Az erdélyi magyar egyetem három honapja
HUNSOR medencefigyelő
írta Tibori Szabó Zoltán
Immár három hónapja létrejött, s két hónapja működik az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Október elején - napokon át tartó, kormányfői,
miniszteri és államtitkári látogatásokkal egybekötött ünnepségeken -
több helyszínen is megnyitotta kapuit a Sapientia. Az ünnepi beszédek után
azonban megkezdődtek a cseppet sem könnyűnek ígérkező hétköznapok. A fiatal
egyetemnek bizonyítania kell. Az erdélyi felsőoktatásban ugyanis hatalmas a
versengés.
Az EMTÉ-n maga az oktatás csak október 15-én kezdődött. Addig a csíkszeredai
Sapientia-fiók 209 első éves diákja Homoródfürdőn előkészítő táborban vett
részt. Már ott megismerhették egymást és néhány tanárt, felkészülhettek a
Csíkszeredába történő áttelepedésre. Bevezették őket az egyetemi életbe,
megalakult a hallgatói önkormányzat.
Kolumbán Gábor, a csíkszeredai Sapientia menedzsment és társadalomtudományi
tanszékének megbízott vezetője és a Sapientia Alapítvány székelyföldi
fiókjának elnöke két hónap elteltével úgy látja, hogy egész sor kedvező
tapasztalatot szereztek. A fiatal oktatógárda jól dolgozik. Pezsgő diákélet
zajlik: megtartották az első Székelyföldi Diákköri Konferenciát,
megszervezték az első gólyabált is. Családias hangulat alakult ki, s ehhez
az is hozzájárul, hogy a kollégium és az egyetem egy helyen van.
A nehézségekből is van persze bőven. Kiderült például, hogy a tanárokat túl
későn, csak október elsejével szerződtették, ezért közülük szinte senki sem
tudott a vakáció ideje alatt a jegyzetek írásával foglalkozni. A másik
negatív tapasztalat, hogy a diákok alapképzettsége kiegyenlítetlen.
Megfogalmazódott az első tanulság: a jövőben már év elején egy szintre kell
hozni a diákok alaptudását. Ennek érdekében véli Kolumbán az
oktatás megkezdése előtt előkészítő tanfolyamokat kell majd szervezni,
elsősorban számítástechnika, matematikai alapismeretek és idegen nyelvből.
Tonk Sándor professzor, az EMTE rektora megállás nélkül ingázik az egyetemi
intézményeknek otthont adó városok között. A legfontosabb eredménynek azt
tekinti, hogy elkezdődött a tényleges oktatói munka Csíkszeredában és
Marosvásárhelyen, illetve folytatódott Nagyváradon, a Partiumi Keresztény
Egyetemen, amely a Sapientiához kötődik.
A rektor is úgy látja, hogy gondjaik az indulás nehézségeihez kapcsolódnak,
hiszen párhuzamosan kellett az oktatni, elvégezni a hátramaradt
szervezőmunkát, véglegesíteni az infrastruktúrát. Tonk Sándor szerencsésnek
mondja, hogy Marosvásárhelyen - egyetemi város lévén - sok a
tapasztalt tanár. Itt ezért gördülékenyebben indult az élet. Az oktatókat is
könnyebb volt megnyerni, hiszen ott műszaki jellegű, illetve
szociál-pedagógiai szak indult, s Erdélyben sok az ehhez értő egyetemi
tanár. A rektor Marosvásárhelyt közelebbről ismeri, mert ott tanít is. Itt s
bevezették azt az általános műveltségi, magyar művelődéstörténeti tantárgyat
a műszaki hallgatóknak is.
Tonk professzor szerint Csíkszeredában valamennyire más a helyzet, mert az
nem volt egyetemi város. Az oktatás ott is jól indult, de a megfelelő
tanárok megnyerésével vannak nehézségek. Igen sok az ingázó tanár, s ez
megnehezíti a munkát. Úgy véli, Csíkszeredában még bizonyos időre szükség
lesz, amíg az oktatás a rendes mederben folyhat. A rektor azt állítja: nem
érte meglepetés.
Az eltelt időszakban valamennyi helyszínen igyekeztek pótolni a
felszereltség hiányosságait. Marosvásárhelyen és Csíkszeredában korszerű
kézikönyvtárat szeretnének létrehozni. Másfelől mivel olyan
tudományágakban is indult az oktatás, amelyek esetében megfelelő háttérrel
nem rendelkeztek a könyvtárra nagy szükség lenne. Sok segítséget
kaptak külföldről, hogy a korszerű igényeknek megfelelhessenek.
A Sapientia különböző szakokra kapott ugyan működési engedélyt, az egyetem
ideiglenes akkreditációját tartalmazó kormányrendelet azonban eddig nem
látott napvilágot. Tonk Sándor azonban e tekintetben is bizakodó:
Komoly ígéretet kaptunk arra, hogy a kormányrendelet már nem késik
sokat. Eddig kért szakot engedélyeztek, amelyekhez bemutattuk az ideiglenes
működéshez szükséges dokumentumokat. Tehát mind a kilenc szak, amellyel
indultunk, megjelenik majd a kormányrendeltben is állítja.
Új elem, hogy sikerült az első kolozsvári szak indításához is
összeállítaniuk az akkreditációs dokumentumokat, be is nyújtották, s túl
vannak már az első szakmai ellenőrzésen. Jóllehet a szakmai jóváhagyást még
nem kapták meg, kérésüket nem is utasították el. Bizonyos korrigálásokat
kértek tőlük, amelyeket hamarosan elvégeznek. Tehát Kolozsváron is
megmozdult az egyetem ügye, s Tonkék azt remélik: az elkövetkező időszakban
ebben a városban is engedélyt kapnak újabb szakokra.
Az eltelt két hónapban a román sajtóban többször támadták az egyetemet: az
ott lezajlott rendezvényeket román- és Európa-ellenesnek bélyegezték.
Székelyföldi román szervezetek is kifogásolták például, hogy Csíkszeredában
a Sapientián tartották a Székelyföld gazdasági fejlesztésével foglalkozó
konferenciát, s hogy a Duna TV november 7-én ott mutatta be a Hagymakupolás
honfoglalás című filmjét. A román sajtó szemében e rendezvények a
Sapientiához kötődtek, de Teoctist pátriárkának, a Román Ortodox Egyház
fejének a tiltakozását is kiváltották. A pátriárka elsősorban a filmben és
annak bemutatóján Csíkszeredában elhangzottakat utasította vissza december
6-i kolozsvári nyilatkozatában.
Tonk Sándor ezt másképp látja:
A román sajtó támadása egy általános kampány része volt, amibe mi is
belesodródtunk. A bírált tudományos konferenciáról az egyetem vezetősége
tudott, és annak idején a szervezőkkel megállapodott, hogy arra az egyetem
épületében, az egyetem keretei között kerüljön sor. Amit rosszallottam, hogy
néhány külföldről érkezett tanár ez alkalommal felvetette az autonómia
kérdését, holott tudni való, s hogy ez milyen reakciókat vált ki a román
politikusokból. A másik a filmbemutató volt. Meg kell mondanom őszintén, azt
magam is rosszallottam. Nem amiatt, mert bemutatták, hanem az azt követő
vitafórum miatt, amelyen sok olyasmi elhangzott, aminek nem kellett volna. A
megbízott rektori minőségemben figyelmeztettem a két helyszín dékáni
hivatalát, hogy a jövőben ilyesmiket ne szervezzenek. Nincs szükségünk erre,
nekünk nem az a fontos most, hogy intézményeinkben rendezvényeket tartsunk.
Ott az oktatás most a legfontosabb.
A rektor úgy látja: a diákok könnyen beilleszkedtek. Sőt régi tapasztalatát
emlegeti, miszerint a diákokkal általában kevesebb a gond, mint a
tanárokkal. Igyekezett azonban tudatosítani a diákságban, hogy mekkora ennek
az első generációnak a felelőssége.
Csíkszeredában nemrég találkoztam a diákönkormányzat képviselőivel.
Kedves, tanulni akaró fiatalok. Remélem, hogy megértették, amit elmondtam
nekik, milyen nagy a felelősségük. Ezen az első évfolyamon nagyon sok múlik.
Főképp az, hogy a fiatal egyetemünk milyen hírnévre tesz szert. Mert ha egy
év alatt elterjed, hogy itt komolytalanul folyik a munka, igénytelen az
oktatás, akkor a jövőben nehéz dolgunk lesz. Ha viszont azt fogja mindenki
tapasztalni, hogy itt igenis színvonalas, komoly az oktatás, akkor
gyorsabban megerősödne a hírnevünk, az intézmény maga mondja.
A tudományos kutatás terén folytatták a már korábban megkezdett munkát. Az
alapítvány keretében működik a Tudományos Programok Intézete. Egyelőre
nincsenek saját kutatóik. Eddig a romániai magyar tudomány támogatására
írtak ki kutatói pályázatokat. Tonk professzor szerint ez azt jelenti, hogy
nemcsak a saját intézetük alkalmazottainak a kutatásait támogatják
anyagilag, hanem bármely magyar felsőfokú oktatásban részt vevő tanár vagy
diák kutatási programját.
- Az idén rendkívül színvonalas pályázatok érkeztek. A tudományos
életünk elitje kis munkaközösségekkel, amelyekbe diákokat, fiatal
kutatókat vonnak be végzi a kutatásokat. Jó reményünk van arra, hogy
az első eredményeket nemsokára könyv alakjában is le tudjuk tenni az
asztalra. Ez a kötet az elmúlt esztendő ösztöndíjasainak a kutatásait
tartalmazó tanulmányokból áll össze - közli nem kevés büszkeséggel.
Majd szerényen teszi hozzá, mekkora örömet jelentett számukra, hogy az
egyetem megfigyelői, illetve tanácskozási joggal meghívást kapott a Magyar
Rektori Konferencia munkálataira. Ez az intézmény számára rendkívül fontos,
hiszen ezzel a gesztussal a magyar egyetemi és akadémiai közösség mintegy
befogadta a Sapientiát, s partnernek tekinti.
Jövőbeli terveik közé sorolja a rektor újabb szakok beindítását Kolozsváron.
Zenetudományra, zenepedagógiára gondoltak, mert ezt nagyon igénylik, s
hiányszakoknak számítanak. Egy médiaszakhoz most készítik az akkreditációs
papírokat. Ezeknek még meg kell teremteni a feltételeket Kolozsváron.
Az elmúlt időszakban vádak is érték a Sapientiát. Ezek főképp a magyar
költségvetéstől kapott pénzek túlságosan könnyű elköltéséhez kapcsolódtak.
Hírek kerengnek a pénzszórásra emlékeztető költekezésről, és a helyi
bérekhez képest meglehetősen magas fizetésekről és tiszteletdíjakról is.
Könyvvizsgálók is állapítottak meg hasonló rendellenességeket, a
közbeszerzési előírások be nem tartását. Nehéz azonban megmondani: mely
hibák történtek szándékosan, s melyek a kezdetekkel együtt járó
tudatlanságból.
Hátránynak tűnik az is, hogy az erdélyi magyar egyetemi oktatók egy része a
Sapientiát még mindig nem hajlandó versenyképes felsőfokú oktatási
intézménynek tekinteni. Tonk Sándor és csapata azonban mindezekre újabb
tervek valóra váltásával válaszol.
Kolozsvár, 2002. január
írta Tibori Szabó Zoltán
forrás: Népszabadság
[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
További cikkek e témában:
• A Max van der Stoel Egyetem és a státustörvény
• A Dél-tiroli autonómia modell
• A nyelvhasználat finn és svéd módra
• Kisebbségi Jogok a Nemzetközi Jogban
• A Hágai Ajánlások
• Az Osloi Ajánlások
• Értelmező megjegyzések a Lundi Ajánlásokról
• A régiók és autonómiák Európája felé: Skócia és Wales a belső önrendelkezés útján
• Autonomia és az új világrend
• Státustörvény és történelmi párhuzamok
• Lehet-e számítani az európai Unióra?
• A státustörvény ismertetése
• Állampolgárság vagy státusztörvény?
• Az évezred búcsúztatója - A magyarság helyzete és kilátásai a Kárpát-medencében
• Romániában elfogadták a kisebbségi nyelvtörvényt
• Nemzetállamiság és autonómia Romániában
• Európának szüksége van kisebbségeire
• Toró T. Tibor: Ünnep, ha megalázhatnak?
• Ünnep vagy gyásznap Erdélyben ? - írta Borbély Zsolt Attila
• Egy csendes háború - írta Csapó Endre
• Gyôzött a Balkán Romániában írta Csapó Endre
• Amerikai magyar feltételek Romániának
• ST-törvény: Román ellenvetések serege
• "Imperialista magyarok" - azok vagytok ti...
• Az én státusom - György Attila
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
