hdimg0.gif img99.gif timg0.gif

Tologatják már a villamost
2001. március.6., Magyar Élet, Ausztrália, HUNSOR.nu



Budapest fôvárosnak sürgetôen szüksége van a közúti villamosok lecserélésére. A fôvárosi tanács elfogadott egy javaslatot illetve ajánlatot, használt villamosokat vásárolnak Hannover városától. A döntés a szabaddemokraták ellenében jött létre.

Tudni kell, hogy a fôváros “parlamentjében" szocialista‹szabaddemokrata (MSZP‹SZDSZ) “kormányzat" van. A polgári pártok tehát ellenzékben, kisebbségben vannak a Fôvárosi Önkormányzatban. Az MSZP és az SZDSZ koalíciós szerzôdést kötött, aminek lényege, hogy egységes álláspontot képviselnek minden téren, annak érdekében, hogy megakadályozzák az ellenzék szándékait. A Fôvárosi Önkormányzat és a Fidesz-kormány között sok éles vita folyik, ilyenek egyike volt a még Horn-idején elhatározott új földalatti (újmagyarul metro) építése. Demszky Gábor megismétlôdô fôpolgármestersége a sajtó manipulációs hatalmának eredménye. Demszky valóban népszerű, és ebben nem egyedül vétkes. Demszky népszerűsége ôt is és pártját is nagy politikai kalandra ösztökéli. No de menjünk csak sorjában.

A vita
a Budapesti Közlekedési Vállalat szolgáltatásának javítása körül tört ki. Budapest utcái nem bírják el a forgalmat az egyre növô személygépkocsi forgalom miatt. Európa városaiban már rájöttek arra, hogy a tömegközlekedést kell fölfejleszteni és az egy-két személyt szállító gépjárművek használatát korlátozni. Hannover a világkiállítás miatt új villamosállományt helyezett forgalomba, a használt kocsikat most eladják. A villamosok 23 évesek, közülük 80 megvásárlásával 150 darab, ötven év körüli budapesti szerelvényt cserélhetne le a BKV. A tranzakció 7‹8 milliárd forintba kerülne, ám az SZDSZ ezt nem támogatja. Egy új villamos szerelvény ára ma 800 milliónál kezdôdik, a hannoveri villamosokat meg lehet kapni 100 millióért. Nagyon jó állapotban vannak, még 20 évig szolgálhatnak. Egy villamos élettartama 50 év, a budapesti villamospark megérett a kicserélésre.

Olvassuk, hogy: “A fôpolgármester és az SZDSZ-frakció múlt hét óta mást sem tesz, mint érveket keres a hannoveri villamosok megvásárlása ellen. Elôbb az volt a baj, hogy a járművek használtak. Azután kiderült, hogy ettôl függetlenül jó állapotban vannak, és az ár a felújítás és a szükséges műszaki átalakítás költségeit is tartalmazza. Késôbb az lett a probléma, hogy a villamosok túl nehezek, a sínpályák nem bírják majd a terhelést. Kiderült, ez sem igaz, a 2-es villamosok épp ilyen súlyúak, a sínek mégsem mennek tönkre. A szocialisták gyorsan megcáfolták a padlómagassággal és a peronátépítéssel kapcsolatos aggályokat is, ezért az SZDSZ elôhúzta a költségvetés-kártyát: a büdzsé elfogadása elôtt nem szabad ilyen nagyságrendű döntést hozni. A közgyűlés többsége mégis megszavazta a villamosvásárlást."

Ez a villamos ügy nem az elsô és nem az egyetlen probléma a fôvárosi SZDSZ-es csoporttal és annak vezetôjével. 1990 óta gyakorlatilag az SZDSZ irányítja a fôvárost, sokáig készséges elvi alapú társával az MSZP-vel. Az Antall kormány idején adott lehetôség volt Budapesten megrendezni a Expo-t, ami alkalmas lett volna a világ figyelmét ráirányítani a Kárpát-medence egészére, Magyarországra, ugyanakkor a fôváros fejlôdésének nagy lendületet adott volna. A két baloldali párt nem abban volt érdekelt, hogy Magyarország saját erejébôl talpraálljon, hanem abban, hogy megszerezzék a kormányhatalmat és kiárusítsák az országot pénzes elvtársaiknak. Garázdálkodtak is négy éven keresztül.

Demszky Gábor fôpolgármester fô mestere volt annak a mai helyzetnek, hogy a Fôvárosi Önkormányzattal szemben a kerületek pénztelenségük miatt elhanyagoltak, sokfelé csatornázatlanok, útjaik egy része burkolatlan. Ugyanakkor a belvárosban pompa, ragyogás, káprázatos áruházak, márványburkolatú bankházak, luxusszállodák épülnek, a látványosságnak, meg a hazai-külföldi elittársadalom kényelme és pompaszeretete részére. Budapest a nagyon gazdagok és nagyon szegények felemás városa lett. Ez a sok fényes épület nagyrészt külföldi tulajdon, telik a luxus az eladott magyar vállalatok jövedelmébôl.

Errôl mondja Tirts Tamás, a Fôvárosi Közgyűlés Fidesz-es frakcióvezetôje: “Demszkynek és csapatának van egy gazdasági háttérbirodalma, pénzügyi kapcsolatrendszere, amely feltűnôen a francia üzleti körökhöz kapcsolódik, jóllehet ennek tényszerű bizonyítása pillanatnyilag nem lehetséges. De ha megnézzük, hogy kiknek adták el a korábban is nyereséges Fôvárosi Vízműveket, kik érdekeltek a 4-es metró építésében, mely közművállalatokba engedtek be francia érdekeltségeket, világossá válik a dolog. Semmi bajom nincsen a francia pénzügyi körökkel, amennyiben valóban a legjobb ajánlat az övék az adott versenyben. De a klasszikus példa a vízműveké. Noha csak kisebbségi részvényt adtak el a francia‹német konzorciumnak, a külföldiek azt csinálnak a céggel, amit akarnak. A tapasztalat évrôl-évre az, hogy 2,5 milliárd forintos hasznot kivisznek menedzserdíj formájában az országból. Nem forgatják vissza a fejlesztésekbe, nem az a céljuk, hogy felújítsák a hálózatot, hanem hogy kivigyék a nyereséget."

Hasonló esetet
mond el Zsinka László, a MIÉP fôvárosi képviselôje. Pártja mindigis erôsen ellenezte a fôvárosi közüzemek privatizációját, hiszen mindegyik jól gazdálkodó, tôkeerôs vállalat volt. Dehát így juthatott Demszky rengeteg elkölthetô pénzhez. “A világon nincs arra példa, hogy stratégiai fontosságú cégeket külföldiek irányítanak ‹ nyilatkozta Zsinka László ‹ , hatalmas nyereségeket vágva zsebre, majd ezt ‹ ahelyett, hogy fejlesztésekre fordítanák ‹ kiviszik az országból. Például a Csatornázási Művek Részvénytársaságából 25 százalékos +1 részvény tulajdonjoggal társul a külföldi befektetôcsoport. Huszonöt esztendeig övé az irányítási jog, függetlenül tulajdonosi hányadától. Tizenhétezer forintért vásárolták meg az irányítási jogot, de négy esztendô alatt befektetésük, (tehát a 17 milliárd forint) csaknem fele megtérült. Még négy esztendô, s a teljes befektetett pénz visszavándorol a zsebükbe. De még ‹ ezt követôen ‹ 17 esztendeig övék a vezetôi jog, tehát elképesztô mennyiségű pénzt vihetnek ki az országból, pontosabban a fôvárosból anélkül, hogy a kisujjukat megmozdítanák. Mindeközben folyamatosan emelik a szolgáltatások árait, mi fôvárosiak pedig fizetünk."

Nos, ilyen ez a szép új demokrácia, amelyben a sajtó ‹ ahelyett hogy vizsgálatot követelne ‹ miniszterelnököt akar csinálni Demszky Gáborból.
A nagyon sokáig Demszkyvel vakon együttműködô szocialista városatyáknak is elegük van egy idô óta a fôpolgármesteri diktatúrából, és több alkalommal igyekeztek a koalíciós szerzôdés értelmében beleszólást nyerni saját kerületüket is érintô kérdésekbe. Amire nem számítottak, az most bekövetkezett, Demszky fölborította a koalíciós szerzôdést a szocialistákkal.

Így szól a hír: “Az SZDSZ a közgyűlési szavazás után bejelentette, hogy felbontottnak tekinti a koalíciós szerzôdést, mivel az MSZP azt súlyosan megsértette. Egyúttal felfüggesztették a költségvetésrôl szóló pártközi tárgyalásokat, másnap pedig Demszky Gábor bizonytalan idôre beszüntette a legfôbb koalíciós egyeztetô fórum, a kabinetülés működését. Azóta az SZDSZ már ultimátumot is adott a szocialistáknak: az MSZP-nek meg kell szavaznia a költségvetést, és el kell állnia a villamosvásárlástól, ha továbbra is koalíciót akar. Szakítás esetén mindkét fél nehéz helyzetbe kerül, mert a fôpolgármester-helyetteseket nem lehet leváltani, sem visszahívni. A fôpolgármester viszont megkurtíthatja az MSZP által delegált helyettesek jogosítványait, köztük a villamosvásárlást leginkább szorgalmazó Vajda Pálét. A szocialisták erre válaszul beterjeszthetik a közgyűlés elé Demszky Gábor mozgásterének szűkítését ‹ ezt az ellenzék nyilván örömmel megszavazza majd. Ez lenne az igazi patthelyzet.

Ügy vagy ürügy?

“Mostanra nem csak a politikai elemzôk sejtik, hogy a hannoveri villamosok ügyét csupán ürügyként használta fel az SZDSZ a koalíciós szakításhoz." ‹ veti fel a Magyar Nemzet cikkírója.

Lehet azonban, hogy se nem ügy, se nem ürügy, hanem egy nagyszabású politikai manôver vagy köznyelven átejtés. Az SZDSZ és az MSZP közös stratégiája.

A két baloldali párttal szemben négy jobboldali párt van jelen a Parlamentben. A két baloldali párt közül az egyik, az MSZP jól szervezett alapszervezetekkel , nagyszámú és megbízható szavazótáborral dicsekedhet. Elsôsorban a kommunisták, a munkásréteg szocialista érzelmű rétege, elégedetlen nyugdíjasok és azon egyszerű emberek, akik magukfajtának tekintik a szocialista párt vezetôit, akik fogadóképesek a párt szövegére. Ahhoz viszont mindez kevés, hogy saját szavazóival kormányra kerüljön. Szüksége van társra és nagy sajtótámogatásra.

Az SZDSZ erôssége a tájékoztató ipar. Alapszervezetei néptelenek. A kommunista idôk értelmiségi rétegének, megtollasodott üzletembereknek, az egykori pártelôkelôségnek, a tájékoztató és szórakoztató ipar propagandistáinak, mondhatni az elit egy jó részének kedvenc pártja. Soha nem lesz nagy párt, elôfordulhat, hogy be sem kerül az Országházba.

1994 és 1998 között természetes szövetségesekként kormányozták az országot. Közös kormányzásuk alatt sok keserűséget nyeltek le, sokszor törtek borsot egymás orra alá. Az SZDSZ mérhetetlen törtetésével elérte, hogy sok tekintetben háttérbe szorította többségi partnerét.

Mindezek ellenére egymásra vannak utalva, csak együtt képzelhetô el kormányra lépésük. Mindenféle számítás szerint nemcsak hogy az 1994-es együttesen 2/3-os gyôzelmük nem ismétlôdhet meg, de a sima többségi eredményre sem nagyon számíthatnak.

A problémát számukra a Fidesz-kormány eredményes működése okozza. A Fidesz idejében észrevette, hogy a “nemzeti liberalizmus", ez a félbal‹féljobb ideológia nem adható el a magyar közönségnek. A két baloldali párt annyira nemzetellenes volt kormányzati idejében, hogy a Fidesznek ezektôl határozottan el kellett húzódnia.

Mára az is nyilvánvaló, hogy a baloldal nem képes gyarapítani szavazói táborát, a jobboldal tábora viszont növekszik. Az MSZP igyekszik úgy megjelenni, mint szociáldemokrata párt. Mármint egy nyugateurópai típusú szociáldemokrata párt. Külsô jeleiben meg is felelne, nyugaton már annak tekintik ‹ no de Magyarországon azért messze nem ez a helyzet. Miért? Magyarországon soha nem volt olyan szociáldemokrata párt vagy mozgalom, mint a nyugati országokban. Magyarországon a szociáldemokraták a kommunizmus szálláscsinálói voltak 1918-ban is, 1945-ben is. Igazi szociáldemokrata csak talán Kéthly Anna volt, és néhány követôje, de a többi a bolsevizmus útját egyengette.

Az MSZP közvetlenül az MSZMP utódpártja. Van egy Szociáldemokrata Párt, de az jelentéktelen. Az is igaz, hogy a ma már sok belsô osztottságú MSZP-ben vannak olyan vonulatok, amelyek megfelelnének a szociáldemokrata követelményeknek. Ez nem Horn és nem Kovács csapata. Nagy Sándor már egyfajta átmenet.

A kisebbségben és ellenzékben maradás égetô gondja mindkét baloldali pártnak. Lehet hogy együtt, de lehet hogy külön-külön is rájöttek a követendô útra: nyitni kell jobbra. Ehhez szükséges olyan látszatot kelteni, olyan szólamokat hangoztatni, amikkel a nemzeti elkötelezettséget lehet kápráztatni.
Magyarországon elképzelhetetlen, hogy egy jobboldali párt szövetségi viszonyra lépjen az MSZP-vel. Igaz, hogy a szerencsétlen Kereszténydemokrata Néppárt meglódult elnöke, Giczy György az MSZP-s ‹ egykori MSZMP-s miniszerelnök ‹ Németh Miklóst szívesen látná a miniszterelnöki székben és erre pártját ‹ ha abból még marad valami ‹ ennek szolgálatába állítaná, de az ilyen kísérlet komolytalan. Ennek ellenére nem fogunk csodálkozni a rövidesen beinduló kampányidôszakban, ha azt tapasztaljuk, hogy az MSZP nemzeti szólamokat hangoztat. Meg alkalmasint elítélôen szólnak majd a nemzetközi kapitalizmusról, rásandítva az SZDSZ-re. Miért van ez? Azért, mert a baloldali párt túlélésének egyetlen esélye a szavazatelhódítás a nemzeti oldalról.
Az SZDSZ-ben is jelentkezik ugyanez a terv, ám nekik sokkal nagyobb kanyart kell megtenniök. Elôszôr is demonstrálják, hogy nem azonosak a szocialistákkal, akik persze a régi rendszer utódpártja. Ó nem, ôk az új, a szabad demokrácia terméke, ezeket a bugris kommunistákat nem tartják partnernek, látványosan össze is vesznek velük, legelôszôr is a Fôvárosi Önkormányzatban. Igen ‹ már hallani ‹ nagy tévedés volt az MSZP-vel kormányra lépni, nehezen is bírták ki, és ôk az oka annak, hogy a Fidesz-társaság kormányra jutott és most mindent elront.

A baloldal legnagyobb gondja, hogy Orbán Viktor ellenében esélyes miniszterelnök-jelöltet állítson. Érdekes, hogy 1994-ben az utolsó napokig szégyellték bevallani, hogy Horn Gyula a két balpárt miniszterelnök jelöltje. Most, Orbán Viktorral szemben egy hasonló karizmatikus személyiséget kellene elôállítani baléknál. A jelek szerint az MSZP tájékán nem találtak megfelelôt. Egy idôben Németh Miklóst emlegették jelöltként, haza is csalták a nagy esély reményében, de valahol hiba esett, hacsak nem az a terv, hogy megint majd csak az utolsó pillanatban húzzák elô a bűvös kalapból. Viszont Demszky ennél sokkal hiúbb teremtés, minhogy ilyen vesztes szerepet elvállalna.

Mit látunk tehát a porondon?

Demszky meg akar méretkezni Orbán ellenében. Miniszterelnök akar lenni. A magas ég a megmondhatója, hogy mi mindennek kell közrejátszani ennek megvalósulásáig, de tény: becsvágy van, és immár kimondatott. Valami nagyot kell lépni, nagyot kell mondani a magyar népnek, hogy a madaras pártra szavazzanak. Amikor Orbán Viktor országértékelô újévi beszédét elmondta, gyorsan szinte megelôzve, Demszky is elmondott egy országértékelést a Thália Színházban ‹ (egy fôvárosértékelés helyett, ahol szó eshetett volna az ebürülékes fôvárosi utcákról is többek között) ‹, jelezve, hogy már jelen van.

Bőhm András, az SZDSZ ügyvivője szerint: “Demszky Gábor olyan egyénisége a magyar politikának, hogy mindig jelent valamit, ha megszólal. Van, aki erre születik. Őt nem szabad bedugni egy skatulyába csak azért, mert az SZDSZ jelenleg még kis párt. Demszkynek legendája van. Az ő egyénisége magával húzza az SZDSZ-t. Tizenöt százalékos eredményt a választásokra remélünk. Szerintem kevésbé lényeges, hogy 2002-ben hány SZDSZ-képviselő ül a parlamentben. Ennél sokkal fontosabb, hogy a megszerzett mandátumok mire lesznek elegendőek az akkori politikai erőtérben. A lényeg az, hogy képesek leszünk-e 2002-ben befolyásolni a magyar belpolitikát?"

Villamos tologatás

Közben megjön a híre: “Ha a szocialisták elállnak »hagymázas« villamosvásárlási ötletüktől, és megszavazzák az SZDSZ által összeállított költségvetés-tervezetet, akkor továbbra is fennmaradhat a koalíció ‹ jelentette ki Bőhm András, a városházi SZDSZ-frakció vezetője". További hír: “Demszky Gábor SZDSZ-elnök hétfőn részt vett a szabad demokraták parlamenti frakciójának ülésén, ahol tájékoztatta a képviselőket a Fővárosi Közgyűlésben kialakult helyzetről. Az ülést követő tájékoztatón közölték: a frakció támogatja Demszkyt, illetve a villamos-beszerzések ügyében képviselt álláspontját."

Egy Onody Tamás nevű SZDSZ-elvhű megkondítja a vészharangot: “Az MSZP-ben a Kovács László vezette szociálliberális vonalat háttérbe szoríthatja az egyre erôsebb és befolyásosabb Jánosi‹Nagy-féle antiliberális irányzat. Ez pedig maga a vég, olyasmi mint amikor Horn Gyula eljátszotta a választásokat azzal, hogy az SZDSZ ellen politizált. Hiszen elôre szétveri a fôvárosin kívül az oly hôn óhajtott 2002-es koalíciót is. A szocialisták nem veszik észre, hogy ezekben a napokban veszítik el a következô választásokat."

Itt már nagy baj kezdôdött, a színjáték valóságos kis szakítgatásokba tévedt. Gyorsan összeült a két nagyvezér Demszky Gábor, az SZDSZ elnöke és Kovács László, az MSZP elnöke: megállapodtak lesz villamosvásárlás. Egy idétlen film jut eszünkbe, amit évekkel ezelôtt az SBS televízió mutatott be: egész idô alatt egy villamoskocsit tologattak az emberek ide oda. (Jancsó vagy Szabó-film volt ‹ egyre megy). Ezt olvassuk: Demszky bejelentette: visszavonja a hannoveri villamosvásárlás ügyében a közgyűlési újratárgyalásra tett kezdeményezését... Demszky és Kovács tegnapi találkozójukon úgy döntöttek: felkérik a két párt fôvárosi frakcióit, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy helyreálljon a koalíció működôképessége... Kovács László hangsúlyozta: Demszky pártelnökként és fôpolgármesterként kezdeményezett találkozót. Kiemelte: mindketten egyetértettek abban, hogy érdekeltek a koalíció fenntartásában. Mindkét párt érdeke az Orbán‹Torgyán-kormány leváltása ‹ fogalmazott Demszky Gábor. Véleménye szerint a Fidesz törekvése, hogy éket verjen a fôvárosban kormányzó két frakció közé. Bejelentette azt is: egy héten belül konszenzussal döntenek Budapest költségvetésérôl, amelyben forrást biztosítanak villamosvásárlásra is. A politikus kijelentette: új villamosok is lesznek Budapesten. Demszky Gábor véleménye szerint helyreállítható a koalíció.

Kupper András (Fidesz) képviselô a koalíciós egyezséget így kommentálta: “A költségvetés, vagy ha úgy tetszik, a pénz összetartja az MSZP-t és az SZDSZ-t". Marsi Péter Pál, a MIÉP frakcióvezetô-helyettese hasonlóan nyilatkozott: “Számukra egy percig sem volt kétséges, hogy a múlt hét eseményei csupán egy színjáték részletei voltak, tudtuk hogy a költségvetésig kibékülnek egymással".

A hannoveri villamosokkal megérkezik az új évszázad választási küzdelme, ami ezúttal valóban sorsdötô lesz.





Csapó Endre (Ausztrália)
a HUNSOR Ausztráliai tudósítója, a Magyar Élet főszerkesztője
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Csapó Endre korábbi cikkei:
A kirándulás végetért...
Gátak és rögeszmés gátépítők
Nyugatról másszínű a táj
Nemzetállam helyébe nemzetországot!
Perpatvar a kisgazdapártban
Éveleji látóhatár
A Világszövetség sarokba állítása
"Kis ország is mondhat érdekeset"
Gyôzött a Balkán Romániában
Pro Transilvania - Önálló Erdély
Cser Ferenc interjú: Gyökerek - írta Csapó Endre
Honnan ered a felemás világ?
Elnökválasztás - a döntetlen eldöntése
Pozsonyban is szakad a cérna
Veszélyes lakoma Bukarestben
MVSZ rendkívüli küldöttgyűlés lesz dec. 1-én
A választások elôszele
Ünneplések nyomában
Középeurópa-politika kellene
Fogy a magyar! kit érdekel?