Radnót várkastélya

Fekszik: Kis-Küküllő vármegyében

Románul: Iernut

(Ma: Románia - Erdély)

Kis-Küküllő vármegye elhelyezkedése a történelmi magyarországon

Varjú Elemér "Magyar várak" című, 1932-ben megjelent könyvében így ír Radnót várkastélyáról:

	adnót sokféle tekintetben nevezetes hely Erdélyországban. A geografusok szerint pontosan a fejedelemség közepén fekszik.
Lehet, hogy ezért tartották itt annyiszor a "kisebbik haza" gyűléseit. Gyászos hírt is szerzett azzal, hogy birtokosai közül sokan végezték szerencsétlenül, vagy éppen a vérpadon életüket. Emellett várát a XVII. században úgy emlegették, mint az ország egyik legkényelmesebb s legtágasabb úri lakját.

A falu, amelynek szélén a várkastély áll, a XV. század közepe óta a régi tordamegyei eredetű Bogáthy-családé volt. 1495-ben történik először említés a család itteni nemesi udvarházáról, ötven évvel később már kastélyról beszélnek az oklevelek. Nincs rá adat, mennyi volt meg már ekkor a későbbi hatalmas várkastélyból, csak annyi bizonyos, hogy a mostani a régivel azonos helyen áll, a helység keleti kijáratánál, a Maros-folyó balpartján. És a régi épület nem lehetett kisméretű, amint azt egy 1553-i írás gyaníttatja. Ebben ugyanis arról van szó, hogy Bogáthy János zálogba adja 2000 forintig anyjának a radnóti uradalmat, annak fejében, hogy Bánffy Magdolna asszony azt új erődítésekkel és felszereléssel látta el s benne őrséget tartott. Meglehet, hogy ez a régi kastély alapjait tekintve, a későbbinek egészen megfelelt.

1575-ben Bogáthy Gáspárt fej- és jószágvesztésen marasztalták, minek következtében Radnót a kincstárra szállott. 1587-ben Báthory Zsigmond Kendi Ferencnek adta ; két évvel később öt is "nótázták" s hóhér csapta el a fejét. Ugyanígy mult ki a legközelebbi tulajdonos, Kornis Boldizsár is 1610-ben, de azért egyelőre a vár a Kornis-család kezén maradt, amíg 1649-ben Rákóczy György fejedelem meg nem szerezte Kornis Ferenctől testvére, Zsigmond számára. Rá sem hozott áldást Radnót; már két év mulva élete virágjában meghalt. Utána a fejedelem tartotta meg az uradalmat s hogy illő lakóhelyéül szolgáljon, megbízta udvari építészét, a velencei Agostino Serenát az átalakítással. Ekkor készült a máig meglevő derék épület, bizonyosan a régi alapok és falak felhasználásával.

Egyemeletes, négyszögű, hasonló idomú saroktornyokkal ellátott síkföldi vár, mély szárnyakkal, szűk udvarral, amelyben alig tud megfordulni egy kocsi. Ha az alaptervet is a kiváló olasz mester készítette volna, akkor az udvar tágasabbra, a szárnyak hosszabbra lennének méretezve. Az udvarra a szokásnak megfelelően boltíves folyosók nyíltak. Számos tágas szoba és egy hatalmas terem volt benne; utóbbihoz a lépcső a külső homlokzatról vezetett. Mondani sem kell, hogy az ajtó- és ablakkeretek kőből voltak faragva.

A mostani kastély egyébként csak magva volt egy kiterjedt, erős várnak. A főépületet ugyanis bástyás falak, tárházak, laktanyák és istállók környezték s a Maros vizével táplált széles árok fogta körül. Ebből ma már semmi sincs meg s a kastély külsejét is erősen megváltoztatta a rá került újabb tető.

A RADNÓTI VÁRKASTÉLY
(kép az eredeti könyvből)

Amikor 1657-ben II. Rákóczy György lemondott, az erdélyi rendek Radnótot örök joggal ráruházták. Három év mulva halt meg a csatatéren kapott rettentő sebeiben. Az uradalom családját illette volna meg, azonban az 1661-ben trónra került Apaffi Mihály magának foglalta le.

Apaffi gyakran lakott a kényelmes kastélyban s nagy termében országgyűléseket tartott. Fia, II. Apaffi Mihály is itt élte le árnyékfejedelemsége éveit s innen hurcolta őt rabságba Rabutin generális, hogy aztán Bécsben, fogolyként fejezze be szomorú életét.

APAFFI MIHÁLY ALÁÍRÁSA (kép az eredeti könyvből)

Alig húnyta le szemeit a szerencsétlen fejedelemfi (1703), Lipót sietett lefoglalni Radnótot. Egyelőre ugyan csak papíron, mert valóságban II. Rákóczi Ferenc vette birtokba nagyapja jogán. 1707-ben lakott is benne az erdélyi fejedelemségbe lett beiktatása után - egy napig. Ez a nap éppen nagypéntekre esett s a fejedelem a kápolnában végezte ájtatosságát.

Rákóczi csillagának kihunytával ismét a fiscus lett a várban s az uradalomban a gazda. De nem tudott mit kezdeni vele; végül is eladták a XVIII. század közepén a bethleni gróf Bethlen-családnak 360 ezer forint, akkor igen nagy összegért. 1764 ápr. 17-én kelt róla Mária Terézia adománylevele Bethlen Gábor és Miklós részére.

1802-ben a vár teteje leégett. Akkor került rá az egyszerű, alacsony tető. A falakat is nagyon megrongálta a tűz; az egykori fejedelmi lakból kopott gazdasági épület lett. 1887-ben az erdélyi kath. státus vette meg s valamennyire helyreállíttatta. Most azonban már a legjobb úton halad a rombadőlés felé.

RADNÓT VÁRKASTÉLYA
(kép az eredeti könyvből)

Irodalom:

A Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége kiadása Budapest 1932.