| |
|
|
A zámolyi romák cigányútra mentek
Egy buszrakomány magyarországi cigány világgá menetele ma nemzetközi
esemény, kémhálózati ügy, országos vita, Magyarország elrágalmazása,
kormány- és országellenes politika forrása. Nincs nap, hogy ne jelenne
meg valami a magyar újságokban a “fajüldözött menekültek" külföldi
fogadtatásáról.
A történet a 90-es évek elejére nyúlik vissza. Egy valaki megvásárolt
egy ingatlant a zámolyi majorban. Rövidesen megjelent nagyszámú
rokonsága, hogy tanyát üssenek az akkor üresen álló egykori
termelôszövetkezeti cselédházi épületekben. A székesfehérvári és csóri
rokonok, vagy negyvenen élték ott szokásos életüket, amelynek hevében
az épületek hamarosan leromlottak. 1997-ben egyik ház a viharban
összedôlt, a többit is életveszélyesnek nyilvánították. A falu
önkormányzata elhelyezte ôket ideiglenesen a művelôdési házban. Két
éven át tartózkodtak ott, de az elöljáróság már nem tudta viselni a
rezsiköltséget és igyekezett megszabadulni a károkozóan ott lakóktól.
És amikor a kilakoltatásra végzést kaptak, akkor fölbojdult a
liberális sajtó, fajüldözést emlegetve.
A zámolyi polgármester állítása szerint az akkori illetéktelen
foglalók közül négy család ma is a faluban lakik. Egyébként ‹ állítja
‹ nem az volt a baj velük, hogy cigányok, hanem az volt a gond, hogy
egy részük bűnözô életmódot folytatott. Akikrôl most szó van, a
jelenleg Strasbourgban tartózkodó romák közül egy személy tízszer, egy
kilencszer, egy nyolcszor, egy pedig hétszer volt büntetve
Magyarországon.
2000 júliusában hagyta el az országot a szóbanforgó vagy félszáz
zámolyi roma. (A híradásokban többnyire a roma szót használják, most
szeretik így hívatni magukat, jó lenne, ha megtartanák úgy, hogy ne
kelljen megint kicserélniök.)
Az ország elrágalmazása
Mi is beszámoltunk annak idején az egyébként tiszteletre méltó munkát
végzô Amnesty International neve alatt Hollandiában megjelent hirdetés
esetérôl, amire Magyarország hivatalosan tiltakozott és felelôsségre
vonta a szervezetet ‹ amely végülis a tévedésért sajnálattal
bocsánatot kért. Nem hallottunk róla, hogy megnevezte volna
informátorait. Jó ha emlékezetbe idézzük, ez állt az NRC Handelsblad
holland lap 2000 december 9-i számában, az Amnesty International
International hirdetésében:
“Átlagosan három évig tart, amíg a holland gyerekek elvesztik
tejfogukat. Egyes magyarországi rendôrkapitányságokon ezt már 24 óra
alatt is el tudják intézni... A magyarországi »esetrôl« készült
jelentés a birtokunkban van, ami nem egyedülálló." Ez az eset már
része lehetett a mostani nagy nemzetközi akciónak.
A magyar kormányzat visszautasítja a zámolyi romák strasbourgi
beadványának megalapozatlan, az ország nemzetközi megítélésének
rontására is alkalmas állítását, amely szerint “a magyar kormány nem
tudja és nem is akarja megakadályozni a romák üldöztetését".
Elhanyagolt társadalmi helyzetet örököltek a kommunizmus utáni
kormányok, aminek a kezelését a roma társadalom gyors szaporodása is
nehezíti. Amit lehet megtesznek ma Magyarországon. A kormány a 700
ezret számláló cigányság társadalmi integrációja céljából államilag
finanszírozott középtávú romaprogramot hajt végre. A 2000-ik évben a
magyar állami költségvetésben nevesített roma célú költségvetési
kiadások mintegy 7,2 milliárd forintot tettek ki.
Az állam oktatási és nevelési programok megvalósítására 1,7 milliárd
forintot, tehetséges, ám szegény sorsú cigány tanulók
ösztöndíj-támogatására százmillió forintot, tartósan munkanélküli
romák felzárkóztató képzésére 529,5 millió forintot, a romák
részvételére a közmunka- és a közhasznú munkaprogramokban másfél
milliárd forintot, a szociális földprogramra 85,5 millió forintot, a
közalapítványi roma pályázatokra körülbelül ötszázmillió forintot, a
Gandhi Közalapítvány részére kétszázmillió forintot, az Országos
Cigány Önkormányzat éves költségvetési támogatására 148,9 millió
forintot, a roma helyi kisebbségi önkormányzatok támogatására több
mint 431 millió forintot fordít. Ezeken kívül a hazai romák
állampolgári jogon további sok-sok milliárd forint támogatást élveznek
‹ például segély formájában.
Magyarországon törvények garantálják a nemzeti és etnikai kisebbségek
anyanyelvű médiájának működését, működtetését. Magyarország az Európa
Tanács Nemzeti kisebbségek védelmérôl szóló keretegyezménye és a
Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája ratifikálásával
vállalta, hogy megfelelô intézkedéseket tesz azért, hogy a
közszolgálati feladatokat ellátó média kisebbségi nyelveken készült
műsorokat is programjába iktasson.
Magyarország belsô jogrendszerében is több törvény foglalkozik
kiemelten e kérdéskörrel. Ezekbôl következôen a Magyar Televízió
valamennyi, a kisebbségi törvényben nevesített tizenhárom
nemzetiségnek készít anyanyelvi műsort. A Magyar Rádió 1998-tól
valamennyi magyarországi nemzeti, etnikai kisebbség számára sugároz
anyanyelvi rádióműsort.
A nemzeti etnikai kisebbségek írott sajtójának támogatását a
Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány
biztosítja, a szervezet népcsoportonként legalább egy országos
terjesztésű újság költségvetési támogatására nyújt anyagi fedezetet. A
cigány kisebbség számára több lap költségvetési támogatását adja és
részükre önálló civil sajtóiroda működik Roma Sajtóközpont néven.
Ma az a helyzet Magyarországon, hogy a cigányság elômenetelének
felkarolására felállított létesítményekhez fogható támogatottság a
nem-kisebbségi országlakosok részére egyszerűen nem létezik. Az
általános emberi jogokról ma már senki nem beszél a nyugati világban,
elôtérbe került a többségtôl eltérô (faji, vallási, szekszuális stb.)
csoportok külön joga, kiváltsága. A többség hovatovább joghátrányban,
kirívó esetekben rettegésben él. Furcsa érdekességként azonban mi
magyarok azt tapasztaljuk, hogy ahol magyarok képezik a kisebbséget,
ott nem érvényesülnek az ilyen jogok és tendenciák.
Moszkva‹Párizs tengely
A világszerte legrangosabbnak tartott brit biztonságpolitikai
kutatóintézet folyóirata, a Janeąs Intelligence Digest cikke szerint
Putyin elnöksége alatt Moszkva bevett módszerei közül is a
legkártékonyabb az, amit a Cseh Köztársasággal szemben alkalmaztak, és
amit átültettek Magyarországra is.
A folyóirat február végi száma az orosz titkosszolgálat magyarországi
buzdólkodását feszegeti Az új orosz offenzíva című írásában, majd
azóta megerôsítette állítását, miszerint az orosz titkosszolgálatok le
akarják fékezni a közép-európai országok EU-csatlakozásának
folyamatát, s e célt szolgáló lejárató operatív akciójuk következménye
a zámolyi romák strasbourgi menedékkérése is. A szándék tehát az, hogy
Magyarország sokkal rosszabb fényben tűnjön fel a jelenleg folyó
EU-csatlakozási tárgyalásokon.
Krasznai József, a zámolyi romák szószólója tagadja az ilyen
összefüggéseket, állítja, hogy nekik nincs szükségük irányításra, mint
pár évvel ezelôtt. Hangsúlyozta: nagyon büszke a teljesítményére,
hiszen elsôként ô mert szembeszállni a kormánnyal a cigányok ügyeiért,
és ezek az írások csak be akarják ôt “feketíteni". ‹ Nem kell külföldi
segítség, egyedül is meg tudunk szólalni. Magyarország kitörölhetetlen
fájdalmakat okozott mindannyiunknak ‹ mondta.
Osztojkán Béla, az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke nem tartja
lehetetlennek a Janeąs Intelligence Digest állításait.
‹ Szerintem a zámolyi romák egyedül nem tudták volna egészen addig
vinni az ügyüket, hogy már nemzetközi szinten is foglalkozzanak velük.
Ehhez valamilyen nagyobb segítség kellett a háttérbôl ‹ fogalmazott
Osztojkán.
Idôközben hazatért a csoport egyik tagja, Lakatos Melinda három
kiskorú gyermekével, mert mint mondta: Magyarország az otthona,
rájött, hogy ide tartozik. Az asszony és gyermekei továbbra is kapják
a szociális támogatásokat, és az Országos Cigány Önkormányzat rövid
idôn belül rendelkezésükre bocsátja az egyik, zámolyi romáknak
felépített házat, amelyet hamarosan befejeznek. A család ötvenezer
forint értékű tartósélelmiszer-támogatást kapott, és rövid idôn belül
másfél millió forint egyszeri támogatáshoz is hozzájut. Éppen lapzárta
elôtt értesültünk: Lakatos és gyermekei visszamentek Strassburgba. Ha
ilyen módjuk van járkálni ‹ miért ne.
Párizsban sajtókonferenciát tartottak a francia parlament épületében,
amelyen részt vett Krasznai József, a Roma Parlament alelnöke és Zsigó
Jenô, a szervezet elnöke. A két magyar résztvevôt Patrick Braounec, a
kommunisták és Noel Mamere, a francia Zöldek egyik vezetôje, a
nemzetgyűlés tagja hívta meg. (Ez a Noel Mamere azt állítja, hogy a
romák emberi jogait megsértették Magyarországon. A francia képviselô
ezért elítéli a magyar kormány lealacsonyító és diszkriminatív
gyakorlatát a roma kisebbséggel szemben. A képviselô felkérte
Franciaországot, hogy vizsgálja felül az európai uniós csatlakozásra
jelölt Magyarországról alkotott pozitív véleményét, és minél elôbb
adja meg a menedékjogot a zámolyi romáknak. A sajtókonferencián a
tájékoztatót Krasznai József, a zámolyi romák szóvivôje és Zsigó Jenô,
a roma parlament elnöke tartották.)
Képvi-seltette magát az Emberi
Jogok Ligája, a franciaországi Mozgalom a Rasszizmus Ellen, és a Népek
Barátságáért nevű, a zámolyi romákat támogató szervezet, valamint a
CGT, a legnagyobb szolidaritási bizottság is. A meghívott szervezetek
szinte kizárólag baloldali beállítottságúak ‹ olvassuk a március 5-i
Magyar Nemzetben. Felbukkant közöttük az ACC és az AC (68), amely a
marxista diákmozgalmak hagyományait képviseli, a genfi székhelyű
Nemzetközi Szolidaritás Szocialista bizottsága, a radikális baloldali
MRAP (Mozgalom a rasszizmus ellen és a népek közötti barátságért)
strasbourgi és dijoni szervezete. Az illegális bevándorlók és a
tisztázatlan státusszal tömegesen az országban tartózkodó
“sans-papiers"-ket számos radikálisan balos szervezet képviseli, most
a “Sans papiers 59" is szerepelt a meghívottak között. A konferenciára
invitált európai parlamenti képviselôk mellett felbukkant az Amnesty
International orvosi bizottságát képviselô Nathalie Gisbert, Stanislas
Tomkiewitz gyermekpszichiáter, Max Warschawski jeruzsálemi (volt
alsó-rajnai) fôrabbi, és Michel Warchawski jeruzsálemi újságíró neve
is.
Impozáns lista, elképzelni is hátborzongató, mekkora apparátussal
dolgozik ez a destruáló internacionálé. A résztvevôk példákkal és
állítólagos tényekkel próbálták bebizonyítani, hogy Magyarországon
cigányüldözés folyik, ezért nem térhetnek vissza a zámolyiak.
Menekültminôsítést kapott eddig a negyvenes romacsoport mintegy
harmada‹ így döntött a francia menekültügyi hatóság. A romák úgy
tudják, hogy a többiek is megkapják az új fényképes igazolványt. Ez az
elsô eset, hogy olyan ország állampolgára kapott ilyen minôsítést,
amely az Európai Unióhoz készül csatlakozni. Afrancia menekültügyi
hatóság jelentésében azonban üldöztetésükrôl nem esett szó. Krasznai
András menekült az egyik napilapnak azt nyilatkozta: összkomfortos
lakást és szociális segélyt kapnak a minôsítés mellé. Szerinte a
francia állam ezzel elismerte, hogy a zámolyi romák nincsenek
biztonságban Magyarországon, és az Orbán-kormány képtelen a
diszkrimináció megfékezésére, a cigány lakosság megvédésére.
Egyre nyilvánvalóbbá vált ‹ írja Udvardy Zoltán a Magyar Nemzetben ‹,
hogy nem a romák lakáshoz juttatása a valódi cél. Ezt igazolja az is,
hogy a világszenzációvá vált romák helyzetérôl rendezett párizsi
konferenciára nem engedték be az ózdi kisebbségi önkormányzat
képviselôit, mivel “kormánypártiak". Liberálisan és toleránsan
kitették a szűrüket, majd az egybegyűltek “elmeszelték" Magyarország
kisebbségpolitikáját. Elgondolkodtató az is, hogy a romák kiutazásuk
után rekordgyorsasággal kapták meg a menekültminôsítést, miközben
ismert, hogy ez a procedúra általában évekig is elhúzódik, és olyan
népcsoportok tagjai is nehezen kapják meg, akik ellen etnikai háború
folyik hazájukban. Na igen, de nekik nincs ilyen jó sajtójuk ‹ szokták
mondani. Van benne valami. De mindez nem Magyarország szégyene.
Az ellenzék a hálózatban
Több roma szervezet vezetôje bírálta Fodor Gábor SZDSZ-es politikus
tegnapi parlamenti felszólalását ‹ írja a Magyar Nemzet március 6-án
‹, amelyben a zámolyi romák helyzetéért az Orbán-kormányt tette
felelôssé.
‹ Minden tiszteletem Fodor Gáboré, ám az ô miniszterségének ideje
alatt sem volt jobb a helyzet ‹ jelentette ki Osztojkán Béla, az
Országos Cigány Önkormányzat alelnöke. Szerinte az ellenzék azért tesz
ilyen kijelentéseket, mert érdekében áll a kormányellenes
hangulatkeltés.
Változatlanul felveszik segélyeiket Zámolyon a Strasbourgba távozott
roma családok ‹ tudta meg a Magyar Nemzet tudósítója Újvári Józseftől,
a Fejér megyei község polgármesterétől. ‹ A polgármester
érdeklődésünkre azt mondta: minden hónapban hazautazik a családok egy
megbízottja, aki szabályos meghatalmazással felveszi a pénzt. A
zámolyi képviselő-testület tavaly év végén két, ma már Strasbourgban
tartózkodó embernek ítélt meg rendszeres szociális segélyt,
személyenként és havonta 13,280 forintot. Ezenkívül tizenhat kisgyerek
után fizetnek egyenként havi 3320 forintos gyermekvédelmi támogatást.
A polgármester közölte: az összeg 75 százaléka az állami, negyedrésze
a helyi költségvetésből származik.
Georges Federman, a zámolyi romák ügyének felkarolására alakult
strasbourgi támogatóbizottság elnöke a Magyar Távirati Irodának
elmondta: szerinte a határozat abból a szempontból jelentôs, hogy az
OFPRA “az emberi jogok tiszteletben nem tartását egy európai uniós
csatlakozásra váró ország esetében ismerte el".
Van abban valamilyen jelzés, hogy a külföldi sajtóban és különbözô
emberjogi, kisebbségvédô, másságtámogató szervezetek, amik teljesen
behálózzák a nyugati társadalmakat, semmit nem kifogásoltak
Magyarországon a Horn-kormány idején, de mindenbe beleütik az orrukat
attól kezdve, hogy nem a szélsôbaloldal kormányoz.
Monostory Attila, a Zámolyon meggyilkolt csákvári fiatalember ügyvédje
kijelentette: az Európa Tanácshoz fordul, kérve, hogy a szervezet
küldjön megfigyelôket a zámolyi gyilkosság tárgyalásaira. Célja az,
hogy az Európa Tanács képviselôi a gyilkossággal kapcsolatban elhangzó
vallomások alapján tájékozódhassanak arról is, hogy a jelenleg
Strasbourgban tartózkodó romák közül kik érintettek az 1999 augusztusi
zámolyi tragédiában.
Mint ismert, 1999 augusztus végén a zámolyi romák közül néhányan úgy
megvertek egy csákvári fiatalembert, hogy kórházba szállítása után
belehalt sérüléseibe. Az orvos szakértôi vélemények szerint a
fiatalembert a módszeres verés következtében legalább öt halálos ütés
érte, s testén rugdosástól, taposástól eredô nyomokat is találtak. Az
emberöléssel Krasznai József unokaöccsét, a 20 éves Krasznai
Krisztiánt vádolják. Szemtanúk állítják: a garázdaságnak és az
emberölésnek társtettesei is voltak. Ôk jelenleg Franciaországban, a
zámolyi romák csoportjában rejtôzködnek. A székesfehérvári bíróság
javaslatára az Igazságügyi Minisztérium a francia hatóságoktól kérte
az ügy harmad-, illetve ötödrendű vádlottjainak kiadatását.
A roma-ügy hátterében és annak ürügyén Magyarország elrágalmazására
jelentôs csoportosulás lépett a nyilvánosság elé. Egy csoport az élet
naposabb oldaláról már ilyenre is vetemedett ‹ no nem a cigányok rossz
sorsa, hanem azon nyugtalanságuk miatt, hogy az Orbán-kormány még
megvan és netán meg is marad egy következô négy évre. A két vonal
között olvasható a közlemény:
‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹
Magyar értelmiségiek levele
a francia kormányfôhöz,
Budapest, 2001. március 12.
Az Országos Sajtószolgálat az alábbi levél kiadására kapott felkérést:
Lionel Jospin Úr
a Francia Köztársaság kormányának elnöke részére
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Március 8-án értesültünk arról, hogy az illetékes francia hatóság
menekültként ismerte el a roma (cigány) kisebbséghez tartozó magyar
állampolgárok egy csoportját, a Zámoly községbôl Franciaországba
menekült roma közösség tagjait. Úgy véljük, ebben a döntésben a
francia menedékjogi hatóság tárgyilagos tényfeltáró munkája,
megfontolt mérlegelése mellett jelentôs szerepet játszott a francia
társadalom szolidaritása, amely különbözô szervezeteknek és közéleti
személyiségeknek a kérelmezôket támogató akcióiban és nyilatkozataiban
nyilvánult meg. A francia nemzet tiszteletreméltó hagyományai közé
tartozik, hogy menedéket nyújt azoknak, akiket hazájukban politikai,
faji vagy társadalmi okból üldöznek. Franciaország védelmében az
évszázadok során ‹ s legutóbb az 1956-os forradalom leverését követô
idôszakban ‹ számos magyar részesült. E védelemért a magyar nemzet
hálával tartozik Franciaországnak. Elkeserítônek tartjuk, hogy ma,
több mint tíz évvel a magyar demokratikus jogállam újjászületése után,
még mindig vannak Magyarországon emberek, akiknek megalapozottan kell
tartaniuk attól, hogy származásuk miatt hátrányos helyzetbe kerülnek,
üldöztetés áldozatai lehetnek. Hisszük, hogy a francia társadalom
szolidaritása a menedékkérôkkel, és a francia hatóság döntése,
tanulság lesz a magyar társadalom számára. Az európai integráció
folyamata nem zárulhat le addig, amíg az ország félmilliós roma
népessége nem teljes értékű polgára a magyar társadalomnak, amíg a
mindenkori kormány nem tesz meg mindent a jogi és társadalmi
egyenjogúság megteremtéséért, amíg a rasszista kijelentéseket és a
rasszista cselekedeteket ‹ származzanak akár a közhatalom
képviselôitôl, akár magánszemélyektôl ‹ nem követi a társadalmi
felháborodás kifejezése, s indokolt esetben büntetés, amíg a romákat
következmények nélkül érhetik olyan jogsérelmek, amelyeket a többségi
társadalom polgárai nem tűrnének el.
Alulírottak levelükkel köszönetüket szeretnék kifejezni a zámolyi
romák ügyét támogató személyeknek és szervezeteknek, s egyúttal az
egész francia nemzetnek, amely ismét felkarolta azoknak az ügyét, akik
menekülni kényszerültek.
Budapest 2001. március 9.
Tisztelettel:
Ascher Tamás fôrendezô, Bársony János kisebbségkutató, Bíró András
alternatív Nobel-díjas, Daróczi Ágnes újságíró, Eörsi István író,
Esterházy Péter író, Faludy György író, Ferge Zsuzsa szociológus,
egyetemi tanár, az MTA és az Európai Akadémia tagja, Fischer Ádám, a
Manheini Opera művészeti igazgatója, Fridli Judit, a Társaság a
Szabadságjogokért ügyvivôje, Furmann Imre ügyvéd, a Nemzeti és Etnikai
Kisebbségi Jogvédô Iroda igazgatója, Gombár Csaba társadalomkutató,
Grünwalsky Ferenc filmrendezô, operatôr, Halmai Gábor alkotmányjogász,
egyetemi tanár, Havas Gábor szociológus, Hegedűs B. András közgazdász,
szociológus, Hell István újságíró, Horváth Aladár a Roma Polgárjogi
Alapítvány elnöke, Jancsó Miklós filmrendezô, Kemény István
szociológus, Kende János operatôr, Kende Péter politológus, a CNRS
volt kutatási igazgatója, az MTA tagja, Kenedi János kritikus, Kertesi
Gábor közgazdász, egyetemi tanár, Kis János filozófus, egyetemi tanár,
Közép-európai Egyetem, Kóczé Angéla az emberi jogi oktatási program
igazgatója, European Roma Rights Center, Budapest, Konrád György író,
Kôszeg Ferenc a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, Lengyel László
közgazdász, politológus, Ludassy Mária eszmetörténész, egyetemi tanár,
Nádas Péter író, Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, egyetemi oktató
(ELTE, Közép-európai Egyetem), Orsós Éva a Mediátor Alapítvány
igazgatója, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal volt elnöke,
Szikinger István ügyvéd Tamás Gáspár Miklós filozófus, Ungváry Rudolf
író Vásárhelyi Miklós sajtótörténész.
Tisztelettel:
Kôszeg Ferenc
a Magyar Helsinki Bizottság elnöke
‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹
Ebben a névsorban visszaköszön a kádári egypártrendszer, és a nemzeti
kormánynak odavágja: várjatok csak, elintézünk benneteket!
Hegedűs László, a strasbourgi Francia ‹ Magyar Társaság szóvivője ezzel
szemben azt hangoztatta, hogy Franciaország durván beavatkozott a
magyar belügyekbe, antidemokratikus döntést hozott, amikor megadta a
nyolc zámolyi romának a politikai menekült státust. Az elsősorban
kulturális rendezvényeket szervező, de politikai ügyekben is
megmozduló szervezetet 1989-ben hozták létre, az egyesületnek jelenleg
kilencven tagja van. Az 1956 óta Elzászban élő és a francia
szocialista pártban is aktív Hegedűs szerint a gazdag Franciaország
saját 200 ezres roma kisebbségének helyzetét sem képes megoldani. ‹
Nemcsak a menekültügyi hatóságnál tiltakozunk, hanem parlamenti
interpellációért lobbizunk a körzet konzervatív nemzetgyűlési
képviselőjénél ‹ mondta Hegedűs. Az egyesület a párizsi döntésre
válaszul nem vesz részt az idei franciaországi magyar kulturális évad
eseményein.
*
A magyar miniszterelnök nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azzal
kapcsolatban, hogy mi motiválta a francia szervezet döntését a zámolyi
romákkal kapcsolatban. Szokásos szerdai rádióinterjújában úgy
fogalmazott: “nem szükséges, hogy a magyar miniszterelnök olyan
helyzetbe hozza az országot egy nyilatkozatával, amelyben a mögöttes
mozgatókat próbálja bemutatni, diplomáciai konfliktust vagy vihart
kavarjon. Értjük mi mindannyian, mirôl van szó".
Orbán Viktor közölte azt is: a francia külügyminisztérium, és a
francia kormány elhatárolta magát a szervezet döntésétôl. Ugyanis a
francia külügyminisztérium szóvivôje kijelentette, kormányának ehhez a
döntéshez semmi köze sincs. A kormányfô szerint egyébként furcsa
formája a menekülésnek, amikor valaki hatályos útlevéllel kimegy, kinn
tartózkodik Franciaországban, onnan idônként hazajön, fölveszi a
szociális segélyét, majd megint kimegy. Hangsúlyozta, hogy a romák nem
politikai menedékjogot kaptak, hanem úgynevezett státust. Felhívta
arra is a figyelmet, hogy a francia hatóság egyéni elbírálás alapján
döntött a zámolyi romák kérvényérôl.
*
Nagy bajban lehet a baloldal, ha ilyen nagy szervezéssel, annyi sok
személlyel és szervezettel, anyagiakkal és propagandával ilyen kétes
kimenetelű nemzetközi ügyet tudnak csak felkavarni. Nagyon hasonló ez
az eset a Haider-üggyel, de hát az is sárbaragadt. Trianont azért
talán mégsem lehet mégegyszer megrendelni Párizsban.
Csapó Endre (Ausztrália)
a HUNSOR Ausztráliai tudósítója, a Magyar Élet főszerkesztője
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Csapó Endre korábbi cikkei:
• Trianon burjánzó ártalmai
• Tologatják már a villamost
• A kirándulás végetért...
• Gátak és rögeszmés gátépítők
• Nyugatról másszínű a táj
• Nemzetállam helyébe nemzetországot!
• Perpatvar a kisgazdapártban
• Éveleji látóhatár
• A Világszövetség sarokba állítása
• "Kis ország is mondhat érdekeset"
• Gyôzött a Balkán Romániában
• Pro Transilvania - Önálló Erdély
• Cser Ferenc interjú: Gyökerek - írta Csapó Endre
• Honnan ered a felemás világ?
• Elnökválasztás - a döntetlen eldöntése
• Pozsonyban is szakad a cérna
• Veszélyes lakoma Bukarestben
• MVSZ rendkívüli küldöttgyűlés lesz dec. 1-én
• A választások elôszele
• Ünneplések nyomában
• Középeurópa-politika kellene
• Fogy a magyar! kit érdekel?
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
| |||||||||