Enkláve lett a Székelyföld?
HUNSOR Hírfigyelő Központ

Ion Iliescu úgy véli, megalapozottak azok a jelzések, amelyek szerint a székelyföldi megyékben az állami hatóságok tekintélyvesztéssel szembesülnek. A román államfo a törvényes jogok és kötelezettségek egyforma betartását szorgalmazza Románia valamennyi megyéjében.

  Az államfoi álláspontot ismerteto Corina Cretu elnöki szóvivo elmondta: mindazok, akik korábban a Hargita és Kovászna megyei állapotokra figyelmeztettek úgy vélték, hogy a Székelyföldön „az etnikai kritérium elsodleges a romániai törvények értelmezésében és alkalmazásában”. Ennek következtében Iliescu a román törvények egységes alkalmazását szorgalmazza, és az állampolgári jogok és szabadságjogok biztosításával párhuzamosan az állampolgári kötelezettségek betartását. A szóvivo szerint a székelyföldi „állapotokkal kapcsolatos félelmeket” az államelnök úgy értelmezi, mint az illetékes szervek azon kívánságát, hogy „Románia törvényeit az ország egész területén egyformán alkalmazzák”.

Két héttel ezelott Ioan Rus belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az állam elvesztette a kontrollját a székelyföldi megyék fölött, ahol „a románokat pusztán azért éri megkülönböztetés, mert nem tartoznak a magyar etnikumhoz”. Rus szerint Hargita és Kovászna megye valóságos enkláve lett, s ezért a belügyminiszter az RMDSZ-t és Magyarországot tette felelossé.

Szabó Károly RMDSZ-szenátor azonban visszautasította a vádakat. Rámutatott: az állam az ország valamennyi megyéjében tekintélyvesztéssel küszködik, és vannak olyan lakótelepek az országban, ahova a rendorség nem mer bemenni. Érthetetlen tehát, hogy miért kizárólag a Székelyföldre koncentrálnak e téren a belügyi és a titkosszolgálatok.

"Súlyos veszélyekkel járhat a román állam nemzeti jellegére és egységére a Székelyföldön élo magyarok szeparatista tevékenysége és az itteni magyaroknak nyújtott magyarországi segítség" - fogalmazódott meg a Román Hírszerzo Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenorzo román parlamenti bizottság vezetoinek összegzésében.

Ioan Stan, a bizottság kormánypárti elnöke és Daniela Buruiana, a bizottság alelnöke, a Nagy-Románia Párt képviseloje azt a jelentést ismertette a sajtóértekezleten, amelyben a bizottság a megyei SRI kirendeltségeken végzett helyszíni ellenorzésének tapasztalait foglalta össze.

A parlamenti bizottság tagjai október 24. és november 10. között Konstanca, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Kolozs, Bihar, Arad és Temes megyékben jártak. Az út tapasztalatait összegzo jelentésben külön fejezet foglalkozik "a magyarok által Székelyföldnek nevezett Hargita, Kovászna és részben Maros megye" autonomizálási folyamatával és az ebbol fakadó veszélyekkel.

A jelentés szerint ebben a térségben a társadalmi és politikai élet legfontosabb területeit ellenorizni hivatott helyi önkormányzati formák kialakítása és megszilárdítása folyik. Ennek célja az, hogy egy olyan autonóm területi egység jöjjön létre, amely képes lesz a Bukaresttel tartott komolyabb kapcsolat nélkül politikai, gazdasági és társadalmi tevékenységet folytatni. A folyamat két fontos irányban tapasztalható: a közigazgatás decentralizációjának kihasználásával és a térség "romántalanításával" - hangsúlyozza a jelentés.

A dokumentum szerint a térségben nem hajlandók bizonyos bírósági döntéseket elfogadni, polgári engedetlenségre buzdítják a magyar nemzetiségueket. A két megye - magyar nemzetiségu - vezetoi a két sztikai segítséggel, hogy az autonomista-szeparatista célok megvalósítását könnyíto mikrorégiót hozzanak létre.

A folyamatban fontos szerep jut annak, hogy a történelmi közösségi formák, a közbirtokosságok visszaszerzett föld- és erdovagyonát közös irányítási rendszer keretébe foglalják, mivel ez lenne az elso lépés az erdélyi magyarok föld- és erdovagyon alapjának megteremtésében. Helyi szinten a magyar toke behatolását ösztönzik Erdély fontos gazdasági ágazataiba, etnikai alapokon hoznak létre szakmai szövetségeket a színmagyar térségek gazdasági fejlesztése érdekében.

A magyar kisebbségnek nyújtott oktatási, kulturális és vallási támogatás a kisebbség hagyományainak és sajátosságainak megorzése jelszavával történik, de valójában arra szolgál, hogy erosítsék a kisebbségben a magyar nemzethez való tartozás tudatát és az autonómia különbözo formáit: az egyéni, a kulturális, a közigazgatási és végezetül a területi autonómiát.

Ennek érdekében prioritásként kezelik az önálló magyar nyelvu oktatás megteremtését minden szinten. Pénzügyi és logisztikai támogatásban részesül a magyar nyelvu általános és középfokú oktatás, ezt az oktatási hálózatot számítógépekkel is ellátják, hogy bekapcsolhassák a magyar információáramlásba. Támogatást nyújtanak az egyházi-szociális és hitéleti tevékenységet szolgáló épületek felújításához, a magyar nyelvu írott és elektronikus sajtó muködési feltételeinek javításához.

Folyamatosan nyomást gyakorolnak a magyar közösség és a magyar történelmi egyházak, a magyar nemzetiségu állampolgárok ingatlanainak teljes mértéku visszaszolgáltatása érdekében, mivel ezt megfelelo eszköznek tekintik ahhoz, hogy elonyös helyzetbe kerüljenek a térség gazdasági-szociális életében.

A helyi döntéshozatali szinteken folyamatosan megy a román képviselok fokozatos lecserélése az etnikai alapú szeparatizmus magyar nemzetiségu híveivel. Akadályozzák a román kulturális és oktatási intézmények tevékenységét, eltávolítják a románság történelmi és kulturális jelképeit, s ezzel párhuzamosan a magyar történelmi és kulturális jelképek elotérbe helyezése folyik. Akadályozzák a román ortodox egyház tevékenységét a térségben.

A jelentés hangsúlyozza, hogy ezeket az akciókat "a magyar nemzetiséguek radikális képviseloi kezdeményezik, támogatják és hajtják végre". Az akciókhoz egyes erdélyi románok is csatlakoznak, akik "az európaiság leple alatt" az ország régióinak autonómiáját szorgalmazzák, és ezzel ugyanolyan kárt okoznak a román állam nemzeti és egységes jellegének.

A bizottsági jelentés szerint mindez azzal a veszéllyel jár, hogy a román állam elveszíti az ellenorzést az ország fontos területe felett, az országon belül tényleges "magyar határok" jönnek majd létre. Ezzel kapcsolatban kell vizsgálni a román alkotmány elso cikkelyének kérdését is. A cikkely kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam, míg a "Székelyföld" eros érvként szolgálhat ahhoz, hogy a magyar nemzetiséget "államalapító nemzetnek", Romániát pedig "többnemzetiségu államnak" kelljen elismerni.

A bizottság arra figyelmeztetett, hogy ha a "székelyföldi modell" sikeresnek bizonyul a magyarok számára, azt Erdély más magyar lakta megyéibe is "exportálhatják". Erosödni fog a térségben élo románok diszkriminációja, akikre a kisebbségi lét hátrányos, elszigetelt és marginalizált megélése vár, amivel nemzeti önazonosságuk meggyengül, vagy kivándorolnak a térségbol.

A jelentés szerint Románia föderalizálásának terve még nem érte el ugyan a kezdeményezok céljait, de középtávon "nem zárható ki az ilyen üzenetek eroszakosságának hangsúlyozódása". A bizottság szerint éppen ezért megfelelo intézményi, jogi, gazdasági, társadalmi és kulturális válaszra van szükség ahhoz, hogy a folyamat terjedését korlátok közzé lehessen szorítani és meg lehessen orizni Románia területi egységét.

Ioan Stan elmondta, hogy a magyar toke különbözo fedoneveken dolgozó alapítványokon és nem kormányzati szerveken át jut be a térségbe. Azt is kijelentette, hogy annak a pénznek egy része, amelyet a román költségvetés az itteni hátrányos helyzetu térségeknek nyújt, Magyarországra, illetve a formailag törvényesen muködo, de a valóságban a magyar irredentizmus köreibol irányított alapítványok és egyesületek számláira kerül.

(MTI)

» Erdélyi Panoráma