ST-törvény: Román ellenvetések serege
HUNSOR Hírfigyelő Központ összeállítása

...Avagy valami nagyon "büzlik" Romániában (mert dániában már nem), ott most történik a kormánycsere. Már a Trianon is a szájukba eredt a Románoknak és már statisztikáról sem akarnak hallani. No most ki fel itt mitől, hogyan is állunk akkor a magyarok létszámával Erdélyben Mr. Iliescu ha már történelemből jelest kapott, avagy milyen kisebbségi jogok néked szép érdélyem és kinek mit és hol kellene törölni, melyik szerződést, melyik preambulumt papiron.. vagy határról beszél itt a "tisztelt úr"...??


Szinte teljesen át kellene írni a kedvezménytörvényt, hogy Bukarest számára elfogadható legyen -- Nyilatkozatot várnak, hogy Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni békeszerződés előírásait.

Egyidőben egyre jobban erősödik Romániában a magyarellenes kampány


Lényegesen módosítani kell a kedvezménytörvényt ahhoz, hogy az Bukarest számára is elfogadható legyen -- derül ki azokból a román észrevételekből, amelyeket szombati számában közölt a Krónika című erdélyi újság.

Az erdélyi magyar napilap birtokába jutott annak a levélnek, amelyet Adrian Nastase román kormányfő adott át magyar kollégájának, Orbán Viktornak a múlt heti román--magyar kormányfői találkozó alkalmával. A levélhez csatolva található az a dokumentum, amely a román kormány konkrét ellenvetéseit tartalmazza a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatban.

Az újság szerint román részről a következő módosításokat várják el: Törölni kell a jogszabályból a preambulum 5. bekezdését, amely szerint a törvény célja "a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása". A román fél jónak látná, ha a magyar hatóságok hivatalos nyilatkozatban leszögeznék: Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni békeszerződés előírásait. A törvényt olyan értelemben kell módosítani, hogy célkitűzései ne csak a szomszédos országokban, hanem az egész világon élő magyarokra érvényesek legyenek. Törölni kell a szövegből azokat az előírásokat, amelyek nem magyar személyek számára is biztosítanak kedvezményeket.

A román fél egyetértése sine qua non feltétel a törvénymódosítás, illetve az alkalmazási normák elfogadása folyamatában. A román fél hangsúlyozza, hogy magában a konzultáció, konkrét eredmények nélkül, nem elégséges, ha nem felel meg a nemzetközi közösség elvárásainak a román--magyar párbeszédet érintően.

A román fél tájékoztatást vár a kedvezményekre, illetve az ezekkel kapcsolatos procedúrákra vonatkozóan, ha azok Románia területén zajlanak.

A román fél úgy gondolja, hogy a határon kívül élő románok, illetve magyarok oktatásával kapcsolatos kérdések rendezésére a legmegfelelőbb alapot a Románia és Magyarország között megkötött oktatásügyi egyezmény képezi. A román fél úgy gondolja, hogy a magyar törvényt módosítani kell olyan módon, hogy az a kedvező bánásmódot csak a kisebbségek kulturális identitásának megőrzése terén biztosítsa, nem pedig az oktatás teljes területén. A román fél úgy gondolja, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kormányai között megkötött szerződés 6. cikkelye -- amely szerint "a szerződő feleknek biztosítaniuk kell a másik ország kutatói és kulturális személyiségei számára a bejutást könyvtárakba, archívumokba és múzeumokba kutatás céljából, ha tiszteletben tartják az ország törvényeit -- méltányos alapot képezne hasonló kedvezmények biztosítására az etnikai eredetre való tekintet nélkül. Ezen a területen a román fél előzetes beleegyezésére van szükség minden egyoldalú magyar kezdeményezést érintően. Törölni kell a törvényből az egészségügyi szolgáltatások díjának visszatérítésére vonatkozó kedvezményeket. Törölni kell a Magyarország területén való munkavállalási jogra és a kapcsolódó kötelezettségekre (társadalombiztosítási hozzájárulás) vonatkozó összes kitételt.

Az ajánlószervezetekkel kapcsolatos összes előírást törölni kell. Az igazolvány nem tartalmazhat adatokat birtokosa etnikai eredetére vonatkozóan, csupán az azonosításhoz szükséges személyes adatokat (név, állampolgárság, születési idő, lakhely). Világosan le kell szögezni, hogy a magyar hatóságok nem tárolhatják e személyek adatait statisztikai célokból.

A román fél beleegyezése szükséges a határon túli magyar szervezeteknek nyújtandó magyar támogatáshoz.

A román miniszterelnök -- kormánya tárgyalási készségét hangoztatva -- leszögezte: ha a magyar fél nem talál elfogadható megoldást a román javaslatokra, "a román fél kötelességének tartja, hogy minden lépést megtegyen a magyar törvény életbe léptetése miatt keletkező negatív következmények megelőzésére".

Kisebbségi kérdésekkel foglalkozó és a román-magyar viszonyt ismerő szakértők Nastase javaslatáról lapunknak mindössze annyit jegyeztek meg: úgy tűnik, mintha Bukarest azért állította volna össze ezt a listát, hogy azt Budapest ne is tudja teljesíteni. És nem csak azért, mert ehhez jóformán teljesen át kellene alakítania a törvényt, de a felsorolt elvárások teljesítése a világ bármely országában elfogadhatatlan "meghátrálást" jelentene.


Egyeztetésre váró végrehajtási rendeletek

Elkészült a magyarigazolványok kiadására vonatkozó végrehajtási rendelet, amiről most valamennyi érintett országgal egyeztetnek - jelentette be a kormány szombati ülése után Borókai Gábor. Mint elmondta, a kabinet minden feltételt megteremt azért, hogy január 1-jétől a rendszer működőképes legyen. A kormány megváltoztatta azt a rendeletet is, amely a kiváló és érdemes művész címek, valamint a babérkoszorú adományozását szabályozza. Így a jövőben ezeket nemcsak magyar állampolgárok kaphatják meg, hanem azok is, akik "a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységet végeznek". Döntöttek az utazási kedvezményekről is: a hat évnél fiatalabb és a hatvanöt évnél idősebb magyar, illetve magyarigazolvánnyal rendelkező állampolgárok januártól ingyen utazhatnak valamennyi közlekedési eszközön. A szomszédos országokban élő magyar pedagógusok és diákok is ugyanolyan utazási kedvezményeket kapnak, mint a magyar állampolgárok.


Markó Béla szerint a román állami hatóságok 'idegen testnek' tekintik a romániai magyarságot

Markó Béla az RMDSZ elnöke heti sajtótájékoztatóján kifejtette: egyre erősödik Romániában a magyarellenes kampány. Az elnök szerint a Román Hírszerző Szolgálat és az állami hatóságok "idegen testnek" tekintik Hargita, Kovászna megyéket, de a romániai magyarságot is.

"Előzmény nélküli eset" — mondta a szövetségi elnök —, hogy olyan állami intézmény, mint amilyen a SRI, vagy ennek tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság tagjai etnikai alapon "hadat üzenjenek" az ország két — történetesen többségében magyarok által lakott — megyéje ellen.

A következetességgel összeállított dokumentumból, valamint a fenn említett szervek viselkedéséből arra lehet következtetni, hogy az állami hatóságok "idegen testnek" tekintik e két megyét, illetve a romániai magyarságot.

A magyarellenes hadjárat okai és céljai egyelőre nem körvonalazódtak, viszont egyre nyilvánvalóbbak a következmények, amelyek a román-magyar kapcsolatok elmérgesítése révén elsősorban Románia euró-atlanti integrációját veszélyeztetik. A szövetségi elnök továbbá tarthatatlannak minősítette, hogy a kormánypárt a még érvényben lévő együttműködési szerződés ellenére sorozatos támadásokat indít az RMDSZ és a romániai magyarság ellen

Az RMDSZ elnöke szerint - Románia integrációs lehetőségeinek szempontjából nézve - érthetetlen, ami történik. A parlamentben kisebbségben lévő PSD megszerezhetné ugyan máshonnan is azt a támogatást, amit a stabil kormányzáshoz jelenleg csak az RMDSZ-től kap meg, de az egyértelmű, hogy Románia nem haladhat Európa felé úgy, ha a kormánypárt az ultranacionalista erőkkel működik együtt.

- Sajnos, téves prognózisnak látszik az, hogy Románia politikai megfontolásokból már az első körben az EU tagja lehet. Az Európai Unió nem fog seregestül felvenni felkészületlen országokat, s egy akkora ország esetében, mint Románia, semmiképpen nem hagyhatja figyelmen kívül a gazdasági, pénzügyi és más törvénykezési feltételek teljesítését - mondta Markó Béla.

A kormánypárt részéről az elmúlt két hónapban erősödtek fel a magyarellenes támadások. Októberben a Kovászna megyei iskolákban kezdtek kutatni tiltott magyar tankönyvek után. Alig ültek el a kovásznai tankönyv-inkvizíció hullámai, amikor Ioan Rus belügyminiszter az Erdély számára meghirdetett szociáldemokrata programban arra figyelmeztetett, hogy az erdélyi magyarok, hathatós magyarországi segédlettel, "belső anyaországgá" akarják változtatni Hargita és Kovászna megyét, ahol a lakosság 85, illetve 75 százalékos többségét a magyarok teszik ki. A román belügyminiszter szerint ebben a két megyében megrendült a román állami hatalom.

Rövid hallgatást követően a belügyminiszteri figyelmeztetés "megalapozottságát" megerősítette Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, majd Ion Iliescu államfő is. Ion Stan, a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság elnöke már valós veszélyként emlegette, hogy Hargita és Kovászna megye "leszakadni készül" Bukaresttől, és "belső magyar határok" alakulhatnak ki Romániában. A PSD és az RMDSZ közötti együttműködés felbomlásának lehetősége kapóra jött a román ellenzéki pártoknak. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt és a mind erőteljesebb nacionalista retorikával élő Nemzeti Liberális Párt egyaránt azt követeli, hogy külön parlamenti ülésen adjon számot Adrian Nastase a két megyében kialakult helyzetről. A Demokrata Párt a veszélyt alaptalannak tartja, de úgy véli: az RMDSZ vezetői elvtelenül a hatalomhoz ragaszkodnak, amikor ilyen körülmények között is fenntartják az együttműködésüket a kormánypárttal.

Forrás://(Krónika, Magyar Szó, Index.hu, Magyar Nemzet)

» Erdélyi Panoráma