|
Fekszik: Szepes vármegyében |
Szepes vármegye elhelyezkedése a történelmi magyarországon
Varjú Elemér "Magyar várak" című, 1932-ben megjelent könyvében így ír bethlenfalvi várkastélyról:
 |
bethlenfalvi kastély a legrégibb azok között a már nagyon ritkává vált XV-XVI. századi magyar világi építmények között, amelyek |
| a kor ízlésének megfelelő renaissance-oromzatukat még épségben megtartották. Mert a kevéssé gyakorlati, inkább csak ékességül szolgáló pártás oromfalakat a későbbi időkben többnyire ledöntötték s magas,rendszerint kettőzött zsindelytetővel fedték be az ily módon teljesen megváltozott külsejű épületeket. Így tehát ez a kastély már csak ritka volta miatt is megérdemli a megkülönböztető figyelmet. | |
Építésének idejét pontosan megadja egyfelől a bejáró ajtaja fölött kifaragott évszám: 1564, másfelöl a befejezéskor a homlokfalába vésett 1568.
Alakja hosszas négyszög. Egyetlen zárt, kettős szobasorból álló tömb, belső udvar nélkül; úgy építve, hogy belsejébe csupán egy, aránylag szűk ajtón át lehessen bejutni. Ennek keretében még ma is az eredeti ajtószárny függ.
Valószínű, hogy egykor széles vízárok s ezenkívül körfal oltalmazta. Ám nagyobbszámú ostromlócsapattal szemben így is alig lehetett volna védelmezni. De a felvidék azon részén, ahol Bethlenfalva fekszik, a XVI. század derekán katonai megrohanástól nem kellett tartani. Holmi kisebb rablócsapat ellen viszant így is védelmzehető volt addig, amíg a szomszédos savniki várból megérkezik a segítség.
Az épület csak egyemeletű, de erre jön még a szintén emeletnyi magasságú, csipkézett pártában végződő oromfal. Ma a XVIII. században készült, vályúformán befelé lejtő tető van az ormok mögött; eredetileg a padlástért lapos, letéglázott tetőzet fedte, amelyen az oromfal oltalma alatt néhány szakállaspuskát el lehetett helyezni.
A BETHLENFALVI
KASTÉLY TETŐZETE
(kép az eredeti könyvből)
Sajátságos, hogy a főhomlokzaton az ablakok nincsenek egyenletesen elosztva s az ajtó nem esik középre. Ettől a kis hibától eltekintve, az épület arányai kifogástalanok. Felszerelése arra vall, hogy az építtető bővében volt a költségeknek; ajtók, ablakok tagozott kőkeretekbe vannak foglalva, a falakat egykor sgraffitó-dísz borította. Földszinti helyiségei boltozottak, az emeletieknek hajdan famennyezetük volt. Ezeket - sajnos - a XVIII. században boltozatokkal cserélték ki. Az emelet körül fából épített fedett folyosó vonult, aminek ma csak nyomai láthatók.
A BETHLENFALVI
KASTÉLY ELŐCSARNOKA
(kép az eredeti könyvből)
A kastély építőjének emlékét a bejárat felett kőbevésett és a vakolatba karcolt címerek őrzik. Volt pedig ez Feigel Péter, feleségével, Bethlenfalvy Ilonával.
A Feigell vagy Faigel-család a lőcsei előkelő polgárok rendjéből a XVI. század első felében vált ki s lépett be a Szepességhez tartozó Lándzsások széke nemessége sorába. Ebben döntő jelentőségű volt Feigell Péter házassága. Rangjához illően nősült. Felesége a lándzsások székének egyik legősibb, a Thurzókkal közös eredetű családjából eredt. Bors vezérrel jött be a "kis-vármegyébe". Házassága révén Feigell Péter bethlenfalvi birtokos, a Thurzók atyafia s 1580 körül a Lándzsások székének alispánja lett, akit a pompás kastély méltán megilletett. A család virágzása azonban rövid ideig tartott; félszázad multával már mások ültek a kastélyban s azóta kézről-kézre vándorolt.
A lőcsei krónika szomorú
történetet őrzött meg a kastély első gazdái idejéből.
Feigell Péternek volt egy kacér leánya, Krisztina kisasszony.
Bár válogathatott volna a legjobb kérők között, mégis apja
egyszerű íródiákjára, bizonyos Augsburgi Jánosra vetett
szemet. Benső barátság támadt köztük, aminek
következményei nem maradhattak titokban. A felbőszült apa
maga mondott ítéletet és túllépve alispáni hatalmát,
hóhért hozatott Eperjesről (miután a lőcseiek nem voltak
hajlandók a magukét kikölcsönözni), s a kastély udvarán
leüttette a fejét a szerencsétlen ifjú embernek.
A nemes urak azt mondták rá: jóltette. A lőcsei polgárok
pedig, régóta irígyei a közülük kinőtt földesúrnak,
gúnyverset csináltak az esetre, amely az egész vármegyébe
elvitte hírét a bethlenfalvi tragédiának.
A BETHLENFALVI
KASTÉLY
(kép az eredeti könyvből)
Irodalom:
 |
A Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége kiadása Budapest 1932. |