Megszületett a státustörvény
HUNSOR összeállítas

A nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésén a parlament elfogadta a határon túl élő magyarok számára kedvezményeket biztosító státustörvényt. A titkos szavazáson – az adatvédelmi biztost kivéve – az államfő által javasolt ombudsmanjelöltek megkapták a megválasztásukhoz szükséges számú támogató voksot.

Felállva, tapssal köszöntötte a képviselők többsége

Elsöprő többséggel, 306 igen szavazattal, 17 nemleges voks és 8 tartózkodás mellett fogadta el a parlament a státustörvényt. A frakciók közül egyedül az SZDSZ utasította el a javaslatot. Munkavállalási, oktatási, egészségügyi, valamint több más területen részesülnek kedvezményben Magyarország területén a határon túli magyarok, miután az Országgyűlés elfogadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt. A jogszabályt élesen támadják Bukarestből és Pozsonyból, természetesnek tartják viszont Kijevben, Belgrádban, Zágrábban és Ljubljanában.

A 2002. január elsejével életbe lépő törvény nyolcvanesztendős adósságot törleszt a kisebbségbe kényszerült nemzettársakkal szemben, igazi jelentősége nem budapesti metrójegyben vagy magyar munkavállalási engedélyben mérhető, hanem lelki-közérzeti hozadékban. Jó pár millió ember érzi végre úgy, hogy az anyaország tud róla, törvénybe foglalta létezését, s így ember-, pontosabban magyarszámba veszi újra.

Magyar igazolványt kapnak az ezután felálló ajánló szervezetek közreműködésével a kedvezményeket igénylők. Évente három hónapon keresztül vállalhatnak munkát Magyarországon az igazolvánnyal rendelkező határon túliak. A munkavállaláshoz szükséges engedély kiadásakor az illetékes hatóság eltekint a munkaerő-piaci helyzettől, ami kiemelten kedvező helyzetbe hozza a szomszédos országból érkező magyar jelentkezőt. Miután a hazánkban munkát vállaló határon túliak kötelesek egészségbiztosítási járulékot fizetni, meghatározott körű ellátásra lesznek jogosultak. Ugyanakkor azoknak, akik nem tartoznak a munkavállalók körébe, megtéríthetik az egyes egészségügyi szolgáltatások költségeit, ha ez irányú pályázatot nyújtanak be egy külön erre a célra létrehozandó közhasznú szervezethez. Úgynevezett nevelési-oktatási támogatást kérhet Budapesttől az a határon túli család, ahol legalább két gyerek van, akik magyar tannyelvű oktatási intézményben tanulnak. A támogatás mértéke várhatóan húszezer forint lesz évente. Magyarországi egyetemi, főiskolai képzésekben is részt vehetnek az igazolvánnyal rendelkezők. Kedvezményekben részesülnek a szomszédos országokban magyarul oktató pedagógusok. A hatévesnél fiatalabb, illetve a hatvanöt évesnél idősebb határon túliak díjmentesen vehetik igénybe a helyi tömegközlekedést, évente négyszer kilencvenszázalékos utazási kedvezményben részesülnek a magyarországi helyközi járatokon. A jogszabály értelmében a magyar állampolgárokéval azonos jogok illetik meg a törvény hatálya alá tartozó határon túliakat a kultúra területén. Felmérések szerint a jogszabály támogatást élvez a magyarországi lakosság és a határon túli magyar közösség körében egyaránt.

Az új jogszabály a kultúra területén a magyar állampolgárokkal azonos jogokat élvező személyeknek tekinti a Szlovéniában, Horvátországban, Jugoszláviában, Romániában, Ukrajnában és Szlovákiában élő, önmagukat magyarnak valló polgárokat. Ennek fontosságát azok tudják érezni igazán, akik vittek már Bibliát Kárpátaljára; István, a király-kazettát Ceausescu idején Erdélybe, vagy elkísérték idelátogató határon túli rokonaikat a Nemzeti Múzeumba.

A tegnapi vokssal lezárult egy hosszú ideje tartó vita, és kezdődhet a megvalósítás legalább ennyire nehéz szakasza. Az elfogadott kerettörvény hatására a lelki sebek begyógyulhatnak lassan, de már nyakunkon a hétköznapok gondjai, amelyek legsürgetőbb kérdése: ki, mikor és hogyan osztja majd az arcképes magyar igazolványt? A megvalósítás mikéntjéről még várhatóan lesznek viták országon belül és kívül egyaránt. Szomszédaink közül igazából csak Románia és Szlovákia méltatlankodik a törvény ellen – Bukarest és Pozsony bölcsen hallgat arról, hogy nemzettársaikkal maguk is kivételeznek már jó ideje (a moldáviaiak automatikusan megkapják a román állampolgárságot, ha kérik, a külföldön élő szlovákok pedig hasonló kedvezményeket kaptak, mint amilyeneket a magyar státustörvény tartalmaz).

A tegnap elfogadott törvénynek már a tervezetét is hevesen támadták Bukarestből. Pozsonyból úgyszintén kifogásolták a készülő jogszabályt. Adrian Nastase román miniszterelnök tegnap kijelentette: a magyar státustörvény elfogadása után a bukaresti kabinetnek arra kell törekednie, hogy otthon tartsa a fiatal munkaerőt. A román és a szlovák féllel már hetekkel ezelőtt megkezdődött, a következő hetekben pedig folytatódik a kétoldalú egyeztetés a státustörvényről. Ezzel szemben Jugoszlávia, Ukrajna, Horvátország és Szlovénia természetes törekvésként értékelte a státustörvény megfogalmazását. Tegnap a kijevi külügyminiszter nyilatkozott a jogszabályról a távirati irodának. „Önök abból indulnak ki, hogyan terjesszék ki joggyakorlatukat más országokban élő nemzettársaikra. Mi megértjük ezt a törekvést” – hangoztatta Anatolij Zlenko. Brüsszel érdeklődést mutatott a státustörvény iránt, kifogásai nem voltak a jogszabállyal szemben. Egyetlen felvetés érkezett Brüsszelből, a burgenlandi magyarok munkavállalásával kapcsolatban. Az unió szerint ellentétes lenne a közösségi joggal, ha az EU-tag Ausztria egyes polgárai megkülönböztetett feltételekkel vállalhatnának munkát Magyarországon. A magyar kormány figyelembe vette a felvetést, s kivette a kedvezményezettek köréből az ausztriai magyarokat.

A kétkedés és bizonytalanság évei után a tettek idejét éljük. Tucatnyi évvel a Magyar Köztársaság kikiáltása után beteljesült Bocskai István fejedelem közismert végrendelete: „…meghagyon s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Országi Hiveinket az egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lésznek is, el ne szakadjanak. A Magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőllök el ne taszítsák, tartsák ő atyjokfiainak, és ő véreknek, tagoknak…”

Orbán Viktor: Valóra vált a régi álom

Nagy lépés az egységes és életerős magyar nemzet megteremtésének útján – fogalmazott lapunknak Orbán Viktor. – Régi nagy álmok és tervek valóra váltását jelenti a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény megszületése – nyilatkozta a miniszterelnök. A kormányfő szerint a státustörvény az a jogszabály, amelyre nyolcvan esztendeje szüksége lenne a magyar nemzetnek. „Arra van szükségünk, hogy a Kárpát-medencében élő magyarságot határokon átívelő módon újra egyesítsük, lehetőleg érzelmileg, gondolkodásban, kultúrában, de gazdasági érdekek szempontjából is. Egy élettér ez számunkra, függetlenül attól, hogy országhatárok választanak el bennünket. Bár nem egyszerű, de fölül kell emelkednünk ezeken a határokon, hogy ismét egy egységes és életerős magyar nemzet jöjjön létre. A státustörvény megalkotásával jelentős lépést tettünk e téren előre”– fogalmazott a kormányfő.

Nem arról van szó, hogy Magyarország vagy a magyar kormány állna szemben Szlovákiával és Romániával, hanem egy ott megfigyelhető gondolkodásmód tér el a térség jó néhány más országának gondolkodásmódjától, talán értékrendjétől is - jelentette ki a miniszterelnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy Romániának és Szlovákiának is van saját státusztörvénye, sőt bizonyos elemeket át is vettek a vonatkozó magyar törvénybe azokból.
Szavai szerint a Magyarországon élő szlovákok és románok elsősorban akkor lehetnek jó polgárai Magyarországnak, ha megmaradnak jó szlovákoknak és jó románoknak, és azt a minőséget adják hozzá a többi itt élő nép, elsősorban a magyarok által képviselt kulturális minőséghez.

Orbán Viktor közölte: 70 százalék felett van azoknak a Magyarországon élő magyaroknak az aránya, akik szívvel és lélekkel támogatják, hogy Magyarország kísérletet tegyen a határokon átívelő nemzeti újraegyesítésre.

Van egy egészséges változás, a felnövekvő nemzedékben is van egy egészséges igény, és mintha egyre inkább visszazökkennénk a régi kerékvágásba, amikor a nemzeti összetartozás természetes és támogatott, szép, helyesnek gondolt dolog volt - fogalmazott Orbán Viktor.

Az Országgyűlés több mint kilencvenszázalékos többséggel szavazta meg a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt, ez jól jelzi, hogy a magyar nemzetpolitikában újra olyan össznemzeti konszenzus van, mint amilyet a NATO-csatlakozás ügyében is tapasztaltunk – jelentette ki az MTI-nek tegnap Németh Zsolt. A külügyi államtitkár elmondta: a magyar külpolitika legfontosabb kérdéseiben egység van a magyarországi politikai erők között, és ez kedvező előfeltételeket teremt az ország stabil kormányzásához.

Németh elmondása szerint most kezdődik a munka neheze, hiszen a törvény által érintett minisztériumokban ki kell dolgozni a rendelettervezeteket, amelyeket megvitatnak a Magyar Állandó Értekezlet munkabizottságaiban is.

Németh Zsolt külügyi államtitkárt "álságosnak" nevezte azt a szabad demokrata érvet, amely szerint a törvény hazájuk elhagyására ösztönzi a határon túl élőket. A kivándorlás már évek óta tart, és a törvény éppen ezt kívánja megfékezni. Németh Zsolt örömmel állapította meg, hogy az MSZP támogató határozatával a kérdésben nemzeti egység alakult ki.

Az utolsóként felszólaló Martonyi János külügyminiszter elvetette Bauer Tamás kifogásait. Az EU-val kapcsolatos problémákra majd akkor adunk választ, ha a szomszédos országok az EU tagjai lesznek - mondta. Ezen országok többsége egyébként megértette és helyesli a törvényt, de megértjük az aggodalmaikat megfogalmazó országokat is. A törvény sikere érdekében ezekkel az országokkal is együtt kell működnünk, mindent meg kell tennünk aggodalmaik eloszlatására, annak megértetésére, hogy a törvényt nem kívánjuk területünkön kívül érvényesíteni - szögezte le a külügyminiszter.

A felszólalások után került sor a szavazásra. Az "igenek" fölényes győzelmét a parlamenti többség felállva, tapsolva fogadta. A meglehetősen elárvultak ható SZDSZ-esek ülve maradtak.

A szavazást követően Martonyi János újságírók előtt annak a reményének adott hangot, hogy a törvény mögött álló gondolatokat azok is támogatják, akik nemmel szavaztak. A határozat a magyar közérzületet fejezi ki, s egyben jól illeszkedik a jövendő Európájának építésébe. Arról szól, hogy nemcsak mindenható állam van, hanem vannak emberi közösségek is, és az a bizonyos jövendőbeli Európa éppen "a közösségek közössége" lesz. E törvény ehhez járul hozzá - mondta Martonyi, történelmi eseménynek nevezve annak elfogadását.

Markó Béla RMDSZ-elnök, aki a többi határon túli magyar vezetővel egyetemben jelen volt a törvény elfogadásánál a Népszavának nyilatkozva kiemelte: fontos, hogy a törvény körül egyfajta nemzeti konszenzus alakult ki. Az Országgyűlés határozottan jelezte, hogy segítséget kíván nyújtani a határon túli magyarok egyes gondjainak megoldásához, és éppen a konszenzus teremt majd kedvező feltételeket az elfogadott kerettörvény tartalommal való megtöltéséhez. A törvényt a különböző tárcáknak kell majd alkalmazniuk - emlékeztetett Markó Béla -, például meg kell határozniuk, hogyan működik a törvénynek a magyar családokat pótlékkal segítő része.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke kijelentette: bízik abban, hogy végre is tudjuk hajtani a törvény előírásait.
Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke szerint a törvény által most tartunk ott, hogy megtervezhetjük közös jövőnket.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy fogalmazott: "Üröm az örömben, hogy a törvényt meg nem szavazó párt egyes megnyilvánulásai a nemzetárulás határát súrolták."

Adrian Nastase román kormányfő szerint a magyar státustörvény nyomán növekedni fog a munkahelyek száma Magyarországon, de Romániának oda kell hatnia, hogy saját állampolgárai az országban maradjanak. A román miniszterelnök kolozsvári sajtóértekezletén fontosnak nevezte a kivándorlás feltartóztatását szolgáló programokat, és hangoztatta, hogy már meg is hozták az első intézkedéseket a hazai munkaerő otthonmaradása érdekében.

A státustörvénnyel kapcsolatban az MTI kérdésére válaszolva Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter kijelentette: "Amennyire számunkra ismeretes, önök abból indulnak ki, hogyan terjesszék ki joggyakorlatukat más országokban élő nemzettársaikra. Mi megértjük ezt a törekvést" - mondta.

Heves bukaresti és pozsonyi reakciók

Hevesen reagáltak a román kormánykörök arra a hírre, hogy a magyar Országgyűlés kedden elfogadta a státustörvényt. Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette: egyetlen Budapesten elfogadott törvény sem alkalmazható Románia területén. A bukaresti kormány közleménye leszögezi: a magyar törvény nem egyeztethető össze az európai szellemmel. A szélsőséges Nagy-Románia Párt ellentörvényt tervez: annak előírásai megtiltanák a magyar igazolvány birtokosainak a földvásárlást és a választásokon való részvételt. A pozsonyi külügyminisztérium nyilatkozata szerint további konzultációk nélkül a törvény Szlovákiában nem alkalmazható.

A román kormány nem akadályozhatja meg, nem befolyásolhatja a magyar törvények elfogadását és alkalmazását Magyarországon - jelentette ki kolozsvári látogatásán Adrian Nastase román miniszterelnök a státustörvény budapesti elfogadása kapcsán. A miniszterelnök (és a kormány sajtóközleménye) szerint az a tény, hogy a törvény nem vonatkozik az ausztriai magyarokra, azt igazolja, hogy a jogszabály nem egyeztethető össze az európai szellemmel.

"Ahogy a törvény nem vonatkozik az ausztriai magyarokra, mi is azt mondhatjuk, hogy a romániai magyarokra nem alkalmazandó. Meglátjuk, mit tesz Szlovákia" - tette hozzá Nastase. A miniszterelnök aláhúzta: az alapszerződésen kívül egyetlen Budapesten elfogadott törvény sem alkalmazható Románia területén.

A kormány közleményében megjegyzi: a román fél törvénnyel kapcsolatos észrevételeit nem vették tudomásul, és Bukarest szeretné, ha a kétoldalú konzultációik nem csupán formális jellegűek lennének. Leszögezik, a törvény figyelmen kívül hagyja az alapszerződés 15. cikkelyét, mely szerint a magyar kisebbséghez tartozók ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, mint az ország többi állampolgára.

Iliescu: Magyar igazolványnak nincs keresnivalója Romániában

A román államfő a törvénnyel kapcsolatban kijelentette, hogy "a magyar igazolványnak nincs keresnivalója Románia területén". Ion Iliescu szerint a törvényt figyelmesen át kellene tanulmányozni, hiszen "szövegében semmi sem változott". Az államfő úgy véli, hogy országa nem fog olyan "nem demokratikus és nem európai" dolgokat elfogadni, mint a magyar igazolvány.

Az ellenzéki Demokrata Párt arra kérte a román kormányt Emil Boc képviselőn keresztül, hogy tegyen meg mindent a törvény romániai alkalmazásának ellehetetlenítéséért. A szenátor szerint a törvény különbséget tesz Románia állampolgárai között, ami az európai dokumentumokkal ellenes.

Ellentörvényt készít elő a Nagy-Románia Párt

A Vadim Tudor vezette, ultranacionalista Nagy-Románia Párt konkrét ajánlatokkal állt elő a státustörvény "ellensúlyozására". Corneliu Ciontu, a párt alelnöke törvénytervezetet készített elő, amely kimondaná: a magyar igazolvány tulajdonosai nem választhatók meg és nem vásárolhatnak földet Romániában. A politikus szerint a magyar jogszabály gyakorlatilag kettős állampolgárságot biztosít az erdélyi magyaroknak.

Szlovákiában nem alkalmazható a törvény

Ellenséges hangulat fogadta a státustörvényt Pozsonyban is. A szlovák külügymnisztérium nyilatkozata szerint mivel a kormány által hangoztatott fenntartásoknak csak egy részét vették figyelembe a státustörvény kidolgozásakor, "a törvényt Szlovákiában további konzultációk nélkül semmilyen módon nem fogják alkalmazni". A közlemény azt is leszögezi, hogy a külügyminisztérium Pozsony fenntartásairól diplomáciai úton tájékoztatta a magyar felet, valamint "a megfelelő nemzetközi testületeket".

Martonyi: a törvény nem különböztet meg

Martonyi János külügyminiszter a szomszédos országok heves reagálására azt válaszolta, hogy a törvény semmilyen megkülönböztetést nem tartalmaz és nem eredményez a szomszédos országok polgárai között, hiszen a kulturális és nyelvi identitás megőrzéséhez közvetett vagy közvetlen módon nyújtandó támogatásokkal és kedvezményekkel azok kívánnak majd élni, akik ezt az identitást vallják, akik ezt az identitást megjelenítő közösségekhez tartoznak.

Magyarország ebben a szellemben eddig is üdvözölte és a jövőben is üdvözölni fogja, ha a szomszédaink, így Románia és Szlovákia, támogatni fogják a Magyarországon élő románok és szlovákok boldogulását, kultúrájuk és nyelvük megőrzését - szögezi le Martonyi nyilatkozata.

Az EU is foglalkozik a státustörvénnyel - Még nincs hivatalos álláspont

Brüsszelben még nincsen hivatalos vélemény a magyar státustörvényről, az Európai Unió különböző intézményei azonban foglalkoznak az új jogszabállyal. A Brüsszeli Bizottság Unió-bővítésért felelős főigazgatóságán például egyelőre várják a hatályos törvényszöveg angol fordítását - jelezte az illetékes biztos, Günter Verhaugen szóvivője.

Jean-Christoph Fillori emlékeztetett arra, hogy a korábban tájékozódás céljából megkért szöveg eddigi fordításai nyelvileg annyira rosszak voltak, hogy a Brüsszeli Bizottság nem tudott azok alapján helytálló véleményt formálni a státusztörvény valódi tartalmáról. Az új törvényről nem volt szó az Európai Parlamentben, ahol pedig a budapesti parlamenti szavazással egy időben kezdte vitatni a külügyi bizottság a Magyarországról készítendő úgynevezett ország jelentését.

Új fejleményeket, köztük a státustörvényt azonban nem említett. A törvény nagy érdeklődést kelt a nemzetközi sajtó több ezer brüsszeli képviselőjének körében, akik azonban részletes, magyarázó és nyelvileg helytálló ismertetés híján leginkább a szomszéd országok kormányainak bíráló megjegyzései alapján tudnak csak tájékozódni, véleményt alkotni és közvéleményüket formálni.




forrás://Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszava, Mti.hu