 |
|
Svédország követeli Romániától a 40 milliárd koronás adósságót
a HUNSOR Svédországi cikk sorozata
írta Hodik Andras
A Romániának kölcsönzött Kreuger féle pénzeket, választott döntôbírósági ítéletet alapján, követel és akar visszaszerezni az ABB multinacionális vállalat a svéd kormány támogatásaval
A svéd kormány követeli, hogy egy nemzetközi döntôbíróság hozzon ítéletet Románia 40 milliárd koronás svéd adósságáról, amely az ú.n. Kreuger-idôszakban jött létre. Ez annyit jelent, hogy az ABB visszavonta ama nagy, országos befektetésekrôl szóló tárgyalási ajánlatát, amely eme fenti adósság egy részének rendezését látta volna elô.
| Ivar Kreuger 1929-ben 28 millió dollárt kölcsönzött ki a román államnak. | Még mindig adós... Mircea Geoana külügyminiszter, nem fizette vissza. |
Svédország EU-szóviôi kinevezésébôl adódóan, Mircea Geoana román külügyminiszter meglátogatja a jövô héten Svédországot. Az öreg Kreugeradósság biztos, hogy napirendi pontra lesz tűzve. A kérdés nagyon érzékeny pontja a románoknak.
Mivel beakarnak kerülni az Európai Únióba, az adóssági kérdést meg akarják oldani, mielôtt még a tárgyalások megkezdôdnének. A Nemzetközi Valutalap is követelményeket támaszt a szóban forgó adósság rendezésére, hogy Románia egy elfogadott kölcsönzô lehessen a nemezetközi tôkepiacon. Az ország új miniszterelnöke Adrian Nastase is kijelentette újév elôtti bemutatkozó beszédében, hogy "a svéd probléma" egy igencsak elôtérbe helyezett kérdés.
Amikor Anna Lindh külügyminiszternô a múlt ôsszel meglátogatta Bukarestet, a román sajtó aggodalmaskodott, s attól tartottak, hogy az utazást lemondja, hogy ezáltal is nyomást gyakoroljon Romániára az addósági ügyben. Akkor a külügyminiszternô még garanciákat is adott arra, hogy Svédország EU szóvivôi kinevezése nem fog kihatni a kérdésre. Az adósság alapja egy 28 millió dolláros kölcsön, amelyet Ivar Kreuger (volt svéd mágnás) 1929-ben adott a román államnak, cserébe az ország gyufamonopoljáért.
Más svéd tulajdonokkal együtt, többek között három erôművel, amelyek a volt ASEA leányvállatjához, az Elektroinvest-hez tartoztak, s az 1948-ban végbement kommunista puccskor konfiszkálva lettek, a Romániával szembeni svéd követelés eléri a 4 milliárd dollárt, azaz kb. 38 milliárd svéd koronát. Mindezek a követelések a mai ABB leányvállalatnál, az Elektroinvest-nél vannak összegyűjtve. Románia elismeri, hogy van egy adósság, de ennek nagysága és visszafizetési formája képezi a vita tárgyát.
Egyik oldalon az ABB és a Svéd Külügyminisztérium, a másikon a román kormány, már 1996 óta folytatnak kétoldali tárgyalásokat és keresik a megoldást. Az ABB, a szóban forgó adósságot egy lehetôségnek tekintette, hogy megvesse lábát a román piacon. Egy tárgyalási csomagban szó volt arról, hogy az ABB vinné a keményvalutát,s cserébe az adósság egy része román lejben, a másik része pedig a privatizálásra váró román vállalatok részvényeiben lenne kifizetve. Többek között arról is szó volt, hogy az ABB építene egy bizonyos számú hôerôművet. A döntôbírósági ítéletes követelmény végett, ez az ajánlat úgy tűnik, el lett temetve.
Jelen pillanatban csak pénzrôl van szó.
A HUNSOR online cikke
fordító és anyag-összeállító: Hodik András
források: Dagens Industri (a Mai Ipar c. Újság) svéd napilap Internetes oldaláról, hetfői
szám, cím: www.di.se
|
|
