| |
|
|
Perpatvar a kisgazdapártban
A hír: A kormányhatalmat képezô nemzeti pártok egyikében, a Független
Kisgazda Pártban súlyos vezetôségi válság tört ki.
Nem az elsô vezetôségi válság ez a nemzeti oldal korábbi kormányzó
pártjai sorában. Az 1990 óta kormányzati szerepre került pártok
kormányzati idôszakaikban hanyatlást szenvedtek. Elsônek a Magyar
Demokrata Fórum, követte a Független Kisgazda Párt, majd a
Kereszténydemokrata Néppárt, hogy most ismét a Független
Kisgazdapár bolsevista-szocialista diktatúra utódpártjaiban éppen ellenkezôleg nem
a kormányidôszakban, hanem az ellenzéki idôszakban történik vezetôségi
váltás. Ennek a jelenségnek a megértéséhez a magyarországi politikai
pártszisztéma természettrajzát kell vizsgálat tárgyává tenni.
Ismert tétel, hogy egy adott társadalomban a párttagoltság a
társadalmi eredetű törésvonalak mentén és logikája alapján jön létre.
A felsôtábla és alsótábla a fôúri és köznemesi-polgári tagozódást
követte, ehhez járultak a munkásosztály pártjai, majd a
földműves-földmunkás pártok. Létrejöttük mechanizmusa: ahogy erôre kap
egy társadalmi osztály, helyét követeli a közhatalomban. Ez idáig
lehet általános megállapítás, akár klasszikus is. De
csak megközelítôleg.
Már a középkori magyar birodalomban is, de bukását követôen
törvényszerűen a magyar nemzetre nehezedô külhatalmak pártosodási
tényezôvé léptek elô. Mivel írásunk tárgya nem történelmi fejtegetés,
lépjük át a témát azzal, hogy ezt a különleges és nagyon régtôl
jelenlévô pártosodási tényezôt nevezzük egyszerűen kuruc - labanc
szindrómának. Ez a Béccsel hadakozó idôszakra nézve teljesen
egyértelmű, de új elemet és új értelmet kap a 19-ik század második
felében, amikor megjelenik a politikai színtéren a liberalizmus és
annak "ellentéteként" a szocializmus. E két nagy nemzetközi politikai
erôvonal térfoglalása Magyarországon rendkívüli mértékű volt,
meghatározó eleme lett a gazdasági és politikai életnek olyannyira,
hogy a nemzet öncélú megnyilatkozásának nem maradt sok politikai tere,
és amikor ezeknek az irányzatoknak állt a gyôzelem a világháborúnak
elnevezett nemzeti közgondolkodás a bomlasztás kivédésére.
A nemzetköziség
honi liberalizmusában fogant szándékok szülték az 1918-as ôszirózás
forradalmat, amely utat nyitott a nemzetközi szervezésű
munkásmozgalmak csatlakozásával az 1919-es bolsevista
proletárdiktatúrának. Már csak a trianoni országcsonkítással döbbent
rá az ország, hogy politikailag teljes labancvilágba került.
1945 után a Szovjetunió csak baloldali pártokat engedélyezett
szervezkedni. Baloldalinak csak az számított, amely pártok a két
háború között vagy tiltott vagy ellenzéki oldalon voltak. A Független
Kisgazdapárt akkor ilyennek számított, Nagy Ferenccel és Tildy
Zoltánnal az élen eléggé érdemtelenül vált a reakció gyűjtôpártjává. A
"reakció" akkor büszkén vállalt szitokszó volt, úgy mutattuk be
barátainkat egymásnak, hogy: "becsületes reakciós..."
Moszkva és budapesti vaz
falusiakra szabott párt Budapesten meglepetést okoz. A Magyar Élet
kiadásában 1984-ben dr. Pócza Lajos egykori országgyűlési képviselô
által megírt visszaemlékezô könyvébôl tudjuk, hogy: "Az országgyűlési
választásokat 1945 november 4-re, és ravasz politikai taktikából a
Budapest székesfôvárosi törvényhatósági választásokat egy hónappal
korábbra, október 7-re tűzték ki. Azt a tévhitet akarták kihasználni,
hogy a Kisgazdapárt kizárólagosan a kisgazdák, illetve parasztok,
tehát vidékiek pártja. Ki akarták használni Budapest gyárváros
jellegét is, ami igen nagyszámú szociáldemokrata szavazatot ígért.
Budapesten, a törvényhatósági választásokon, biztosak voltak a
marxista blokk gyôzelmében, de abban is, hogy ez számukra erôsen és
kedvezôen fogja befolyásolni az országos választásokat. Ebben Rákosi
annyira biztos volt, hogy keszthelyi beszédét így fejezte be:
"Budapest népe majd példát mutat, kövessétek Budapest példáját... A
budapesti választáson a legnagyobb meglepetésre
Kisgazdapárt abszolut többséget ért el."
Ugyanez megismétlôdött a Kisgazdapárt szétszedése után a Demokrata
Néppárttal, amelynek teljes neve Kereszténydemokrata Néppárt lett
volna, dehát akkor a kereszténység megvallása nem volt ajánlatos.
Ugyanezek a körülmények eredményezték, hogy a párt nevétôl függetlenül
az akkor engedélyezett baloldali pártok legjobboldalibbjánál
gyülekeztek a nemzeti érzésű magyarok.
1989-ben nem a nemzeti Magyarország, hanem a "demokratikus
Magyarország" szolgált példaképül a többpártrendszerű demokrácia
létrehozásához: az a rövid idôszak, amikor Moszkva "
elgondolásból" megengedte polgári pártok részvételét is a budapesti
parlamentben - persze csak rövid idôre. Ilyen minta alapján alakultak
1989-ben a bolsevisták utódpártjai (SZDSZ, MSZP) és az átalakulás
mozgalmi pártjai (MDF és a Fidesz) mellett a Független Kisgazdapárt és
a Kereszténydemokrata Néppárt - mint történelmi pártok. A két
történelmi párt arra számított, hogy még él a magyar nép emlékezetében
az a hôsies küzdelem, amivel e pártok egykori vezetôi ellenálltak a
bolsevista nyomásnak. Az idôsebb választóktól lehetett is ilyen
elvárás, de lényegében az volt a helyzet, hogy aki nem lelkesedett a
bolsevista utódpártokért (SZDSZ és MSZP), és nem tartotta érdemesnek
támogatni az MDF-et és a Fideszt, tetszése szerint választhatott a
kisgazdák és ker kínálat volt a nemzeti oldalon, mint a labancfélen, ahol a volt
egypártrendszer nemzetközi beállítottságú kisebb és intellektuálisabb
része az SZDSZ-ben, a pártkatonaság az MSZP-ben tömörült " mindkettô
biztos bázist adva egy elôidézhetô bolsevista restaurációnak "
valamilyen formában.
A címhez hűségesen a Kisgazdapárt útját kell követnünk. Egy pesti
ügyvéd, Torgyán József ebben a pártban találta meg becsvágyának
terepét. A régi idôk (amúgyis túlidealizált) dicsfénye nem nagyon
vonzotta ôt, a párt nosztalgiázó részétôl megszabadult, és a
többségben lévô opportunistákkal együtt kiválva az Antall-kormányból,
megszervezte a Torgyán-pártot. Vezér-vezette párt lett a Kisgazdapárt.
(Zárójelbe tartozik a megllapítás, hogy jó pártot, erôs pártot csa
vezéregyéniség hozhat létre és tarthat meg. A demokrácia híveinek kár
borzongani - ez élettapasztalat.)
1998-ra Torgyán József a nemzeti oldal második legnagyobb pártját
vitte be a Törvényhozás Házába, amely pártot < minden borzongása
ellenére < a Fidesz bevette a kormányzás kebelébe. Talán mindenki
meglepetésére, Togyán és pártja eléggé megfelelt a kormányzati
szerepben. A pesti ügyvéd a vidéki gazdálkodás minisztere lett,
parlamenti csapata fegyelmezetten állt mögötte.
Mind ezek ellenében
a kormányzás harmadik évében felbolydult a politikai kas, és abban a
kisgazdák közt zeng a perpatvar. Mi folyik itt? - kérdezzük.
Törvényszerűen elviselôdik egy politikai párt a kormányszolgálatban?
Avagy a pártelnökség és a miniszteri állás egy személyben nem
összpontosítható, mert a két feladat ellátása közben valamelyiket el
kell hanyagolni? Avagy a pártelnök/miniszternök fejébe száll a
dicsôsé belsô szétdaraboltatása történik? Vagy talán éppen a párt megmentése
az alámerüléstôl az elnök lecserélése által.
Néhány hónappal ezelôtt egy külsô támadás érte a Kisgazdapárt elnökét.
Errôl Bayer Zsolt számolt be az alábbiak szerint:
"Horn Gyula annak idején villát épített magának. Illetve építtetett. A
Dóm Rt.-vel, a Postabank cégével, sôt a telket is a Postabanktól
vette. A Horn-villa titkát a Demokrata írta meg részletesen, majd jött
a magyar sajtó »másik fele«, a »demokratikus«, a »független«, az
»elfogulatlan«, a »szakértô« és »szakszerű«, szóval jöttek ôk és
megírták, hogy mennyire nem kellene Horn Gyula házával foglalkozni.
Hogy ez micsoda nemtelen támadás. És különben is, mennyire szomorú
lenne, ha a Magyar Köztársaság miniszterelnöke nem engedhetne meg
magának egy ilyen házat. Tegnap a Magyar Hírlap című »független«,
»elfogulatlan« stb., stb. napilap címoldalán háromhasábos fénykép
ordít, a fotón egy épülô ház, felette a cím: Torgyán Józse
költöznek? Majd következik egy cikk, amelybôl kiderül, hogy Torgyánné
Cseh Mária tavaly telket vásárolt Budán, a Márton-hegyen, s e telken
jelenleg építkezés folyik. Kiderül továbbá, hogy a miniszter fia,
Torgyán Attila szintén építkezik, a II. kerületi Cirbolya utcában, egy
ezer négyzetméteres »birtokon«. (Ha a széles körben ismert és használt
négyszögölben adjuk meg az adatokat, kiderül, hogy ez a hacienda
mintegy 280 négyszögölnyi telkecske...)"
Az idézett cikk mindent elmond a baloldali sajtó kettôs mércéjérôl, a
lényeg azonban: a Horn-villa ügyébôl nem lett semmi, a Torgyán-villa
pedig felhasználható kormányellenes célra. Persze, a Torgyán-villa
dolga is érdekes lehet, de a sokkal nagyobb értékű Horn-villa esetének
elkenése után, ennek már csak a sajtó kettôs mércéjének
összehasonlítására alkalmas.
A balfertály szünet nélküli akadékoskodása után most belsô lázadás,
bomlás szolgáltat anyagot a sajtónak. Nem az elsô belviszály ez a
pártban, de mind ellene lázadókat. Úgy mondják, olyan emberekkel vette körül magát,
akiknek a képességei mélyen az ô képességei alatt maradnak, ami
magában is biztosítja elsôbbségét, és amikor gondol egyet, elbocsátja
ôket. A kegyvesztettek azután alakíthattak új pártot, vagy megírták
könyvüket - Torgyán maradt. Most ismét lehet fogadásokat kötni:
leszereli-e Torgyán most is az ellene lázadókat?
Egy úgynevezett reformkör alakult ki a pártban, a párt képviselôi
körében, akik - mint mondják - nem riadnak vissza végsô esetben attól
sem, hogy kizárják a pártelnököt a képviselôi csoportból. Ilyen már
volt korábban, csakhogy végülis a kizáró többség tűnt el a pártból és
Torgyán volt az, aki késôbb kormányzó párttá tette a Kisgazdapártot.
Tehát, a reformkör - Csúcs László, Molnár Róbert, Lányi Zsolt, Kiszeli
Katalin és Liebmann Katalin szembefordultak az elnökkel, aláírásgyűjtésbe kezdtek országos
nagygyűlés összehívására.
Lányi Zsolt - nemrég lemondott alelnök - szerint a tagság 65 - 70
százaléka már nem bízik a kisgazda pártelnökben, a megyei elnökök
"hűségnyilatkozatai" a helyi szervezetek hozzájárulása nélkül
születnek. A vidéki kisgazda tagság és a szimpatizánsok annyira
kiábrándultak az elnök körüli visszás ügyek miatt, hogy jelentôs
politikai stílusváltás nélkül, illetve Torgyán Józseffel az élen az
FKGP nem juthat a parlamentbe 2002-ben - vélekedett Lányi Zsolt, aki
egyébként elvállalná a párt elnöki tisztségét, mint mondta 2002-i,
vagyis a választásokig, ha arra felkérnék. Ez nem valami forradalmi
hang és Lányi Zsolt sem olyan vezéregyéniség, aki miatt Torgyán
híveinek nem kis tábora egyakarattal oda csatlakozna az
elégedetlenkedôkhöz.
Ebben az évben
megkezdôdik a választási hadjárat, és
egykor már közel húsz százalékos választási népszerűséget mutatott
fel, ilyenkor - tetszik-nemtetszik - nem szabad egységet bontani.
Egyelôre megoldatlan rejtvény a kisgazdapárt hosszú évek óta
legsúlyosabb belsô válságának rendezése - írja a Magyar Nemzet, majd
így folytatja: "A Torgyán Józseffel szembeszegülô politikusok túl
messzire mentek el már ahhoz, hogy visszatáncoljanak. Odáig azonban
még hosszú utat kell megtenniük, hogy ki tudják kényszeríteni a párton
belüli hatalmát példátlan garanciákkal körülbástyázó elnök távozását.
Ám Torgyán József is hasonlóan furcsa helyzetbe került. Korábban
megkérdôjelezhetetlen tekintélye ahhoz még most is elég, hogy akár
Chilébôl üzenve felsorakoztassa maga mögött az FKGP megyei
szervezeteit, ahhoz viszont már kevés, hogy hatalmi szóval
elhallgattassa az elégedetlenkedôket. Mindenesetre most, az aktuális
tisztogatási hullám levezénylésekor belül komoly bázissal nem rendelkezô, korábban általa felemelt
politikusokon kívül (közéjük tartozik például Liebmann Katalin
felfüggesztett budapesti elnök) a sokak szemében a hagyományos
kisgazda szavazótábort megjelenítô Lányi Zsolt
frakcióvezetô-helyettesi tisztségbôl való elmozdítását kezdeményezte.
Azt, hogy a pártelnök is felismerte taktikai hibáját, jelzi az a
reakció, amellyel Lányi párttisztségrôl való lemondását fogadta.
Miután azonban a politikus világossá tette, hogy 2002-ig szívesen
átvenné Torgyántól a pártelnöki tisztséget, kettejük konfliktusa
elkerülhetetlenné vált."
Számos kisgazdapárti parlamenti képviselô egyetért a "reformerek"
álláspontjával, de nem nyilatkoznak mindaddig, amíg a pártelnök haza
nem tér külföldi útjáról. Ez mindenképpen a zendülés
megalapozatlanságára utal, hiszen nehezebb szembenézni az erôs
vezetôvel, mint távollétében szervezkedni. Sokan úgy gondolják, hogy
méltó büntetést os meg is erôsítheti.
Torgyán ért hozzá, hogy érzelmi szálakat pengessen. Most is
sajnálatosnak nevezte, hogy három országban végzett "kiemelkedő, nehéz
és eredményes munkája" helyett olyan képviselők nyilatkozatairól
kérdezik, akik önmaguknak is ellentmondanak, és - szavai szerint -
valódi erő nem áll mögöttük. " Mindig van három ember, aki ahányszor,
amikor én elutazom, rágalmazza a kisgazdapártot - mondta Torgyán
József. Az FKGP ma ünnepli 93. születésnapját, és szégyelljék magukat,
akik ehhez nem méltó nyilatkozatokat tesznek" - jelentette ki.
A kisgazdapárt Békés megyei szervezetének álláspontja szerint
"ismétlődni látszik az az 1991‹1992-es kezdeményezés, amellyel
kívülről akarták meghatározni a kisgazdapárt vezetőit, közszereplőit".
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint mindennemű támadás mögött,
amely a kisgazdapárttal kapcsolatban az utóbbi időben
megfogalmazódott, "az a hát
felmorzsolásával kétpólusú váltópolitikát valósítsanak meg" - utalva
arra, hogy csak a szocialisták és a fideszesek kerülhessenek
kormányzati helyzetbe, egymással versenyezve.
Bernáth Varga Balázs FKGP országos főtitkár szerint is a szándék az
egyetlen történelmi parlamenti párt meggyengítésére és a pártok között
meglévő arány mesterséges megváltoztatására irányul. Ugyanezt mondja
Pallag László országgyűlési képviselő is. Egy általa aláírt közlemény
szerint mindennemű támadás mögött, amely a kisgazdapárttal
kapcsolatban az utóbbi időben megfogalmazódott, "az a háttérpolitikai
szándék áll, hogy az FKGP felmorzsolásával kétpólusú váltópolitikát
valósítsanak meg". "A keresztény-konzervatív erők kivonása a politikai
életből zöld utat biztosítana a szocialista, liberális erőknek saját
céljaik megvalósítására" - hívja fel a figyelmet a képviselő.
Ezekkel szöges ellentétben áll a MIÉP hetilapjában kifejezett
vélemény: "Tevékenysége alapjá
emberének tekinthetô, hiszen pártelnöki és miniszteri megnyilvánulásai
kiválóan alkalmasak a nemzeti oldal lejáratására. Torgyán József
folyamatosan hivatkozik a nemzetre, a családra és a kereszténységre,
miközben közszereplésével - akarva vagy akaratlanul - igyekszik
nevetségessé tenni, lejáratni a konzervatív értékeket, kiváló érveket
és támadási lehetôségeket nyújtva ezzel a nemzeti oldal mucsaiságát
hangoztató balliberális erôknek.
A magyar parlamenti politikai mezôny ma már határozottan két táborra
oszlik: baloldalra meg jobboldalra. A külhatalmi vonatkozások alapján
elfogadható a labanc/kuruc osztályozás. Az MSZP/SZDSZ-kormányzat
idején a Fidesz elvégezte magában a számadást, felhagyott korábbi
elgondolásával - ami valamiféle nemzeti liberális öszvérgondolat volt
-, besorolt a jobboldalra és ezt megtarrtotta, derekasan megerôsítette
eddigi hároméves kormányzati szrepével. Szerette volna, ha nem kellett
volna befogad Józsefet. Végülis elviselte az ország, nem is bizonyultak olyannak,
mint a sajtóriogatás jósolta. A MIÉP sem bizonyult olyannak az
Országgyűlésben, mint azt a béljósok szörnyítették.
A Kisgazdapárt
mai válsága hasonló a Kereszténydemokrata Néppárt négy évvel ezelôtti
válságához, amely utóbbinak teljes lezüllését eredményezte: nem
megfelelô elnöke helyébe nem jobb, de a lehetô legrosszabb került. Ez
lehet intô jel is, meg az is, hogy a kisgazda képviselôcsapat eléggé
színtelen, meg sem közelíti a maradék MDF mai csapatát.
A Kisgazdapárt válsága nagy baj a jobboldal részére, de nem tragédia.
A párt tagsága és szavazótábora határozottabban jobboldali, mint felsô
vezetô gárdája. Szavazatvesztesége nem fog nyereségként mutatkozni a
baloldalon. A kádári idôk két baloldali kövületével szemben a
jobboldal pártstruktúrája még kialakulatlan, de együttesében erôsödô,
növekvô erô.
Csapó Endre (Ausztrália)
a HUNSOR Ausztráliai tudósítója, a Magyar Élet főszerkesztője
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Csapó Endre korábbi cikkei:
• Éveleji látóhatár
• A Világszövetség sarokba állítása
• "Kis ország is mondhat érdekeset"
• Gyôzött a Balkán Romániában
• Pro Transilvania - Önálló Erdély
• Cser Ferenc interjú: Gyökerek - írta Csapó Endre
• Honnan ered a felemás világ?
• Elnökválasztás - a döntetlen eldöntése
• Pozsonyban is szakad a cérna
• Veszélyes lakoma Bukarestben
• MVSZ rendkívüli küldöttgyűlés lesz dec. 1-én
• A választások elôszele
• Ünneplések nyomában
• Középeurópa-politika kellene
• Fogy a magyar! kit érdekel?
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
| |||||||||