| |
|
|
“A haza nem eladó"
Idézôjelben áll a cím, mert itt most mint idézett jelszó szerepel. A
Független Kisgazdapárt használta ‹ jó eredménnyel ‹ 1998-ban a
választási idényben. Most újra olvasható a Kisgazdapárt szinte minden
közleményében, nyilatkozatában. A párt elnöke, Torgyán József az
alábbi közleményt jelentette meg hetilapjában, a Kis Újság július 13-i
számában:
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Országos Elnöksége
tájékoztatja a közvéleményt arról, hogy a FIDESZ-vezette kormánynak
nem volt joga a “haza nem eladó" jelmondatba összefoglalható közös
földpolitikánkon változtatni és a magyar termôföld idegenek részére
való átjátszását jelentô megállapodást kötni. Ezért az Országos
Elnökség megítélése szerint feltétlenül indokolt akár a teljes
útlezárással járó demonstráció-sorozat megszervezése is, hiszen a
kisebbik koalíciós partner kötelessége a nagyobbik kormányzó párt
bűnelkövetésének megakadályozása. Természetesen a Független
Kisgazdapárt Országos Elnöksége nem kívánja bezárni senki elôtt az
ajtót, ezért elfogadja a FIDESZ pártelnökének, Pokorny Zoltánnak azt
az ajánlkozását, hogy a két koalíciós párt üljön le tárgyalni
egymással. Ezért az Országos Elnökség felkéri Pokorni Zoltánt, jelölje
meg küldöttségét, hogy a Független Kisgazdapárt is kijelölhesse
sajátját. A tárgyalásokra készen állunk, de álláspontunkból nem
engedünk: a haza nem eladó!
Kelt Budapesten, 2001. évi július hónap 10. napján.
A Párt Orszáégos Elnöksége nevében: Dr. Torgyán József sk. országos
elnök, Gyimóthy Géza sk. országos fôtitkár, G. Nagyné Dr. Maczó Ágnes
sk. országos alelnök.
‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹‹
A Közlemény valóságos kórlelet a magyar politikai helyzet jelen
állapotáról. A kormánykoalíció pártjai újságon keresztül üzengetnek
egymással. Úgy hallottuk korábban, hogy Torgyán József korábbi
földművelésügyi miniszter nem vett részt a minisztertanács ülésein,
nem találkozott a kormányfôvel. Torgyán József a magyar föld elvtelen
kiárusításával, idegenek részére való átjátszással, végülis árulással
vádolja a kormányt. “Azok a fideszes politikusok, akik most el akarják
veszejteni a Független Kisgazdapártot, hogy kiárusíthassák
földjeinket, és hogy »egyedül uralkodhassanak«, és ezért létre akarják
hozni a többpártrendszer helyett az egypártrendszerként működô
kétpártrendszert, és ezért szövetségesük hátába szúrják a kést,
nemcsak a Független Kisgazdapártot árulják el, hanem elárulják
európaiságukat is."
A megtépázott Kisgazdapárt a politikai arénában elszenvedett
sérelmekért és presztizsveszteségért az ország nemzeti érzésű
közönségéhez fordul abban a reményben, hogy a föld védelmére kiálló
közvélemény megnyilatkozása a pártot is megmenti. Korábban a
Horn-kormánnyal szemben hangzott a földmentô szólam ‹ nagyonis
jogosan. Most a kormánykoalíción belül véli megtalálni a kisgazdapárt
elnöke az ellenséget, akivel szemben ellenállásra szólítja a nemzetet:
mentse meg azt az egyetlen pártot, amely védelmezi a magyar földet.
A Kisgazdapárt július 13-án ülést tartott, és a három héttel ezelôtt
létrehozott Országos Földvédő Bizottsága nevében az alábbi határozatot
hozta:
“Az Országos Földvédő Bizottság megállapítja, hogy a Fidesz-kormányzat
a brüsszeli csatlakozási tárgyalásokon feladta a magyar érdekeket
azzal, hogy hozzájárult ahhoz, hogy külföldi magánszemélyek 3 évi
magyarországi tartózkodás után magyar termőföld-tulajdont szerezzenek,
ami egyenértékű a haza kiárusításával. A magyar érdekek elárulása után
világossá vált, hogy a zsebszerződések elleni kemény fellépés
szólamait a Fidesz-többség a közvélemény éberségének kijátszására
használja, hiszen a zsebszerződések elleni harcot a Független
Kisgazdapárt hirdette meg és elnöke, mint földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszter fejtette ki azt az álláspontot, miszerint
az általa javasolt Nemzeti Földalap felállításával és megfelelő
költségvetési forrásokkal való ellátásával az állami elővásárlási
jogot garantálni kell. Ez, a Fidesz halogató politikája miatt, nem
valósulhatott meg a mai napig. Az Országos Földvédő Bizottság
megállapítja, hogy az össznemzeti kincsből ‹ annak kiárusítása után ‹
már csak a magyar termőföld maradt és a Fidesz ezt is el akarja adni.
AKIÉ A FÖLD, AZÉ AZ ORSZÁG, ezért a Független Kisgazdapárt álláspontja
világos, a mi földünk a mi hazánk, ezért az Országos Földvédő
Bizottság felkéri a tagságot és a szimpatizánsokat, hogy augusztus
15-én, Nagyboldogasszony napján tartson nyilvános könyörgést a
termőföld védelméért; minden megyének kötelessége egy központi megyei
rendezvényt megtartani, de ajánlott a helyi és alapszervezeteknek is a
nyilvános könyörgés megszervezése. A Független Kisgazda-,
Földmunkás-és Polgári Párt azért kívánja Nagyboldogasszony napját
Földvédő Nappá nyilvánítani, mert bölcs államalapító Szent István
királyunk Magyarországot a Nagyboldogasszonynak ajánlotta fel és nem a
külföldieknek. A nyilvános könyörgés az első lépés a magyar termőföld
védelme érdekében, de ha szükséges, mozgósítjuk az egész társadalmat
és elmegyünk akár a teljes útlezárásig is."
Teljeskörű útlezárás különösen a határmenti településeken lenne, a
szándék szerint ezzel is felhívnák az Európai Unió figyelmét arra,
hogy “a föld kiárusítása kérdésében" nincs egyetértés a pártok között.
A pártelnök szerint augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját ‹ amikor
országos imádságokat rendez az FKGP a magyar földért ‹ munkaszüneti
nappá kellene nyilvánítani.
Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke nyilatkozatában “a tények
megmásításának" nevezte, ahogyan az FKGP elnöke a magyar gazdák
érdekeit védő brüsszeli egyezményt kommentálja. Az Európai Unióval
kötött megállapodás nem teszi lehetővé külföldi jogi személyek
magyarországi földvásárlását. Csak külföldi magánszemélyek vehetnek
földet Magyarországon, de ők is csak akkor, ha legalább három évig itt
élnek, az év nagy részét ebben az országban töltik, itt fizetnek adót,
közvetlenül mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak, és a helyben lakó
gazdák lemondanak föld-elővásárlási jogukról. Pokorni Zoltán úgy
véli, a demonstrációk és blokádok tervezgetése helyett közösen kellene
föllépni a földspekulációk ellen. Kifejtette, hogy az Európai Unióval
kötött megállapodás fontos, a magyar földtulajdonosok érdekeit védô,
kedvezô eredményekkel járó lépés. Ezt a megállapodást követi majd a
helyben lakó gazdák, illetve a Nemzeti Földalap elôvásárlási jogáról
szóló törvény megalkotása. ‹ Mindebben meghatározó szerepe van Vonza
András agrárminiszternek, aki egyébként Torgyán Józsefnek, az FKGP
elnökének támogatását is élvezi ‹ jegyezte meg a Fidesz elnöke.
Orbán Viktor kormányfô is megszólalt a fölgerjesztett földügyben.
Szerinte jó megállapodás jött létre, és nincs ki ellen harcolni,
útelzárások helyett a magyar termôföld védelmében a Parlamentnek
ôsszel több törvényt kell megalkotnia. Ebben Orbán Viktor az FKGP
közreműködésére is számít.
A kormányfô a Kossuth Rádiónak adott interjújában úgy fogalmazott:
mindenki, aki aggódik a magyar termôföldért, elôször tájékozódjon
arról, hogy mi történt, mi az elért megállapodás. Emlékeztetett arra,
hogy a kormány olyan megállapodást kötött Brüsszellel, amely nem teszi
lehetôvé a külföldiek földvásárlását Magyarországon, külföldi
magánszemélyek a késôbbiekben csak mától számítva csaknem tíz év múlva
kerülnek ebbe a helyzetbe. Orbán Viktor szerint a tíz év elteltével a
magyar gazdák már tôkeerôsek lesznek, s nem tudják kihúzni a lábuk
alól a talajt.
Egy hír (NOL 2001 május 20), ami nem ide tartozik ‹ de mégis... :
“Szeretnénk olyan irányba vinni a Magyar Szocialista Pártot (MSZP),
hogy az egy valódi modern szociáldemokrata párt legyen ‹ mondta a
miniszterelnök-jelöltségre esélyes politikus bankár, Medgyessy Péter
az MSZP Országos Hallgatói Tagozatának szombati budapesti gyűlésén.
Hangsúlyozta: az elmúlt évtizedben sokat változott a
szociáldemokrácia, amely ma a korábbinál sokkal integratívabb,
szélesebb, nyitottabb gondolkodást tükröz. A politikus rámutatott: a
modern szociáldemokrácia rájött arra, hogy vannak klasszikus
szociáldemokrata értékek, mint például a szolidaritás, amelyeket meg
kell tartani, és vannak olyan más politikai áramlatok által képviselt
értékek, amelyeket integrálni kell ahhoz, hogy a mai világ
követelményeinek meg lehessen felelni. ‹ Ezek közé tartozik a
hazafiság, a nemzeti érzés, a nemzeti öntudat, amely szerves része a
politikának, és amelyet egyetlen politikai irányzat sem sajátíthat ki
‹ mondta."
Értjük ugye e bolsi-dumát és taktikát? Amit félévszázadon át
tűzzel-vassal üldöztek ‹ no már nehogy kisajátítsák azt az üldözöttek!
Ez épp úgy nekik jár, mint az elkommunizált, majd megprivatizált
nemzeti vagyon. Ehhez már csak egy olyan feledékeny választóközönség
kell, mint volt 1994-ben.
A nemzeti feledékenységre számított Kovács László MSZP pártelnök is.
Amikor megérkezett a hír Luxemburgból június 12-én a földpiac
szabályozásáról szóló megállapodásról, az MSZP teljes mozgósítást és
össztüzet vezényelt a megállapodás ellen. A volt
külügyminiszter-pártvezér ‹ árulást sugallva mondta: “Én nem mondom
(és persze mondta), hogy árulás történt, de ha kormánypártként mi
tesszük ugyanezt, most a Fidesz azzal vádolna bennünket, hogy eladtuk
a magyar földet".
Ez az ember tényleg tyúkeszűnek nézi a magyar népet. Nem azt kéri
számon, amit pártja és az SZDSZ képviselt, hanem azt, amit Pongrátz
Gergely és társai követeltek 1997-ben, amikor ôket ezért rendôrökkel
megverették. Ez a két párt ‹ híven eltartóikhoz ‹ a magyar
mezôgazdaság piacelvű átalakításának a legszélsôségesebben liberális
módozatát készítették elô. Ez pedig a bárhonnan jelentkezô tôke
számára megnyitotta volna korlátlan szabad áruként a magyar földet.
Olyan földpiac megteremtésén fáradoztak, ahol a magyar állam többé sem
tulajdonosként, sem pedig korlátozó közhatalomként nem szerepelhet. E
két pártnak feladata volt kormányhelyzetben olyan törvényeket alkotni,
amelyek a földvásárlók erôszakos nyomulását megengedik, mi több, a
gátoló törekvéseket büntetik. Pongrátz megveretése csak egy kis elôleg
volt. Bár ilyen törvény nem jött létre, de a megtôkésedett bolsevista
kormányzás alatt illegális, álcázott, úgynevezett zsebszerzôdésekkel
közel félmillió hektárnyi földet már eltelekkönyveztek idegeneknek.
Errôl szól Tanka Endre ‹ az MTA doktora, tudományos tanácsadó ‹ a
Magyar Nemzetben július 11-én:
“Az SZDSZ és az MSZP 1989 óta töretlenül munkálkodik a jogi személy
jogképességének a természetes személy jogi státusára kiterjesztésén,
ezzel a gazdálkodó és egyéb szervezetek földtulajdon-szerzési
képességének általános érvényű, alkotmányos elismertetésén. 1994-ben
az SZDSZ-alapítótag köztársasági elnök az Alkotmánybíróságnál
indítványozta annak kimondását, hogy az Alkotmány 70/A. paragrafusa
szerinti jogegyenlôség alapján nálunk a természetes és a jogi
személyek minden szempontból legyenek egyenlôk. Az indítvány
alaptalannak bizonyult. Ez sem gátolta viszont a koalíciós partnereket
abban, hogy elutasított igényüket becsempésszék az 1998. márciusi
parlamenti alkotmánytervezetbe. Eszerint “az emberi és állampolgári
jogok (alapvetô jogok) és azok védelme megilletik a jogi személyt és a
jogi személy nélküli szervezetet" (52. paragrafus).
Az alkotmánymódosítás kudarcai ekkor még nem törték meg a liberálisok
ama elszántságát, amely a nagybirtoküzem tôkeerejéhez törvényes módon
a földtulajdonosi monopóliumot kívánta kapcsolni. A Horn-kabinet a
földtörvény 1997. évi módosításával ennek jegyében engedélyezni akarta
a természetes személyekbôl álló jogi személyek részére a
földtulajdonszerzést. Ismeretes, hogy e kísérlet is megbukott. A
Fidesz‹MDF-ellenzék ugyanis több mint 200 ezer érvényesített
állampolgári aláírást gyűjtött össze napokon belül, hogy az
MSZP‹SZDSZ-kormány bocsássa népszavazásra a földkérdést. Ezt a
népszavazást annak ellenére sem írták ki, hogy az Alkotmánybíróság az
aláírásgyűjtô ellenzék kérdéseinek adott alkotmányos elsôbbséget a
kormánnyal szembeni vitában. Azt azonban legfeljebb a szűkebb szakmai
körök tudják, hogy a diktátum nem annyira a társadalmi ellenálláson
futott zátonyra, mint a nemzetközi jog kötôerején. Hiába biztosította
volna a kétharmados többségű parlamenti koalíciós többség a törvény
elfogadását, ha az az OECD- egyezménybe ütközik, amelyhez Magyarország
1996 március 20-án csatlakozott. Az egyezményben részes külföldi
államok jogi személyiségű beruházóit a földtörvény-módosítás kizárta
volna a földtulajdonszerzésbôl azokkal a cégekkel szemben, amelyek
tagjai természetes személyek. Ez nyilvánvaló jogi diszkrimináció, amit
a nemzetközi jog nem tűrhet el. E tilos, hátrányos megkülönböztetést a
szerzôképességnek csak az általános hatályú, a jogi személyek
valamennyi típusára kiterjedô elismerése hidalhatja át. E határig
viszont ‹ az adott politikai helyzetben ‹ még a Horn-kormány sem
mehetett el, mert az OECD-egyezményben elôírt nemzeti elbánás
követelménye szerint a hazai jogi személy földtulajdoni
szerzôképességének elismerése automatikusan kiterjed az OECD
jogalanyaira. Vagyis a törvénymódosítás korlátlanul szabad földpiacot
nyitott volna a külföldi globális óriáscégek számára. Ne felejtsük ki
a fenti törvénykezési aktusból a földvédelem drasztikus kiiktatására
tett kísérletet. A Világbank egyik alapkövetelménye, hogy a
termôföldnek a művelésbôl való végleges kivonásánál és nem
mezôgazdasági célra fordításánál a tôke- és profitigény feltétlen
elsôbbséget kapjon: közérdekű föld- és környezetvédelem címén az állam
abba ne avatkozhasson be. E követelményt a törvénytervezet azzal
kívánta teljesíteni, hogy bármely (akár külföldi) szervezet
területigénnyel járó beruházása számára megengedte a termôföldnek a
termelésbôl való, más célú végleges kivonását, ha ezt a hatóság
engedélyezi és a beruházó a (jelképes mértékű) földvédelmi járulékot
megfizeti. A földvédelem ilyen cinikus felszámolása a földet a
karvalytôke szabad prédájává tenné, hiszen csak a földigénylô céljától
és pénztárcájától függ, hogy mit és milyen mértékben akar megvenni."
(Idézet vége.)
Ilyen ellenzékkel és ilyen kormányzópartnerrel szemben kell végeznie a
jelenlegi kormánynak azt a feladatot, hogy az európai egyesülés felé
haladó úton valóban létezô földfelvásárló szándékokat és a külföldi
tôke kizsákmányoló célú nyomulását (hát ez a természete) amennyire
lehetséges ‹ kivédje. Az Egyesült Európa nem bowling club, ahova
kedvünkre belépünk, ha nem tetszik kilépünk. Elöljáróban megkaptuk az
átnevelést a szocialista táborban, azt követôen minden csak jobb
lehet, mint az volt. Oda még kevésbé a magunk jószántából
csatlakoztunk, de ebbôl sem lehet kimaradni. Európa egyesítése valahol
elhatároztatott, és az megtörténik akkor is, ha a besorozottaknak nem
tetszik.
Az Európai Unió államai föladják szuverénitásuk nagy részét. A nemzeti
szuverénitás kellékei (önáló hadsereg, saját pénz, szuverén
törvényhozás és külpolitika) megszűnnek vagy korlátozódnak. Az ország
új politikai és gazdasági környezetbe kerül, ahol más módon kell
védelmezni a nemzeti értékeket és érdekeket. Ezért nem mindegy, hogy
milyen politikai irányzat kormánya viszi be a nemzetet az Egyesült
Európába. Erre utalóan, és maradva a földkérdésnél, zárószóként, és
fôleg aggódásunk eloszlatására idézzük egy Fidesz-párti képviselô
napirend elôtti felszólalását a magyar parlamentben 1997 június 2-án:
Dr. Szájer József (Fidesz): Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar
Köztársaság miniszterelnökének a múlt héten ismét sikerült a
közvéleményt felbolygatnia. Horn Gyula egy MSZP-s
pártaktíva-értekezleten bejelentette, miszerint a kormány biztosítani
kívánja, hogy a szövetkezetek és gazdasági társaságok is
vásárolhassanak magyar termôföldet. Két napra rá a kormány mindenfajta
elôzetes tárcaegyeztetés nélkül tárgyalni is kezdte a három év
elteltével hirtelen a süllyesztôbôl elôvarázsolt javaslatot, és a
kormány sajtótájékoztatóján maga a miniszterelnök erôsítette meg
újból, hogy a földvásárlás lehetôségét ki kívánják szélesíteni.
Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz és az ellenzéki pártok, több
társadalmi szervezet és mezôgazdasági érdekképviselet azonnal
tiltakozó nyilatkozatot adott ki, mert a kormányfô újabb rögtönzése
folytán a külföldi tulajdonosok kezébe juthat a termôföld. A
miniszterelnök úr becsapja a közvéleményt, amikor azt állítja, hogy a
jogi személyek földszerzésének biztosításával nem kerülhetne termôföld
külföldi tulajdonba. A társaságok földszerzésének biztosítása a hátsó
kapun behozná a külföldi tulajdonosokat, hiszen elegendô egy, a
feltételeknek már megfelelô gazdasági társaságban üzletrészt
vásárolni, és máris pillanatok alatt külföldi lesz a magyar termôföld
tulajdonosa.
A jóval tôkeerôsebb külföldi befektetôk pillanatok alatt
felvásárolhatják a termôföld nagy részét, hiszen ma még a termôföld
ára a piaci viszonyok kialakulatlansága miatt jelentôs mértékben
alulértékelt Magyarországon. Ebben a helyzetben a magyar gazdák
rosszabb anyagi helyzetük miatt alulmaradnának a külföldiekkel való
versenyben, és kiszorulhatnának a földpiacról. A külföldi tulajdon
megjelenése felnyomja a földbérlet árát, és ezzel a mezôgazdasági
termelés költségeit: ez így minden magyar állampolgárt érint, mert
jelentôsen drágíthatja az alapvetô élelmiszerek árát.
Tisztelt Ház! Az is világos, hogy a kormányfô átgondolatlan
rögtönzésének nincsen nemzetközi oka, nincsen ilyen nemzetközi nyomás.
Sem az Európai Unió, sem más szervezet nem kényszeríti Magyarországot,
hogy ilyen elhamarkodott lépést tegyen, kivéve talán a spekulatív
külföldi befektetôket, akik arra törekszenek, hogy a késôbb majd
emelkedô termôföldárak hasznát bezsebeljék, valamint azokat, akik már
eddig is törvénytelen zsebszerzôdésekkel a dunántúli termôföld egy
részét megszerezték, és azt legalizálni szeretnék. Nem hiszem, hogy a
magyar termôföld nemzeti tulajdona ellenében engedni kellene ezeknek a
nyomásoknak.
Tisztelt Országgyűlés! A kormányfô ötlete éppen akkor robbant be a
közéletbe, amikor folynak a nemzeti agrárprogram kidolgozásának
munkálatai. Világos, hogy ha valaki érinti a magyar mezôgazdaságot,
akkor a külföldiek földhöz juttatásának biztosítása ilyen kérdés, ami
messzemenô következményekkel jár.
Az agrárkerekasztalnál eddig egyetértés volt abban, hogy a
termôföldnek nemzeti tulajdonban kell maradnia. A gondolat mostani
felvetése azt is igazolja, amit az ellenzék és a magyar társadalom már
sokszor tapasztalt (gondoljunk csak a Bokros-csomagra vagy az
alkotmányozási megállapodás egyoldalú felrúgására az MSZP vagy az
SZDSZ részéreôl!), hogy a kormány szava semmmit nem ér. Igazolja, hogy
a kormány az agrárkerekasztalnak és a nemzeti agrárprogramnak csupán
propagandaszerepet szánt, és arra volt jó, hogy a februári
belpolitikai válságot kezelje, de valójában megy a saját feje, a
lobbyk és a rögtönzések útján.
Tisztelt Orzsággyűlés! A Fidesz mindezek alapján elfogadhatatlannak
tartja az MSZP‹SZDSZ-kormány tervének megvalósítását, és nyomatékosan
tiltakozik ellene.
Miniszterelnök Úr! Tisztelt Kormány! Hagyjanak fel az ország és vidéki
lakosság tönkretevésének tervével! Ne adják a magyar termôföldet
külföldi kézre!
Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz a maga részérôl minden alkotmányos
eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy Horn Gyula és
kormányának a külföldiek termôföldhöz juttatására vonatkozó tervét
megakadályozza. Köszönöm a figyelmüket (Taps az ellenzéki pártok
soraiban.)
‹‹‹‹‹‹‹
Csapó Endre (Ausztrália)
a HUNSOR Ausztráliai tudósítója, a Magyar Élet főszerkesztője
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Csapó Endre korábbi cikkei:
• Szlovákia lecsúszott a Balkánra
• A délvidékiek autonómiájának esélyei
• Jól vizsgázott az Országgyűlés
• Tanácskozás után
• Európa közepe Budapest
• Népszavazás - kétes cselfogás
• Lesze-e valaha Magyarok Világszövetsége?
• "Lefejezik"-e a Kisgazdapártot?
• A nemzetegyesítés további feladatai
• A nemzetegyesítés elsô törvénye
• Ahány ház, annyi egyház
• Délvidéki remények és aggodalmak
• Dabas beindította a választási kampányt
• Sajtóelvtársi összefogás
• A zámolyi romák cigányútra mentek
• Szétverni a szobrot is - ha magyar
• Trianon burjánzó ártalmai
• Tologatják már a villamost
• A kirándulás végetért...
• Gátak és rögeszmés gátépítők
• Nyugatról másszínű a táj
• Nemzetállam helyébe nemzetországot!
• Perpatvar a kisgazdapártban
• Éveleji látóhatár
• A Világszövetség sarokba állítása
• "Kis ország is mondhat érdekeset"
• Gyôzött a Balkán Romániában
• Pro Transilvania - Önálló Erdély
• Cser Ferenc interjú: Gyökerek - írta Csapó Endre
• Honnan ered a felemás világ?
• Elnökválasztás - a döntetlen eldöntése
• Pozsonyban is szakad a cérna
• Veszélyes lakoma Bukarestben
• MVSZ rendkívüli küldöttgyűlés lesz dec. 1-én
• A választások elôszele
• Ünneplések nyomában
• Középeurópa-politika kellene
• Fogy a magyar! kit érdekel?
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
| |||||||||