Az "Új Gazdaság", az Euró és a féléves svéd elnökség
írta Harsay György

 Az "Új gazdaság" kihatása Európa gazdaságára

  Manapság, a számítógépek korában inkább matematikai módszerekkel, prognózisokkal próbálják elorejelezni a jövot. A tervezett célokat gyakran elérik, de sok esetben az elorejelzések bizony messze esnek a valóságtól. Ami nem is csoda, hiszen váratlan események felboríthatnak minden prognózist, és új, nem várt irányt adhatnak a fejlodésnek.

Erre a legjobb példa a tozsdék árfolyammozgása az elmúlt évben. A dinamikusan fejlodo távközlési technika, az adatfeldolgozás rendkívüli fejlodése és a pénzpiacok kötöttségeinek feloldása az elmúlt évtizedben szinte szárnyakat adott a tozsdék forgalmának – és természetesen a spekulációnak is. Ehhez hozzájárult az úgynevezett New Economy, azaz az új gazdaság részvényárainak az emelkedése is. Ez magába foglalja az elmúlt évtizedekben dinamikusan fejlodött olyan új iparágakat mint az adatfeldolgozás, a távközlés, a biotechnológia és az ezekkel kapcsolatos számtalan új szolgáltatási ágazat. Az elmúlt években világszerte gomba módra szaporodó cégek rövid idon belül a tozsdékre kerültek, és hamarosan a pénzügyi befektetok kedvencei lettek. A New Economy cégeinek árfolyamai hetek, hónapok alatt szinte robbanásszeruen emelkedtek. Némelyik vállalat részvényeinek értéke a tozsdére jutás után egy-két hónapon belül az eredetinek a többszörösére, sot gyakran a tízszeresére növekedett.

A kisebb cégek a befektetoknek dinamikusan növekvo forgalmat és nagy nyereséget ígértek, nem rögtön, hanem valamikor a jövoben. De – kevés kivételtol eltekintve – veszteségesen gazdálkodtak. A befektetoket ez nem zavarta, mert csak a rohamosan növekvo árfolyamokra figyeltek, amelyeket az egyre erosödo kereslet vitt a magasba. Szinte naponta jelentek meg olyan cégek a tozsdéken, amelyeknek nem volt megalapozott vállalati koncepciójuk vagy komoly pénzügyi hátterük. A befektetoket megszédítette az a puszta ígéret, hogy lehozzák nekik a csillagokat az égrol, azaz gazdaggá teszik oket. Valójában a részvények kiadói gazdagodtak meg. Ugyanakkor a régi gazdaság, tehát a tradicionális iparágak (autó-, gépipar, kémia) részvényei stagnáltak vagy visszaestek, annak ellenére, hogy ezek a vállalatok legnagyobbrészt dinamikusan fejlodtek, forgalmuk növekedett, sot tekintélyes nyereséget is hoztak. Így eloállt az a paradox helyzet, hogy az új gazdaságban gyakran csak néhány száz fovel dolgozó és jelentos veszteséget hozó cégek árfolyamai jóval magasabbak voltak, mint egy több tízezer alkalmazottat foglalkoztató és tisztes nyereséggel dolgozó tradicionális vállalatéi.

A múlt év tavasza óta azonban megváltozott a helyzet. Az amerikai és az európai tozsdéken megindult az árfolyamcsökkenés, ami egyre gyorsult. Ez nem is annyira a tradicionális cégeket érintette, hanem a New Economy területén megjelent új vállalatokat. A csökkenés az év végére már csaknem földcsuszamlásjelleget öltött, és sok új cég részvénye a csúcsárfolyamhoz képest egytizedére, sot még alacsonyabbra is süllyedt. Ez a jelentos veszteségek ellenére sem jelentett tragédiát, mert a tozsdén lezajlott a szükséges árfolyam-korrekció, ami visszatükrözte a cégek igazi értékét. Sokak meggazdagodási álmai szertefoszlottak, mások viszont – ha idoben reagáltak a változásokra – jelentos nyereségre tettek szert. Ezzel egyidejuleg azonban a világháború utáni leghosszabb ideig tartó amerikai konjunktúraciklus derus egén is kezdtek felhok mutatkozni. Az amerikai gazdasági indikátorok a konjunktúra lehulését jelezték. Az euró árfolyamának lassú emelkedése a dollárral szemben is ebbe az irányba mutatott.

Alan Greenspan, az amerikai jegybank, a Fed (Federal Reserve Board) elnöke, aki egyben az amerikai gazdaság egyik legbefolyásosabb személyisége, január elején meglepetésszeruen fél százalékkal csökkentette a jegybanki kamatokat. Ezzel jelezni kívánta, hogy felismerte az amerikai konjunktúra gyengülésének a jeleit, és a kamatcsökkentéssel ismét élénkíteni kívánja a gazdaságot és a beruházásokat. Az ezt követo árfolyam-emelkedés azonban csak tiszavirág-életu volt. A gazdasági analitikusok különbözoképpen ítélték meg a kamatcsökkentést. Egyesek a konjunktúra további élénkülésével számolnak, míg mások szerint ez a lépés önmagában véve még nem hoz jelentos változást, és január végén az Egyesült Államokban újabb kamatcsökkentéssel kell számolni. A rövidesen hivatalba lépo Bush amerikai elnök is úgy nyilatkozott, hogy egyetért Greenspan lépésével, mert az erosíti az amerikai gazdaságot. Megjegyzendo, hogy Bush gazdasági tanácsadónak olyan pénzügyi szakembert nevezett ki (Lindsey), aki támogat egy csökkeno dollárárfolyamot, mert ez megnövelné az amerikai exportot és erosítené a konjunktúrát; így nagyobb foglalkoztatottságot is eredményezne.

Az Euró

A kamatcsökkentések és a konjunktúra erosödése következtében ismét emelkedhetnek a részvények árfolyamai, de az elmúlt fél év veszteségei és az ezt követo kijózanodás alapján nehéz elképzelni, hogy a régi lelkesedés és a szinte gátlástalan kereslet a részvények után ismét visszatér-e. Így a New Economy értékpapírjait az emberek valószínuleg több elovigyázattal fogják vásárolni, mint eddig. A gyengülo dollár kedvezne az euró árfolyamának, amely ismét emelkedoben van. (Az eros amerikai konjunktúra nagyban hozzájárult az euró gyengüléséhez, mert a pénzügyi befektetoknek vonzóbb volt a dollár és az Egyesült Államok gazdasága, mint az európai pénzügyi piacok.) Az euró csökkeno árfolyama a dollárral, a japán jennel szemben viszont megnövelte a tengerentúlra irányuló európai exportot. Egy erosödo euró viszont az EU polgárainak – különös tekintettel az új közös valuta 2002. január 1-jei bevezetésére – rendkívül kívánatos lenne, mert megerosítené a bizalmat az euróval és az EU-val szemben.

Az unió keleti bovítését is jobban támogatná a lakosság, mint eddig. Az európai gazdaság konjunkturális kilátásai egy bizonyos fokú várható lassúbbodás ellenére sem rosszak. A német konjunkturális prognózisok alapján (a berlini Német Gazdaságkutató Intézet szerint) ebben az évben a szövetségi köztársaságban mintegy két és fél százalékos gazdasági növekedéssel lehet számolni. Bár bizonyos fékezo tényezok is felléphetnek, mint például ismételten növekedo olajárak és egy túl eros euró, amely exportgátló hatást válthat ki. Az amerikai gazdaságban és Nyugat-Európában lezajló folyamatok természetesen más országokra, így Magyarországra is kihatnak, mert világgazdasági jelentoségük és befolyásuk van. A nizzai EU-csúcskonferenciával kapcsolatos kommentárok utólag sem tartják különösen sikeresnek ezt a találkozót. De az kétségtelen, hogy a hosszú viták után létrejött erosen kompromisszumos döntések nem gátolják a kibovítés folyamatát, amely, ha mérsékelt tempóban is, de tovább folytatódik.

A Svéd EU elnökség

2001 elso fél évében Göran Persson svéd miniszterelnök az EU soros elnöke. Svédország az EU tagja, de történelmébol és földrajzi helyzetébol adódóan bizonyos kritikus tartózkodással nézi az unió ügyeit. Eddig még nem lépett be a valutaközösségbe sem, így egyelore az eurót sem vezették be. Stockholm ettol függetlenül az EU kibovítésének a híve. A féléves svéd elnökség alatt három témára helyezik a hangsúlyt az unióban: a foglalkoztatottságra, a környezetvédelemre és az EU bovítésére. Svédország azt kívánja, hogy az EU-ba belépni kívánó államokat egyéni teljesítményeik alapján ítéljék meg. Azokkal az országokkal pedig, amelyek a belépési feltételeknek eddig legjobban megfeleltek, meg kell gyorsítani a tárgyalásokat. Az úgynevezett nehéz témák – adók, energia, mezogazdaság, valamint igazság- és belügy – tárgyalásait hamarosan be kell fejezni. A svéd álláspont szerint nincs értelme kivárni, amíg minden jelölt ország megfelel az eloírt feltételeknek. A svéd kormány az egyéni megítélések és gyorsabb egyéni felvételek mellett áll, egy késobbi egyszeri tömeges belépés helyett. Stockholmnak tradicionálisan jó politikai és gazdasági kapcsolatai fuzodnek a balti államokhoz. Ezért és a történelmi tradícióiból kiindulva érdekelt abban, hogy ezek az országok hamarosan belépjenek az EU-ba. Jelenleg Észtország, Magyarország és Szlovénia felelnek meg leginkább a belépési feltételeknek. A svéd elnökség alatt két EU-csúcstalálkozó zajlik le, az elso márciusban Stockholmban, a második júniusban Göteborgban. Anna Lindh svéd külügyminiszter szerint remélhetoleg itt már közölhetik a jelöltekkel a tárgyalások befejezésének idopontját.

Nemcsak Svédország jóindulatán múlik azonban a felvételi tárgyalások meggyorsítása, hanem az EU különbözo tagállamainak a készségén is. Mint ismeretes, az egyes nemzeti érdekek jelentos szerepet játszanak a támogatásban vagy a lassításban. Az új esztendo fejlodést ígér, de problémákat is hoz. Csak az év végén derül ki, hogy a különbözo prognózisok helyesek voltak-e, vagy az események másképpen következtek be, mint azt remélték.


A szerzo közgazdász (München)
források: Magyar Nemzet


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

kapcsolodó cikkek:
• Svédország hisz Európában
• A svéd elnökség 3E programja
• Svéd gyorsítás az EU-bővítésben
• Svédország ragaszkodik az EU tagjelöltek egyedi elbírálásához
• Svédország követeli Romániától a 40 milliárd koronás adósságót
• Svédországban is megalakult az ATTACK szervezete
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

» Skandináviai Infotár