Egyetértés a magyar-magyar csúcson

A magyar külpolitika elérte azt a célját, hogy amikor a határon túli magyarokról esik szó, akkor az általános európai ügy is - erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt sajtótájékoztatóján, miután megtartotta előadását a IV. Magyar- magyar csúcstalálkozón csütörtökön Budapesten.

Európa az egymásba fonódó nyelvi és kulturális hagyományok sokféleségén alapuló kulturális egységként fejlődött, a kulturális sokféleség gazdaságot jelent és e gazdagság elfogadása az európai béke és stabilitás erőfeltétele - idézte a kormányfő az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottsága (Velencei Bizottság) jelentéséből.

Orbán Viktor utalt arra, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény meghozatalában nagy szerepet játszott az anyaországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek akarata, és ez fél a továbbiakban is folytatni kívánja megbeszéléseit a törvény végrehajtásával kapcsolatosan a szomszédos államok képviselőivel, amennyiben azok ezt igénylik.

Orbán Viktor elmondta: a határon túli magyarok hosszú távon is számíthatnak az anyaország támogatására, mert tartósnak ígérkezik a gazdasági növekedés és fokozódik Magyarország nemzetközi versenyképessége.

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy sikeresek az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások és a közeljövőben nyilvánosságra kerülő országjelentés elismerően szól majd az ország teljesítményeiről.

Orbán Viktor elismerően szólt az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásáról, az Esztergomot Párkánnyal összekötő új híd felépítéséről, a horvátországi templomok és közösségi házak rekonstrukciójáról, valamint megelégedését fejezte azért, mert Szabadkán magyar konzulátus nyílt.

A miniszterelnök megemlítette, hogy a magyarországi közvélemény kívánatosnak tartja a határon túli magyar közösségek támogatását, és a kedvezményekről szóló törvény nem születhetett volna meg a parlamenti pártok többségének támogatása nélkül.

Az úgynevezett Velencei Bizottság jelentésére utalva a kormányfő elismeréssel szólt arról, hogy a tekintélyes európai fórum megállapítása szerint "az anyaállamok szerepet játszanak kisebbségeik védelmében és megőrzésében". Orbán Viktor ugyanakkor hangoztatta: európai uniós csatlakozási törekvéseink összhangban vannak Magyarország Kárpát-medencei nemzetpolitikai törekvéseivel.

A Velencei Bizottság jelentése lehetőséget ad arra, hogy közös magyar-román, magyar-szerb, magyar-szlovák, magyar-szlovén, magyar - horvát és magyar-ukrán kisebbségvédelmi megegyezésről beszélhessünk - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor leszögezte: "inkább egy közös alkotást szeretnénk, és nem egy magyar győzelmet".

A státusztörvény sajnálatos módon átpolitizálódott, de a magyarság ügye nem párt-, hanem nemzetpolitikai kérdés - többek között erről beszélt Tőkés László református püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke csütörtökön, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti tanácskozásán.

A püspök az MTI-hez írásban eljuttatott beszédében hangoztatta: az emberi és kisebbségi jogok ügye nem lehet politikai kérdés, a magyarságtudat nem képezheti pártpolitikai alkudozások tárgyát.

A román miniszterelnök felvetésével kapcsolatosan, mely szerint a romániai magyarok az RMDSZ-tagsági igazolvány birtokában élhessenek Magyarország területén a státusztörvényben foglalt kedvezményekkel, úgy fogalmazott: politikai perverzió, hogy "a kormánytámogató protokollum által az elnyomó hatalomhoz kapcsolódó párthűség helyettesítse a nemzeti hovatartozást".

A püspök hozzátette: a román hatalmi politika a Velencei Bizottság jelentésének hamis interpretációjával próbálkozik, amikor az oktatási és kulturális kedvezmények megengedésével ki akarja játszani az azonos célzatú gazdasági támogatást.

Tőkés László köszönetet mondott a magyar kormánynak, az országgyűlésnek és a magyarországi politikai pártoknak, amiért a határon kívüli magyarokat a "nemzet polgáraivá fogadták".

Az 1956-os forradalom nemzeti egységének jegyében méltó, hogy nemzetünk a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény, illetve a határmódosítás nélküli nemzeti integráció ügyében is hasonló egységet tanúsítson - mondta a püspök.

Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a nemzeti önazonosság megőrzése, az elvándorlás és az asszimiláció megállítása a cél, ez pedig nemzeti ügy.

Tőkés László elmondta azt is, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil szervezetek közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben üdvözlik a Velencei Bizottság jelentését, és "konszenzusos alapon elfogadják, hogy az erdélyi magyar közösséget a Máért-ban képviselő küldöttek megjelenítsék azt a közakaratot, hogy az alkalmazás folyamatában három pillérű, RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre".

A tanácskozáson kiemelt téma az ajánló szervezetek kérdésköre, miután Erdélyben és a Vajdaságban még nem alakult ki konszenzus ezek létrejöttéről. A résztvevők áttekintik az anyaországi támogatáspolitikát is.

Az zárt ajtók mögött zajló tanácskozáson amúgy értésüléseink szerint a kormányzati oldal mellett a határon túli magyarok java része is elégedetten fogadta a velencei bizottság állásfoglalását, bár közöttük is akad, aki az ünneplés helyett inkább az tárgyalások intenzívebbé tételét szorgalmazta. Az MSZP elsősorban az ajánlások pontos értelmezésére és figyelembevételére helyezte a hangsúlyt, illetve azt kérte a kormánytól, tartsa szem előtt a határon túliak, a szomszéd kormányok, a magyar pártok nézeteit is.

Élesebben fogalmaztak viszont a szabaddemokrata képviselők. Fodor Gábor a Máérten elmondott beszédében és lapunknak nyilatkozva is hangsúlyozta: sajnos beigazolódtak azok a félelmek, amelyek miatt az SZDSZ nemet mondott a jogszabály parlamenti szavazásánál. A párt ezért a tanácskozáson hárompontos javaslatcsomagot terjesztett elő. Megítélésük szerint a mindenkori magyar kormányoknak vállalniuk kell, hogy nem avatkoznak a határon túliak belső ügyeibe, nem állnak ki egyik csoport mellé a másikkal szemben; javasolták a szomszéd kormányokkal folytatandó egyezkedések intenzívebbé tételét; végül felvetették, hogy az utóbbi napok fejleményeit is figyelembe véve az Országgyűlésnek módosítania kellene a státustörvényt. Az SZDSZ kész arra, hogy a módosítóindítvány-csomagot a törvényhozás elé letegye. Értesüléseink szerint a tanácskozás résztvevői nem fogadták el a javaslatokat.

A szabaddemokratáknak egyébként vannak fenntartásaik a tervezett zárónyilatkozat egyes pontjaival kapcsolatban is.
Csapody Miklós MDF-es honatya ennek dacára úgy véli, az éjszakai egyeztetések után ma mindenki elfogadja a zárónyilatkozatot. Ebben egyébként - erősítette meg kérdésünkre - valóban van olyan kitétel, amely nem zárja ki, hogy közös megegyezéssel kétoldalú egyezményeket is módosítsanak, ám úgy vélte, ez nem az alapszerződésekre vonatkozik. Csapody úgy értékelte, ez az eddigi legfontosabb Máért- ülés, ahol a korábbi viták helyett most konkrét megoldásokat keresnek - például a végrehajtási rendeletekről.

Tegnap amúgy több minisztérium vezetője számolt be a Máért ülésén arról, miként képzelik el a hatáskörükbe tartozó végrehajtási rendeleteket. Úgy tudjuk például, hogy Matolcsy György gazdasági miniszter többek között arról beszélt, miként lehetne kiterjeszteni a határon túlra is a Széchenyi tervet.
Lapunknak nyilatkozó résztvevők egyébként elmondták, a tegnapi egyeztetések alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az úgynevezett magyar igazolványokban nem szerepel majd a tulajdonos nemzeti hovatartozása. Ez egybeesik a velencei bizottság ajánlásaival, ám könnyen elképzelhető, hogy sok határon túli magyar nemtetszését váltja majd ki. Korábban ugyanis sokan úgy érezték, a törvény egyik legfontosabb hozadéka az a lelki elégtétel, hogy a magyar nemzethez tartozásukat dokumentum is igazolja.



Kínos pillanatok az RMDSZ belvitái miatt

A Magyar Állandó Értekezlet tegnapi ülésén az egyik legbizonytalanabb kimenetelű kérdés az volt, sikerül-e a tanácskozás végéig megállapodni a romániai ajánló szervezet összetételéről. Ezek feladata lesz a státusztörvény szerint a kérelmezők jogosultságát (többek között magyarságát) igazolni. Mint ismeretes, Erdélyben a vita már hetek óta tart: az RMDSZ operatív tanácsának álláspontja szerint ebben a döntő szerepet a magyar politikai szövetségnek kell megkapnia, az egyházak azonban a maguk pozíciójáért harcolnak. A minap azután Nastase román kormányfő is megszólalt, mondván: talán elég lenne az RMDSZ-tagkönyv is ahhoz, hogy valaki igénybe vehesse a kedvezményeket.

Az ötletet Markó Béla RMDSZ-elnök elgondolkoztatónak mondta. A tegnapi ülésen elmondott megnyitóbeszédében Tőkés László viszont úgy fogalmazott: politikai perverzió, hogy "a kormánytámogató protokollum által az elnyomó hatalomhoz kapcsolódó párthűség helyettesítse a nemzeti hovatartozást". A püspök felszólalásának végén - szemtanúk állítása szerint - "kínos, ám sokatmondó" jelenet zajlott. Tőkés ugyanis emlékeztetett arra, hogy e héten az erdélyi magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil szervezetek képviselőinek találkozóján megfogalmazódott egy nyilatkozat, amely szerint a státustörvény alkalmazásában a három említett csoport mindegyike közreműködik majd. Ezt a dokumentumot az RMDSZ végül nem írta alá, így - úgy tudjuk - a püspök tegnap is tett egy kísérletet, s a plénum előtt (egyesek szerint talán a környezet segítségét is remélve) a nyilatkozat aláírására buzdította a jelen lévő Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnököt. Utóbbi azonban ezt nem tette meg, azaz Tőkés csak az egyházak és a civil szervezet állásfoglalását mutathatta be.

- A józan ész felülkerekedését várom a MÁÁÉRT mostani tanácskozásától, ami annyit jelentene, hogy sikerül szót értenünk olyan végrehajtó rendelkezésekben, amelyek megfelelnek a magyar nemzeti közösségek elvárásainak és a velencei bizottság ajánlásainak is – nyilatkozta Bugár Béla. Az MKP elnöke szerint főleg azt kell tisztázni, hogy milyen szerepük lesz ahatáron túli ajánló szervezeteknek, miután a neves európai jogi szakértők egyértelműen azt kérték, hogy a magyar konzuli hivatalok ellenőrizzék a magyarigazolvány kérelméhez csatolt adatok hitelességét.

A magyar-magyar csúcstalákozón jelen vannak a magyarországi parlamenti pártok képviselői, valamint a határon túli magyar szervezetek vezetői. Továbbá képviseleti joggal vesz részt a tanácskozáson Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának elnöke. A tegnapi ülésszak Németh Zsolt külügyi államtitkár megnyitó beszédével kezdődött, előadást tarott Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter. A határon túli szervezetek jelen lévő képviselői ezt követően ismertették elképzeléseiket a státustörvény végrehajtását érintő kérdésekről.

A kormányfő úgy vélte, amikor a kisebbségben élő magyarokról esik szó, akkor az nemcsak magyar, de általános európai ügy is. Ezáltal a magyar külpolitika elérte egyik kitűzött célját.



"Magyar vereségként", értékelik a velencei bizottság nyilatkozatát Romániában

A velencei bizottság állásfoglalása jelenti tizenegy év óta az első győzelmet, amelyet a román diplomácia, illetve egy román kormány aratott Budapesttel szemben - állapította meg kommentárjában az Adevarul című román napilap arról a jelentésről, amelyet a hivatalos nevén az Európa Tanács (ET) Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága fogalmazott meg a magyar kedvezménytörvényről. Az egyik legbefolyásosabbnak tekintett román lap szerint Magyarország nem mint állam veszített Velencében: ott az európai szellem diadalmaskodott az Orbán-kormánnyal szemben.

Az erőteljesen nacionalista, magyarellenes irányzatot követő újság külön kiemelte, hogy Velencében a "polgári nemzet koncepciója diadalmaskodott, amely szerint a romániai magyarok a román nemzethez, nem pedig valamiféle illuzórikus magyar nemzethez tartoznak".

A Jurnalul National kommentárja úgy vélte, hogy Adrian Nastase román miniszterelnök is leckét adott európaiságból a kisebbségi kérdésekben már kioktatott büszke magyar kormányfőnek.

A szlovák külügyminisztérium jogszemlélete egyezik a velencei bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács (ET) Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - jelentésével, beleértve azt is, ami a magyar státustörvénnyel kapcsolatos megállapításokra vonatkozik. A szlovák külügyi tárca hétfőn közzétett állásfoglalásában foglalt értelmezés szerint a bizottság úgy ítélte meg, hogy "az idegen állampolgárokra vonatkozó törvényeknek csak a jogszabályt megalkotó ország területén lehet hatályuk, és a jelzett polgároknak kínált kedvezmények kizárólag a kulturális kötődés szolgálatában, az oktatás és művelődés területeire terjedhetnek ki".

A szlovák fél a bizottsági jelentésről hozzátette: ha az ilyen - a magyar státustörvényhez hasonló - természetű jogszabály érintene idegen állam polgárait saját államuk területén olyan vonatkozásokban, amelyeket külön szerződéses keretekben nem szabályoztak, akkor azok érvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges az érintett ország jóváhagyása.



Németh Zsolt: rangos fórum fogadta el a státustörvényt

A Velencei Bizottság döntése után elmondhatjuk, hogy a rangos európai fórum elfogadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényben lefektetett jogelveket, a törvény filozófiáját és gyakorlati megoldásait is - jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár csütörtökön, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) Budapesten megkezdődött kétnapos ülésén.

Az államtitkár elmondta: mind a magyarországi politikai pártok képviselőinek, mind pedig a határon túli magyar politikusoknak el kell számolniuk a törvény megvalósításával, és Magyarországon meg kell alkotni a végrehajtási utasításokat. - Ez nem csak azért nehéz feladat, mert ilyen törvény még nem született Magyarországon, hanem azért is nehéz, mert át kell formálni az államapparátus gondolkodásmódját is a törvény végrehajtásának folyamatában - fogalmazott a külügyi államtitkár.

Németh Zsolt hangoztatta: a törvény végrehajtásával el kell számolniuk a határon túli magyar szervezetek vezetőinek is saját választóik előtt azzal, hogyan sáfárkodtak az adott lehetőséggel.A külügyi államtitkár utalt arra, hogy a magyar kormány a nehezebb utat választotta, amikor megalkotta a törvényt, és emlékeztetett arra is, hogy könnyebb lenne a határon túli magyaroknak is beolvadni a többségi nemzetbe, mint naponta megküzdeni a puszta létért.



Markó Béla: Én el tudom fogadni a gondolatot....

A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) jelen lévô vezetôi eltérôen vélekednek Adrian Nastase miniszterelnöknek a magyar igazolványokkal kapcsolatos javaslatáról; ez derült ki a csütörtökön Budapesten kezdôdött tanácskozás elsô napján.

A román kormányfô javaslata értelmében a romániai magyarok az RMDSZ tagsági könyv birtokában élhetnének Magyarország területén a státusztörvényben rögzített kedvezményekkel.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: egyesek felvethetik, hogy politikai szervezeti tagsághoz is kötôdik a magyar igazolvány megadása.

Az elnök szerint viszont fontos tényezô az is, hogy az RMDSZ nemcsak politikai szervezet, hanem olyan érdekvédelmi szövetség, amelynek akár minden erdélyi magyar is tagja lehetne.

- Én el tudom fogadni, hogy aki tagja az RMDSZ-nek, az azáltal, hogy belépett a szervezetbe, kinyilvánította a magyarsághoz való tartozás szándékát, és elfogadta ennek a magyar közösségnek a távlati céljait, tehát megkaphatja a tagság alapján a magyar igazolványt, minden más feltétel teljesítése nélkül - mondta Markó Béla.

Hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy aki nem tagja az RMDSZ-nek, ne kaphatna ugyanúgy magyar igazolványt.

Véleménye szerint a Máért kétnapos tanácskozásán minden lényeges kérdésben egyetértés volt, és a státustörvény alkalmazásának nincsenek akadályai - hangsúlyozta.



Tőkés a státustörvény gyakorlatáról "A magyarság ügye nem pártpolitikai kérdés"

A püspök beszédében hangoztatta: az emberi és kisebbségi jogok ügye nem lehet politikai kérdés, a magyarságtudat nem képezheti pártpolitikai alkudozások tárgyát. A román miniszterelnök felvetésével kapcsolatosan, mely szerint a romániai magyarok az RMDSZ-tagsági igazolvány birtokában élhessenek Magyarország területén a státusztörvényben foglalt kedvezményekkel, úgy fogalmazott: politikai perverzió, hogy "a kormánytámogató protokollum által az elnyomó hatalomhoz kapcsolódó párthűség helyettesítse a nemzeti hovatartozást". A püspök hozzátette: a román hatalmi politika a Velencei Bizottság jelentésének hamis interpretációjával próbálkozik, amikor az oktatási és kulturális kedvezmények megengedésével ki akarja játszani az azonos célzatú gazdasági támogatást.

Tőkés László köszönetet mondott a magyar kormánynak, az országgyűlésnek és a magyarországi politikai pártoknak, amiért a határon kívüli magyarokat a "nemzet polgáraivá fogadták". - Az 1956-os forradalom nemzeti egységének jegyében méltó, hogy nemzetünk a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény, illetve a határmódosítás nélküli nemzeti integráció ügyében is hasonló egységet tanúsítson - mondta a püspök. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a nemzeti önazonosság megőrzése, az elvándorlás és az asszimiláció megállítása a cél, ez pedig nemzeti ügy.

Tőkés László elmondta azt is, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil szervezetek közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben üdvözlik a Velencei Bizottság jelentését, és "konszenzusos alapon elfogadják, hogy az erdélyi magyar közösséget a Máért-ban képviselő küldöttek megjelenítsék azt a közakaratot, hogy az alkalmazás folyamatában három pillérű, RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre". A püspök leszögezte: a státustörvény adta lehetőségeket össznemzeti ügynek kell tekinteni.



Kasza József az ajánló szervezetről

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Vajdaságban megalakult Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsról szólva azt mondta, azon kell munkálkodniuk, hogy Jugoszláviában ne érje olyan támadás a státusztörvényt, mint Románia vagy Szlovákia esetében.

- Azt hiszem, hogy ezt eddig eredményesenn el is végeztük - mondta Kasza József.

Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács által felkért, tizennyolc taggal megalakítandó ajánló szervezetrôl a VMSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy működése biztosított, elkezdheti munkáját.



Németh Zsolt külügyi államtitkár megnyitóbeszéde

"Az ajánló szervezeteknek meg kell születniük!"

Sokan keresték már arra a kérdésre a választ, hogy mi teszi az embert emberré. Engem a válaszok közül a következô megfogalmazás ragadott meg a legjobban: arról ismerszik meg az ember, hogy az elôtte álló lehetôségek közül mindig a nehezebbet választja. Különösen így van ez, ha az ember magyar. Igen, kedves barátaim, könnyebb volna a határon túl a beolvadást választani, könnyebb volna elmenekülni, mint vállalni azt, hogy minden nap megküzdjünk a nyelvünkért, a magyarságunkért. Könnyebb volna elkönyvelni a vállonveregetést a többségi pártoktól, politikusoktól, mint körömszakadtáig küzdeni jogainkért. Az anyaországban is könnyebb volna a nyakat behúzni, elfordulni titôletek, hogy ne lássuk, mi a baj, vagy könnyebb volna némi anyagi támogatással megnyugtatni a lelkiismeretünket, mint bonyolult diplomáciai egyeztetéseket folytatni, hogy megértessük a világgal, hogy kik vagyunk, hogy vagyunk, meg hogy mit akarunk.

A tálentumokról szóló bibliai példázat szerint akinek sok adatik, attól sok kéretik is. A tálentumunk nemcsak adomány, hanem felelôsség is, a tálentumokkal való sáfárkodás a nehezebbik út. A státustörvény is egy ilyen tálentum számunkra: el kell számolnunk azzal, hogy meg tudjuk-e védeni a törvényt a sokszor nemtelen támadásokkal szemben, meg tudjuk-e védeni a nemzetközi színtéren. A Velencei Bizottság döntése után erre a kihívásra nyugodtan felelhetünk: a rangos európai fórum ugyanis elfogadta a törvényben lefektetett jogelveket, a törvény filozófiáját és gyakorlati megoldásait egyaránt. El kell majd számolnunk a törvény megvalósításával is. Meg kell alkotnunk a végrehajtási utasításokat, s ez nemcsak azért nehéz feladat, mert ilyen törvény még nem született Magyarhonban, hanem azért is, mert az államapparátus gondolkodásmódját is át kell formálni. Harmadsorban a törvény végrehajtásával el kell számolnotok nektek is, önöknek is, tisztelt határon túli vendégeink, barátaink, mert ez közös feladatunk és felelôsségünk. A határon túli magyar szervezeteknek is el kell számolniuk a saját választóik elôtt, hogy miként sáfárkodtak. Az ajánló szervezeteknek egyetértéssel, demokratikus legitimitással meg kell születniük, hogy e törvény valóban működhessen január elsejétôl. Válasszuk újra és újra a nehezebb utat, a nehezén talán már túl vagyunk.



Orbán Viktor sajtótájékoztatója a MÁÉRT-ülés elsô napján

A délelôtti ülésszakot követôen Orbán Viktor Martonyi János és Németh Zsolt társaságában tartott sajtótájékoztatót. A mintegy negyvenperces eseménynek a végén merültek fel a romániai magyar közéletet pillanatnyilag a legjobban érdeklô kérdések. A magyar igazolvány kiadásának, illetve az ajánlások ügyében Orbán Viktor leszögezte, hogy a magyar igazolvány kibocsátásáról egy államigazgatási eljárás keretében Magyarországon magyar hatóság dönt, hiszen ezt a státustörvény is így írja.

A helyi közösségek véleménye

"A kérdés az, hogy ez elôtt a döntés elôtt milyen szervezeteknek a véleményét kéri ki a magyar hatóság. Hogy ki kell kérni valakiét, abban biztosak vagyunk, hiszen a jó magyarországi döntéshez szükséges, hogy a valóságos viszonyokat, sôt magát a személyt is ismerô helyi közösségek valamilyen formában véleményt tudjanak mondani, adjanak nekünk egy információt arról, hogy az ô tudomásuk szerint az az ember szerepel a nyilvántartásukban, beszél-e magyarul, kapcsolódik-e hozzájuk valamilyen formában – tehát hogy valóban kötôdik-e a magyar közösséghez, vagy sem. Kisegítô információra a magyar államnak szüksége lesz. Hogy ezt az információt hogyan gyűjtsük be – ezt hívják ajánlásnak a magyar szóhasználatban –, nos, errôl folyik két ország esetében még egy olyan vita, amelyben a felek álláspontja ma (tegnap – szerzô megj.) reggel még messze volt egymástól, de azért vagyunk itt, hogy holnap (ma – szerzô megj.) délutánra ezek az álláspontok valahogy összetalálkozzanak" – mondta a magyar kormányfô.

Arra a konkrét kérdésre, hogy támogatná-e a magyar kormány a román miniszterelnöknek a javaslatát arra nézvést, hogy az RMDSZ-tagsági helyettesítse a magyar igazolványt, a válasz a következô volt: "Ez a hír a mai megbeszélésen többször is elhangzott, egyelôre egy körben szóltak hozzá a határon túli magyarok. Nem állítom, hogy mindenki lelkes volt a gondolattól, de hát ez is egy olyan javaslat, ami az asztalon van, és majd kiderül, hogy a MÁÉRT-ülés végén is ott lesz-e még. De ebben az ügyben nem a magyar kormánynak kell véleményt mondania, hiszen ez nem is ôt érinti. Ebben az erdélyi magyaroknak kell álláspontot kialakítaniuk, hogy ôk mit tartanak ésszerűnek Erdélyben. Mi el fogjuk fogadni az ô álláspontjukat, és elmondtam már, hogy szerencsére minden határon túli magyar területen a magyarok most már jól szervezettek, így képesek arra, hogy a saját ügyeikben saját maguk mondják meg, hogy mit tartanak helyesnek."


Kárpát-medencei megegyezés

Egy esetleges román–magyar kormányfôi találkozóról Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a diplomácia szabályai szerint most Năstasénak van érvényes meghívása Magyarországra, és bármikor szívesen is látják ôt. "Egyébként azt kell mondanom, hogy most, hogy a Velencei Bizottság jelentése megszületett, szerintem nem érdemes a státustörvény fölötti vitában különbözô álláspontot elfoglaló feleknek fönntartaniuk a korábbi pozíciókat. Szerintem megnyílt a lehetôség arra, hogy az egész státustörvény egy közös alkotássá minôsüljön. Továbbra is egyeztetünk a románokkal is és a szlovákokkal is, és szeretnénk, ha ôk is a magukénak éreznék ezt a törvényt. Semmi akadályát nem látom annak, hogy a státustörvény egy közös siker legyen. Végül is létre tudnánk hozni egy olyan Kárpát-medencei megegyezést a jogszabály körül, a kisebbségvédelem új és szép reményekre jogosító eszköze körül, amelyben mindenki megtalálná a maga szándékait. Inkább egy közös alkotást szeretnénk, mintsem egy magyar gyôzelmet" – fejezte be válaszát a magyar miniszterelnök. A sajtótájékoztatón mind Orbán Viktor, mind Martonyi János külügyminiszter részletesen beszélt a Velencei Bizottság jelentésérôl, megindokolva, hogy annak logikai vonalvezetése és következtetései miért támasztják alá a magyar álláspontot, pontosabban a státustörvény szellemiségét és tartalmát.



Új nyugdíjpéztár a határon túli magyar munkavállalóknak Böndi Gyöngyike képviselô a státustörvényrôl

(A státustörvény módszertani szabályáról tárgyalt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szociális és egészségügyi szakbizottsága legutóbbi ülésén. Az ülésrôl Böndi Gyöngyike képviselôt, a testület tagját kérdeztük:

— Szeretném azt mondani, hogy semmi gond nem merült fel a munkavállalás és az egészségügyi biztosítás terén, de ez nem így volt. Ugyanis kiderült, hogy érvényben van a Magyarország és Románia között 1962-ben létrejött szociálpolitikai együttműködésrôl szóló egyezmény. Figyelembe véve, hogy az elsôsorban emberjogi kérdéseket szabályoz, felette áll minden törvénynek. Ennek értelmében a társadalombiztosítási szolgáltatásokat azon ország jogszabályai szerint kell alkalmazni, ahol a jogosult állandó lakhelye van. Ez eddig nem jelentett problémát, mivel a volt nyugdíjtörvény értelmében a nyugdíjakat az utolsó tíz munkaév alapján számították ki, a törvény tehát elismerte a szolgálati idôt, az ember "hazahozhatta az éveket". Idén áprilistól azonban életbe lépett az új nyugdíjtörvény, amely szerint a nyugdíjakat bizonyos pontegység alapján számítják ki, így a külföldön ledolgozott három hónap kiesik. Mivel a törvény lehetôvé teszi, hogy valaki jószántából akkor is befizesse a minimálbérnek megfelelô összeget a nyugdíjpénztárba, ha nincs munkaviszonyban, ezért azt javasoltam, hogy a három hónap leteltével fizessen ki itthon a nyugdíjpénztárnak egy bizonyos összeget. Hiszen miért fizesse ki a magyar nyugdíjpénztárnak, hogyha azt úgysem tudja értékesíteni, mint pontokat?

Az egészségügyi ellátással kapcsolatban a nyolcadik cikkely kimondja, hogy az egyezményben szereplô országok állampolgárai heveny megbetegedéskor, illetve sürgôsségi esetekben ingyenes gyógyellátásban részesülnek. Felmerült az a kérdés, hogyha csak sürgôsségi esetekben részesül Magyarország területén az a személy, aki három hónapig ott dolgozik, akkor az egészségügyi biztosítást miért fizesse a magyarországi nyugdíjbiztosító pénztárnak? Ezért azt javasoltam, ha mindenképpen fizetni kell, akkor egy külön nyugdíjpénztárat hozzanak létre kimondottan a határon túli munkavállalók számára. Azt is szóvá tettem: azokat a magyarországi vállalkozókat, akik eddig "feketén" dolgoztattak határon túli magyarokat, valamilyen módon ösztönözni kell arra, hogy hivatalosan is alkalmazzák ôket. Figyelembe véve, hogy adót kell majd fizetni utánuk, a magyarországi munkaadónak valószínűleg így már kevésbé éri meg, hogy határon túli magyarokat alkalmazzon. Úgy vélem: mivel a nyugdíj- és az egészségügyi biztosítási törvény mind Magyarországon, mind Romániában megváltozott 1962 óta, ezt a cikkelyt újra kellene tárgyalnia mindkét törvényhozásnak, és akkor be lehetne vinni azt a törvénybe, hogy az egyik állam elismerje a másik területén ledolgozott pontegységet, illetve, hogy az egészségügyi biztosításra befizetett összeget ugyanúgy érvényesíthesse a szülôföldjén is.



Martonyi a sajtókonferencián...

A sajtótájékoztatón Martonyi János külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a velencei bizottság nem döntést hozott, nem bíróság, hanem tudományos és szakmai testület, amely rendkívül körültekintő és alapos munkát végzett. A magyar szabályozás valahol a középen helyezkedik el, ennél vannak merészebb, radikálisabb megoldások is. A külügyminiszter figyelmeztetett arra, néhány ország a hazatelepülést ösztönzi. Ezzel szemben a magyar vezetés célja az, hogy a határon túli magyar közösségek helyben maradjanak, ám az asszimilációs folyamatokat mindenáron meg kell akadályozni. Martonyi végül szólt arról, hogy külföldi partnereivel Magyarország a vitás kérdéseket nem a nemzetközi fórumokon, hanem a kétoldalú tárgyalásokon igyekszik tisztázni.


A MÁÉRT jelentőségéről a státusztörvény megszületéséhez

Németh Zsolt elmondta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet nélkül nem születhetett volna meg a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény, hiszen az ezelôtti tanácskozás fektette le annak alapjait, a mostani pedig kijelölte a feladatokat a jogszabály végrehajtása érdekében. Az államtitkár bizakodását fejezte ki, hogy 2002. január elsején a jogszabály életbe léphet, s az első igénylők már februárban megkaphatják magyar igazolványukat. A külügyi államtitkár emlékeztetett arra, hogy a velencei bizottság jelentésével új nemzetközi kisebbségvédelmi norma született meg, és az úgynevezett "státustörvény" immár beleszövődhet az Európa jövőjéről szóló vitába is.

Németh Zsolt utalt arra: senki sem vitathatja, hogy a határon túli magyar közösségek a nemzethez tartoznak, és a velencei bizottság jelentése is jogszerűnek minősítette az anyaországok gondoskodását a határon túli kisebbségekről. Kijelentette: a magyar diplomácia megegyezésre törekszik Romániával és Szlovákiával, és üdvözölte Adrian Nastase román kormányfő legutóbbi kijelentéseit, amelyben véleménye szerint már megjelent a megegyezés szándéka is.

- A Magyar Állandó Értekezlet döntése szerint a törvényt nem kell módosítani; az igazolvány a jogalanyok jogosultságát igazolja majd, nem pedig az illető nemzetiségét - hangoztatta az államtitkár. Közölte azt is, hogy már megszülettek az igazolványok kiadásának egységes kritériumai. - Az kaphat magyar igazolványt, aki magyarnak vallja magát, vagy aki magyarul beszél, vagy pedig tagja valamelyik magyar társadalmi szervezetnek, történelmi egyháznak és ha az illető állam magyarként tartja nyilván - közölte az államtitkár.

Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint mindenféleképpen megfontolásra érdemesek azok a javaslatok, amelyeket Adrian Năstase tett a státustörvénnyel kapcsolatban. Úgy vélte: nincs túl sok új elem a kormányfô javaslatában. Mint mondta, már a magyar fél is gondolt arra, hogy az RMDSZ tagsági könyv fontos mérlegelési szempont legyen a magyar igazolvány kiadásakor. - A szempontok között figyelembe fogjuk, tudjuk venni adott esetben az RMDSZ tagságot is, de azt az elgondolást, hogy a magyar igazolvány és az RMDSZ tagsági könyv azonos legyen, nagyon nehéz lenne elfogadtatni, például azokkal az erdélyi magyarokkal, akik, egyre többen egyébként, nem kívánnak az RMDSZ tagjaivá válni - mondta.

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői szerint a státustörvényt nem kell módosítani, lesz magyar igazolvány is, annak megnevezése sem változik. A kétnapos budapesti tanácskozáson az anyaországi pártok, a külügyminisztérium és a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) képviselői mellett a határon túli magyar küldöttek főleg a státustörvény végrehajtásának és az ajánló szervezetek létrejöttének kérdését tekintették át. Az ülést egyébként a résztvevők szerint tárgyszerű és megegyezésre törekvő hangnem jellemezte. A Máért zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. Ezt az összes résztvevő szervezet aláírta, kivéve az SZDSZ-t, amely csak a dokumentum első részéhez adta névjegyét.


Tôkés László: A státustörvény össznemzeti ügy

Részletek megnyitóbeszédébôl

Kár, igen nagy kár, hogy a státustörvény annyira átpolitizálódott. Az önazonossághoz való jogot nem szabad a politika szférájába átengednünk. A Magyar Országgyűlés pártpolitikai nézeteken felülemelkedô, szinte maradéktalan konszenzusa is ezt üzeni. A Velencei Bizottság döntése is erre figyelmeztet. A román kormány abbéli kísérlete, hogy ebbôl politikai kérdést csináljon - Velencében elvérzett.
Az emberi és kisebbségi jogok ügye - ebben az értelemben - nem lehet "politikai kérdés". A szabad identitásválasztás jogát senki nem vitathatja el tôlünk. Magyarságunk nem képezheti pártpolitikai alkudozások tárgyát. Minô politikai perverzió azt javasolni, hogy az RMDSZ-tagkönyv szolgáljon magyar igazolvány gyanánt. Vagyis hogy a kormánytámogató protokollum által az elnyomó hatalomhoz kapcsolódó párthűség helyettesítse a nemzeti hovatartozást. Ez a fajta politikai manipuláció a politikai zsarolás mértékét üti meg akkor, amikor a "külsô" Szövetségünk által támogatott román kormány gazdasági és kisebbségi hátrányok által igyekszik "jobb belátásra" téríteni bennünket. Földtörvény vagy státustörvény - a magyar szájba adott hamis alternatíva ekképpen tételezôdik. Mi kell nekünk inkább: a közigazgatási törvény, az egyházi ingatlanok, az erdôk, a magyar egyetem - vagy a státustörvény?! Jó lesz óvatosnak lennünk - sugallja a román politika -, mert ha nem, még papíron elnyert maradék jogainkat is elveszíthetjük…

Szintén a többségi elnyomó politika professzionális mesterfogása kíván lenni az, ahogyan a velencei dokumentum hamis interpretációja révén, az oktatási és kulturális kedvezmények megengedésével ki akarják játszani az azonos célzatú - mégoly csekély - gazdasági támogatást, hogy ezáltal a szolgaság "húsosfazakaihoz" kényszerítsenek bennünket. Hát az oktatásunkat és kultúránkat, hitünket, nyelvünket, népünket és egyházainkat sorvasztó hátrányos gazdasági megkülönböztetésrôl elfelejtkezhetünk?! Köszönjük a Magyar Kormánynak, az Országgyűlésnek és a magyarországi politikai pártoknak, hogy bármiféle politikai nézeten és csoportérdeken felülemelkedve, a státustörvény által bennünket, határon kívüli magyarokat - mintegy - a nemzet polgáraivá fogadtak.

Nemzeti önazonosságunk megôrzése, a vészesen pusztító asszimiláció feltartóztatása és a földönfutók sorsára juttató kivándorlás megállítása a célunk. Ezekben a kérdésekben nem alkudhatunk. Túlélésünk és jövendônk ügye nem párt-, hanem nemzetpolitikai kérdés. Az élethez való jog egyetemes emberi jog, mely Isten akaratából és a teremtés rendjébôl fakad.

A romániai magyar nemzeti közösségnek és az összes többi határon túli nemzetrészeinknek elvitathatatlan joguk a státustörvény adta lehetôségekkel élniük. Ezt szem elôtt tartva, a törvény január 1-jével elkezdôdô életbeléptetésének ügyét semmiképpen sem tekinthetjük csupán a magyar és a román kormányokra tartozó kérdésnek, hanem sokkal inkább olyan össznemzeti ügynek, amely mellett mindhárom erdélyi közképviseletnek együttesen ki kell állnia.


Vélemények az ülésrôl

Markó Béla szövetségi elnök szerint elhárulni látszanak az akadályok az alkalmazás elôl, és értékelni kell a román álláspont módosulását is ilyen tekintetben. Egyetértés született abban is, hogy szükséges megalkotni a Magyar Országgyűlésben a határon túli magyarok országgyűlési biztosának státusát. A magyar kormánypártok üdvözölték a MÁÉRT kétnapos munkájának eredményeit és a határon túli magyar közösségek szerepvállalását a végrehajtás elôkészítésében, az MSZP részérôl pedig, bizonyos kritikák megfogalmazása mellett, Tabajdi Csaba képviselô kifejezte abbéli reményét, hogy immár talán sikerül megtalálni a "modus vivendit", miután a román és a magyar állam közötti feszültségek csökkenni látszanak. Mint mondta, a találkozón végül "gyôzött a józan ész", hiszen természetes, hogy az ajánló szervezet Erdélyben az RMDSZ körül alakuljon ki. Az SZDSZ reprezentánsa, Eörsi Mátyás elmondta, hogy pártja a záródokumentumnak csak az elsô részével értett egyet, tehát az egészet nem is tudták aláírni.

A sajtótájékoztatón lapunk arról kérdezte Markó Bélát, hogy milyen feladatok hárulnak az RMDSZ-re a MÁÉRT mostani ülésének konklúziói alapján az év hátralévô részében. A szövetségi elnök válaszában elismerte, hogy eddig bizonytalanság volt a végrehajtás lehetôségeinek tekintetében, de a román kormány álláspontjának módosulása következtében immár lehetségesnek látszik az RMDSZ-tagságon alapuló ajánlások megadása. Mint mondta, mivel azonban nem minden erdélyi magyar egyben RMDSZ-tag is, más feltételek alapján is hozzá lehet majd jutni az ajánláshoz. A szövetségi elnök kifejtette, hogy a tervezett testületet Romániában is mihamarabb létre kell hozni, s hogy a korábban felvetett védnöki testület elláthat mélyrehatóbb feladatokat is annál, mint ahogyan azt eredetileg gondolták. Egy másik kérdésre válaszolva a szövetségi elnök tovább pontosított, elmondva, hogy a magyar történelmi egyházakkal és a civil szervezetekkel az RMDSZ-nek össze kell hangolnia az alapelveket, és meg kell szervezni a jövôbeni tevékenységet, de megismételte, hogy "Erdélyben a munkát az RMDSZ-nek kell elvégeznie".


Tisztségviselôk következtetései

Németh Zsolt államtitkár a MÁÉRT-ülésen megjelent három RMDSZ-vezetô által mondottak alapján úgy ítélte meg, hogy már Erdélyben sincs távol a megállapodás, és jó stádiumban van a felkészülés az ajánló szervezet felállítására. Szintén a Bihari Napló kérdésére válaszolva Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta, hogy a zárónyilatkozat mellékletében szereplô kitétel kapcsán milyen többletfeladatai lesznek a Hivatalnak. Mint mondta, új helyzet alakult ki a magyar közigazgatáson belül is az alkalmazás küszöbén, a HTMH-nak tehát össze kell majd hangolnia a magyar szaktárcák munkáját az alkalmazás érdekében, koordinálnia kell a jogszabály végrehajtását. A jövôben a Hivatalnak sokkal intenzívebben kell folytatnia az együttműködést a határon túli magyar szervezetekkel is, annak érdekében, hogy a támogatások úgymond célba jussanak. Ilyen tekintetben "le kell majd tisztítani" a folyamatban szerepet játszó közalapítványok profilját is, és a HTMH felügyelete alatt létre kell hozni egy új közhasznú társaságot. Tény, hogy hátravan még a státustörvény végrehajtási utasításainak kidolgozása. A munka során további részletek tisztázódhatnak, de - a Velencei Bizottság jelentését szem elôtt tartva - az már egyértelműnek látszik, hogy az ajánló szervezet nem hitelesíthet, csak a magyar konzulátusok. Az körvonalazódik tehát, hogy a személyazonosságok hitelesítését ezek a magyar külképviseletek fogják elvégezni, miután a fent leírt módok egyikén a magyar igazolványt igénylô személyrôl a szükséges információk birtokába jutnak. Erdélyi vonatkozásban a magyar külügyi államtitkár ilyen szempontból is nagyon fontosnak nevezte, hogy meg lehessen nyitni a régóta tervezett csíkszeredai konzulátust, és kifejezte abbéli reményét, hogy az eseményre mihamarabb sor kerülhet.