan több vajdasági magyar szakember is - államtitkárként vagy
helyettes államtitkárként - dolgozhat majd a jövôben megalakuló új
kormányban. Vojislav Kostunica jugoszláv elnök elégedettségét fejezte
ki a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kormányzati szerepvállalása
miatt és hajlandó belefogni a szövetség hárompillérű
autonómia-koncepciójának megvalósításába - közölte Kasza József
VMSZ-elnök a Magyar Távirati Irodával.
Amint látható, az újévben felgyorsultak az események és a folyamatok,
új feladatok léptek a színtérre. Kedvezô szelek fújnak a
Kárpát-medencében: ki kell feszíteni a vitorlákat!
Csapó Endre (Ausztrália)
a HUNSOR Ausztráliai tudósítója, a Magyar Élet főszerkesztője
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Csapó Endre korábbi cikkei:
• Perpatvar a kisgazdapártban
• Éveleji látóhatár
• A Világszövetség sarokba állítása
• "Kis ország is mondhat érdekeset"
• Gyôzött a Balkán Romániában
• Pro Transilvania - Önálló Erdély
• Cser Ferenc interjú: Gyökerek - írta Csapó Endre
• Honnan ered a felemás világ?
• Elnökválasztás - a döntetlen eldöntése
• Pozsonyban is szakad a cérna
• Veszélyes lakoma Bukarestben
• MVSZ rendkívüli küldöttgyűlés lesz dec. 1-én
• A választások elôszele
• Ünneplések nyomában
• Középeurópa-politika kellene
• Fogy a magyar! kit érdekel?
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
| |||||||||