Nagy-Küküllő vármegye elhelyezkedése a történelmi Magyarországon
Segesvár a XIX. században (Rohbock rajza)
 |
A felső városba az alváros piaczáról mennek föl. Meredek kocsiút és gyalogösvény visz oda. Az utóbbi nehány lépcsőzeten fölmenvén egy bolthajtásos kapu és torony alatt viszen át. |
A torony hatalmas, négyszegletű, lőréses épitmény, s nevezetes órája van, melly holmi alakokat mozgat.
 |
Fedelén egy magas s négy sarkán ugyannanyi kisebb fedél van, melylyek alant szines cseréppel, fent pedig bádoggal fedvék. |
E torony alatt elmenvén a vár piaczára jutunk, onnan a Halottak utczája, melyben kutat találunk, s azután egy fedett folyosó, mellyben hat lépcsőzet, mindenik 30 lépcsővel, van, a várhegy tetejére szolgál.
A lépcsőzetektől balra a szép gymnaziumi
épület van, melly 1790-ben újból rakaték, jobbra
gyümölcsös kertek terülnek, ezeken alul a paplak, felűl
pedig a temető van.
A várhegy tetején a Sz. Miklós tiszteletére épült templom
áll, mellynek építését 1409-ben meg kezdék, 1483-ban pedig
bevégezék. Nevezetes emléke a gót építésnek. Különösen
szentélyét szép és szoborművekkel ékesitett gyámoszlopok
díszesítik. Homlokzata, úgy látszik, legtöbb ujíttatást
és eltorzítatást szenvedett. A torony alacsony. Belseje a
templomnak fehérre van meszelve s ékesítékeitől
nagyˇrészben megfosztva.
A várhegyröl szép kilátás nyílik a
városra, és környékére. A hegy alatt kelet felé &127z
völgykatlan nyúlik el, mellyen a Küküllő kigyódzik, s
mellyet szép alkotású hegyek öveznek. A völgy közepén egy
hosszúkás magaslat emelkedik, ezen túl egy más völgy nyílik
s odább egy részint erdővel fedett gömbölyű hegy látszik.
Nyugat éa dél felé különböző hegysorok domborodnak,
mellyek oldalai részint szöllőtőkékkel vannak beültetve. A
völgyet, kivált dél felé, gyümölcsösök és házsorok
foglalják el. Ezen alantan fekvő városrész gyakran
elárasztatik; 1851 szept. 2-dikán a kiöntött viz ölnyi
magasságra lepte el az utszákat, jóllehet a Küküllő nagyobb
része egy csatornában folyik. E csatornánál szép műmalmat
találunk.
A vártemplom hajdan külön kőfallal volt kerítve; a
keritőfalak azután a hegyen levonúltak s ennek mind kúpalakú
tetejét, mind két karját fogták be. Sok bástyatorony
emelkedett a kerítőfalak fölé. Mind a kerítőfal mind a
tornyok nagyobb része még megvan, különösen a hegy
éjszakkeleti oldalán, hol hét tornyot találunk.
Ugyancsak a felvárosban a zárdai templom áll, mellynek
építését 1482-ben megkezdék s 1515-ben bevégzék; végre a
városháza is ott van.
Az alváros nem mutathat fel sok nevezetes épűletet, de
egészben véve csínosan és elég szabályosan van építve.
Segesvár a róla nevezett szász széknek fővárosa. Több mint
8000 ember lakik benne, kik föld- és szöllőmiveléssel s
némi iparral foglalkoznak. Az evang. gymnazium meglehetősen
élénk szellemi munkásság központja. A lakosok többnyire
szászok, de vannak köztük magyarok és oláhok is.
A város közelében, az Erzsébetvárosnak tartó országút
mellett egy nagy kőoszlop van, melly Stylának neveztetik; egy
toronyhoz hasonlít s 1460 táján rakaték. Ezen helyröl
szintén szép kilátás esik.
Segesvár állítólag 1198-ban alapíttaték. A magyar
történelem elsö két idöszakában kevés szó van róla, de a
harmadik időszakban gyakran nevezetes események történtek
benne. 1528-ban Báthory István, azután 1530-ban János király
által vívaték, mivel a többi szász városok példájára
Ferdinánd részére állott vala. Végre Jánosnak kényszerűlt
hódolni, s ez 1532-ben megerősíté II Ulászló parancsát a
felső város megtelepítésére nézve. A vártemplomnak akkoron
nagy kincsei voltak, s nevezetesen a 12 apostol ezüstből
készűlt életnagyságú képszobrai ékesítették azt.
1601-ben valami Mako György ravaszság utján keríté
hatalmába a várat, s ő azután elrablá a templom kincseit.
1603-ban Székely Mózes, a következő évben Gyulafy László
és Bogáty szállák körűl Segesvárt. 1631-ben és 1657-ben
Erdély rendei országgyűlést tartottak azon városban. Az
1631-diki országgyűlésen Bethlen Gábor özvegye, Brandenburgi
Katalin lemondani kényszerűlt méltóságáról, s helyébe I
Rákóczy György választaték erdélyi fejdelemmé; az
1657-diki országgyűlésen a törökök azt kivánták, hogy II
Rákóczy György elmozdíttassék s helyébe Rhédei Ferencz
választassék fejdelemmé, de a rendek ellenszegültek. A
következő évben ismét Segesvárra gyűlekezének a rendek, s
ekkor Barcsay Ákost választák meg fejdelemmé.
Erdély az igen ildomos I Rákóczy György fejdelem halála
után nagyon szomorú időket ért. Bocskay, Bethlen és az
említett I. Rákóczy óvatosan kormányozták vala az
országot, úgy hogy az csendes gyarapodásnak örvendhetett.
Ámde II Rákóczy György dicsvágyának engedve a lengyel
ügyekbe avatkozott. A fényes porta ellenére hadjáratot
intéze Lengyelországba, hol azután szép hadserge odaveszett s
ő maga kopasz életét is alig menthette meg. Most egyik
szerencsétlenség a másikat érte. Rákóczy nem birt
megállani, a törökök és nyers szövetségeseik kegyetlenűl
pusztítaták az országot, mellyet azonfelűl még a
polgárháború is dúlt. A törökök védencze Barcsai volt,
kit a magyarok gyűlöltek. Midőn 1660-ban II Rákóczy György
halálának híre terjedett el, Kemény János álla elő mint
Barcsai vetélytársa. Kemény vezénylette vala Rákóczy
lengyel hadjáratát, az ellenséges hadak által
körűlvétetvén, kénytelen volt magát a tatároknak megadni s
mint hadifogoly Krimiába költözni. A háborúban sok
elszántságot és hadvezéri ügyességet tanúsított vala, a
fogságot is tántorithatlan bátorsággal tűrte. Midőn most
hazájában a zászlót kitűzé, a székelyek és magyarok
azonnal az ő részére állának, s a császáriak is
segitséget igértek neki a törökök ellen, Barcsai kénytelen
vala lemondani, s a beszterczei orazággyűlés Keményt
választá fejdelemmé. De alighogy a fényes porta hírét vette
azon választásnak, legott a tatárok berontának Erdélybe s a
székelyek földét tűzzel vassal pusztíták. Ugyanazon időben
Iszmael budai és Ali temesvári pasák ütének Erdélyre.
Kemény kénytelen vala az ország éjszaknyugati vidékeire
visszavonúlni. A törökök mindent pusztítottak, rablottak és
öltek, a mi kezök ügyébe esett. Azután Ali Apaffi Mihályt,
ki eddig ebesfalvai várában megvonúlva élt vala, hirdeté ki
Erdély fejdelmévé. Kemény azalatt a császári hadakkal
egyesűlt vala és Szamosújvárnál táborozott. Miután a
törökök a téli szállásokra mentek vala, Segesvár alá
indúla, hol Apaffi, az új fejdelem mulatott. Kemény nagy
erélylyel látott Segesvár ostromához, s czélját már-már
elérte, midőn Kucsuk pasa válogatott haddal érkezék meg
Apaffy segítségére. Nagy-Szőllősnél, nem messze
Segesvártól, csatára kerűle a dolog; Kemény egy
lovascsapattal nagy hévvel neki ronta a törökségnek, de
lováról lebukván saját embereinek lovai által eltiportaték.
Ez 1662 jan. 22-kén történt. A törökök ekkép győztesek
lőnek s Apaffy megtartá a fejdelmi méltóságot.
A legújabb időben Segesvár falai alatt mcgint egy véres csata
vala, mellyben a magyarok az orosz tulnyomóság ellen
harczoltak. Az oroszok vezérei Lüders és Dik tábornokok
voltak, a magyarokat Bem vezénylette, a csata 1849 jul. 31-kén
vala, sok orosz, köztük Skariatine tábornok, a csatatéren
maradt, Bem végre is kénytelen volt visszavonúlni.